Hírek Vélemények/Publicisztikák Drog­ál­lam lett Hollandia?

Drog­ál­lam lett Hollandia?

Mint arról a Man­di­ner is beszá­molt, az egyik leg­is­mer­tebb hol­land bűn­ügyi újság­író, Peter R. de Vri­es éle­té­ért küz­de­nek az orvo­sok, akit ked­den este több­ször fej­be lőt­tek egy tele­ví­zió­stú­dió előtt Amsz­ter­dam­ban, a bel­vá­ro­si bulin­egyed szí­vé­hez, a Leid­sep­le­in­hez közel.

Az újság­író koráb­ban rend­őri véde­lem­ben része­sült, miu­tán oknyo­mo­zó­ként külön­fé­le bűn­ügyek fel­de­rí­té­sé­ben való rész­vé­te­le miatt élet­ve­szé­lyes fenye­ge­té­se­ket kapott. 2019-ben azt twe­etel­te, hogya rend­őr­ség közöl­te vele: Hol­lan­dia leg­ke­re­set­tebb bűnö­zői fel­vet­ték őt „halál­lis­tá­juk­ra”.

A leg­fris­sebb hírek sze­rint egy 35 éves len­gyelt és egy 21 éves, rot­ter­da­mi ille­tő­sé­gű sze­mélyt vet­tek őri­zet­be a gyil­kos­ság gya­nú­ja miatt.

Úton a drog­ál­lam felé?

„Drog­ál­lam­má válik‑e Hol­lan­dia?” – tet­te fel a kér­dést 2019 végén a BBC hágai ripor­te­re, Anna Holl­igan. Riport­ja sze­rint Jan Stru­ijs, a leg­na­gyobb hol­land rend­őr­szak­szer­ve­zet veze­tő­je úgy nyi­lat­ko­zott, hogy bár Hol­lan­di­á­ban nem ural­kod­nak a mexi­kói álla­po­tok­hoz hason­ló körül­mé­nyek pél­dá­ul a gyil­kos­sá­gok terén, „de ha az inf­ra­struk­tú­rát, a szer­ve­zett bűnö­zők által nyert nagy össze­ge­ket, a pár­hu­za­mos gaz­da­sá­got néz­zük”, „akkor drog­ál­lam­ban élünk”. „Ugyan nem lóg­nak tes­tek a hidak­ról, de van kor­rup­ció a kikö­tők­ben, erő­szak ügy­vé­dek ellen, fenye­ge­tett újság­írók. (Hol­lan­dia) hatá­ro­zot­tan fel­mu­tat­ja egy kisebb drog­ál­lam jellegzetességeit”.

A ripor­tot az az eset vál­tot­ta ki, ami­kor Derk Wier­su­mot amsz­ter­da­mi háza előtt lőt­ték agyon 2019 szep­tem­be­ré­ben, ő volt az ügy­vé­de Nabil B. koro­na­ta­nú­nak, aki Hol­lan­dia két veze­tő drog­bá­ró­ja ellen készült vallani. 

A bru­ta­li­tás a cikk­ben meg­szó­lal­ta­tott Wou­ter Lau­mans sze­rint növek­szik. A hol­land újság­író köny­vet írt az amsz­ter­da­mi drog­ke­res­ke­dés­ről. A pél­dák, ami­ket sorol, a követ­ke­zők: két fia­tal fiút kalas­nyi­kov­val soroz­tak meg vélet­le­nül egy leszá­mo­lás során. Egy anyát a gyer­me­kei előtt öltek meg. Levá­gott fejet talál­tak egy cof­fee shop előtt. Nabil B. koro­na­ta­nú test­vé­rét meg­öl­ték. 2019-ben pedig a hol­land ügy­véd meg­ölé­se. Lau­mans nyi­lat­ko­za­tá­ban nem tit­kol­ta, hogyaz elkö­ve­tők jelen­tős része, bár nem egé­sze, marok­kói szár­ma­zá­sú, ezért is lett köny­vé­nek címe „Moc­ro Maffia”

(a fia­tal marok­kó­i­ak hív­ják egy­mást így). 

A cikk egyéb merész kije­len­té­se­ket is idéz. Az amsz­ter­da­mi pol­gár­mes­ter által 2019 augusz­tu­sá­ban meg­ren­delt jelen­tés a várost „a drog­bű­nö­zők Val­hal­lá­já­nak” nevez­te, Ferd Gra­p­per­ha­us hol­land igaz­ság­ügy­mi­nisz­ter, aki a BBC cik­ke óta is betöl­ti a pozí­ci­ót, így fogal­ma­zott: Hol­lan­dia egy­elő­re még nem drog­ál­lam, de fenye­get a veszély, hogy az lesz. A cikk sze­rint a lakos­ság több­sé­ge egyet­ért: egy fel­mé­rés sze­rint a hol­lan­dok 59%-a úgy gon­dol­ta, hogy Hol­lan­dia drog­ál­lam, vagy­is olyan állam, mely­nek gaz­da­sá­ga függ az ille­gá­lis drogkereskedelemtől. 

A mos­ta­ni gyil­kos­sá­gi kísér­let azon­ban keve­sek­ben hagy­hat kételyt, hogy a BBC riport­ja valós prob­lé­má­ra muta­tott rá. Akár­csak Wier­sum meg­ölé­se, a mos­ta­ni ügy is való­szí­nű­leg Nabil B. koro­na­ta­nú­hoz kap­cso­ló­dik. De Vri­es töb­bek között a hír­hedt Rido­u­an Tag­hi marok­kói-hol­land drog­bá­ró elle­ni, Maren­go-ügy­nek neve­zett per koro­na­ta­nú­já­nak tanács­adó­ja­ként is tevékenykedik.

A hely­zet esz­ka­lá­ló­dá­sát mutat­ja, hogy idén május végén – nem egész két hónap­ja – Teun Voe­ten fotó­ri­por­ter és újság­író, aki koráb­ban a mexi­kói drog­kar­tel­lek­kel fog­lal­ko­zott, cik­ket közölt a hol­lan­di­ai drog­ke­res­ke­de­lem hely­ze­té­ről. Ebben már tény­ként kezel­te, amit a BBC 2019-ben még csak megkockáztatott:cikkének címe sze­rint Hol­lan­dia igen­is „drog­ál­lam”. 

De hogyan jutott idá­ig Hol­lan­dia az elmúlt évek – Mark Rut­te minisz­ter­el­nök veze­té­sé­nek ide­je – alatt?

Foko­zó­dó erő­szak, tehe­tet­len rendőrség

Pie­ter-Jaap Aal­ber­sberg, akkor amsz­ter­da­mi rend­őr­fő­ka­pi­tány, most Nem­ze­ti Biz­ton­sá­gi és Ter­ror­el­há­rí­tá­si Koor­di­ná­tor, 2018-ban arról beszélt, hogy a ban­dák­kal kap­cso­la­tos bér­gyil­kos­sá­gok kötik le az amsz­ter­da­mi rend­őr­ség ide­jé­nek nagy részét, „kevés időt hagy­va más ügyek­re”. „Hat­van-het­ven szá­za­lék­ban bér­gyil­kos­sá­gok­kal fog­lal­ko­zunk, a fenn­ma­ra­dó (idő­ben) főleg radi­ka­li­zá­ci­ós és ter­ro­riz­mus­sal kap­cso­la­tos nyo­mo­zá­sok­kal”. Ez nem hagy időt pél­dá­ul a nagy­ba­ni drog­szál­lí­tás lefü­le­lé­sé­re. „Nem jutunk el a szer­ke­ze­ti nyo­mo­zá­sok­hoz elég­gé, pél­dá­ul a nem­zet­kö­zi drog­ke­res­ke­de­lem való­di főnökeihez.” 

Ekkor Aal­ber­sberg arról is beszélt, hogyaz elkö­ve­tők több­sé­ge fia­tal, „hát­rá­nyos hely­ze­tű” férfi,

akik meg­döb­ben­tő­en olcsón, 3000 euró­ért is vál­lal­nak egy­re bru­tá­li­sabb bér­gyil­kos­sá­go­kat. „A nyolc­va­nas és kilenc­ve­nes évek­ben pro­fi bér­gyil­ko­sok jöt­tek ide kül­föld­ről 50 ezer euró­ért. Az utób­bi évek­ben fia­tal amsz­ter­da­mi fiúk (a gyil­ko­sok) (…) olyan össze­ge­ket hal­lunk, mint 3 – 5 ezer euró egy bérgyilkosságért.”

A rend­őr­ség per­sze alkal­man­ként elér nagyobb ered­mé­nye­ket, idén már­ci­us­ban a bel­ga rend­őr­ség­gel 48 gya­nú­sí­tot­tat tar­tóz­tat­tak le egy a két orszá­gon átíve­lő közös akcióban.

Eköz­ben a maf­fia sem tét­len­ke­dik, egy 2019-es cikk sze­rint csak Közép-Hol­lan­di­á­ban 19 rend­őr­tiszt bukott le azzal, hogy alvi­lá­gi kap­cso­la­tai vol­tak, Utrecht­ben pél­dá­ul egy veze­tő rend­őr­tiszt­ről kide­rült, hogy a már emlí­tett Rido­u­an Tag­hi zsold­já­ban állt. A Guar­di­an erről szó­ló cik­ke sze­rint a hol­land igaz­ság­ügy-minisz­té­ri­um 2017-ben jelen­tést adott ki, misze­rint a rend­őr­ség „szak­mai integ­ri­tá­sán (esett) rések” 40%-a beván­dor­ló hát­te­rű rend­őrö­ket érint, ami erős felül­rep­re­zen­tált­ság, hiszen a beván­dor­ló hát­te­rű egyen­ru­há­sok az állo­mány 7%-át adják ki.

A beván­dor­lás szerepe

2011-es hol­land ada­tok sze­rint arány­ta­la­nul sok kül­föl­dön szü­le­tett rab került a bör­tön­be dro­gok­hoz köt­he­tő bűn­cse­lek­mé­nyek (nagy­részt elő­ál­lí­tás, ter­jesz­tés és eladás) miatt. 2011-ben az elítélt suri­name-iek egy­har­ma­da dro­gok­hoz köt­he­tő bűn­cse­lek­mény miatt állt bíró­ság elé (33%), a Hol­land Antil­lák­ról szár­ma­zók negye­de (24%), szem­ben a Hol­lan­di­á­ban szü­le­tett rabok között lát­ha­tó 15%-al. A kül­föl­di szár­ma­zá­sú rabok ará­nya a dro­gok­kal kap­cso­la­tos bűn­cse­lek­mé­nyek miatt bör­tön­bün­te­tést töl­tők között 1994 és 2004 között folya­ma­to­san nőtt, fris­sebb ada­tot a szak­iro­da­lom nem idéz.

A hol­land rend­őr­ség 2018-as trend­elem­zé­se sze­rin­taz albán bűnö­ző­cso­por­tok veze­tő sze­re­pet ját­sza­nak a Dél-Ame­ri­ká­ból tör­té­nő kokainimportban,

első­sor­ban Rot­ter­da­mon keresz­tül, mely egyi­ke Euró­pa leg­na­gyobb kikö­tő­i­nek. 2019-ben a hol­land kor­mány belen­get­te az albá­nok vízum­kö­te­les­sé­gé­nek vissza­ál­lí­tá­sát is, első­sor­ban a maf­fi­á­val szem­be­ni fel­lé­pés igé­nyé­vel. 

Amsz­ter­dam eköz­ben az elosz­tás­ban ját­szik fon­tos sze­re­pet. Az erről beszá­mo­ló 2018-as cikk tisz­táz­za, hogy sok­kal több lőfegy­ve­res erő­szak köt­he­tő a koka­in­hoz, mint más dro­gok­hoz, ráadá­sul a maf­fi­ó­zók auto­ma­ta fegy­ve­rek­kel is ren­del­kez­nek, melye­ket hábo­rús zónák­ból, pél­dá­ul Szí­ri­á­ból, Líbi­á­ból sze­rez­nek be. 

A nagyobb saj­tó­fi­gyel­met kapott gyil­kos­sá­gok kap­csán egy­ér­tel­mű a rend­őr­ség állás­pont­ja: „Az elmúlt évek összes amsz­ter­da­mi bér­gyil­kos­sá­ga a koka­in­ke­res­ke­de­lem­hez köthető”.

Veszp­rémy Lász­ló Bernát

For­rás: Man​di​ner​.hu