Domi­ni­ca pal­ma­rum – Virágvasárnap

Az idén ápri­lis 10-re esik a Jézus jeru­zsá­le­mi bevo­nu­lá­sá­ra emlé­kez­te­tő virág­va­sár­nap, a hús­vé­tot meg­elő­ző negy­ven­na­pos böjt utol­só heté­nek, a nagy­hét­nek a kezdete.

MTI Fotó: Czeg­lé­di Zsolt

A keresz­tény világ ezen a napon azt ünnep­li, ami­kor Jézus szen­ve­dé­se előtt fel­ment Jeru­zsá­lem­be, hogy az ünne­pi pász­ka­va­cso­rát ott költ­se el tanít­vá­nya­i­val. Az Olaj­fák hegyé­nél két tanít­vá­nyát elő­re küld­te egy sza­már­csi­kó­ért, ame­lyen még nem ült ember, majd ezen az álla­ton vonult be a város­ba. Az ujjon­gó nép tisz­te­let­adás­ként pál­ma­ágak­kal inte­ge­tett (innen a latin elne­ve­zés: Domi­ni­ca pal­ma­rum, avagy Domi­ni­ca in pal­mis de Pas­si­o­ne Domi­ni, azaz pál­ma­va­sár­nap az Úr szen­ve­dé­sé­ről), és így kiál­to­zott: Hozsan­na Dávid fiá­nak! Áldott, ki az Úr nevé­ben jön! Hozsan­na a magas­ság­ban! (Mt 21,8)

Az egy­há­zi litur­gi­á­ban már az első szá­za­dok­tól gyö­ke­ret ver­tek a bevo­nu­lást fel­ele­ve­ní­tő szertartások.

Jeru­zsá­lem­ben 400-ban ünne­pi menet­ben vonul­tak a pál­ma­ága­kat len­ge­tő hívek az Olaj­fák hegyé­ről a város­ba. Nem sok­kal később Kons­tan­ti­ná­poly­ban, majd a 11 – 12. szá­zad­ban Rómá­ban is meg­ho­no­sod­tak a virág­va­sár­na­pi szer­tar­tá­sok, a hívek által maguk­kal hozott pál­ma­ágak meg­ál­dá­sá­nak szo­ká­sa bizo­nyít­ha­tó­an a 8. szá­zad köze­pé­re nyú­lik vissza. Az óko­ri világ­ban a pál­ma az élet, a remény­ség, a győ­ze­lem jel­ké­pe volt, és a vér­ta­núk­kal is össze­füg­gés­be hozták.

Azok­ban az orszá­gok­ban, ahol nincs pál­ma, a korán bim­bó­dzó fűz­fa vessze­jét, a bar­kát szen­te­lik meg a kato­li­kus templomokban.

A bar­ka beszer­zé­sé­re az ünnep vigí­li­á­ján, azaz szom­ba­ton kerül sor, egyes tele­pü­lé­se­ken ez a haran­go­zó fel­ada­ta, más­hol lányok, legé­nyek és gye­re­kek sze­dik. A virág­va­sár­na­pi szer­tar­tás a bar­ka­szen­te­lés­sel kez­dő­dik, majd kör­me­net­tel foly­ta­tó­dik. A szent­mi­sén ekkor olvas­sák fel Jézus szen­ve­dés­tör­té­ne­tét, a pas­si­ót. A meg­szen­telt bar­kát a követ­ke­ző év ham­va­zó­szer­dá­ja előtt elége­tik, ezzel jelö­li meg a hívek hom­lo­kát a pap.

A szen­telt bar­ká­hoz több hie­de­lem fűző­dik. A leg­el­ter­jed­tebb sze­rint ha a temp­lom­ból jövet lenyel­nek belő­le egy-két sze­met, az meg­véd a hideg­le­lés­től és a torok­fá­jás­tól. Egyes helye­ken úgy tart­ják, hogy a meg­szen­telt bar­kát nem sza­bad bevin­ni a ház­ba, mert akkor nyá­ron sok lesz a légy, ezért a pad­lás­ra, ablak­ba, ház­eresz­re akasztják.

Elter­jedt hie­de­lem, hogy égi­há­bo­rú­kor a bar­ka meg­véd a vil­lám­csa­pás ellen.

Más helye­ken, így pél­dá­ul Gyi­mes­ben csak a szen­telt bar­kát sza­bad bevin­ni a ház­ba, mert ha meg­szen­te­let­le­nül kerül oda, elhul­la­nak a csir­kék és más aprójószágok.

Virág­va­sár­na­pi szo­kás több palóc köz­ség­ben a kisze­haj­tás, a tél teme­té­se. A lányok női ruhá­ba öltöz­tet­nek egy szal­ma­bá­but, amit körül­hor­doz­zák a falu­ban, majd levet­kőz­te­tik, a szal­mát pedig elége­tik vagy víz­be dob­ják, hogy elűz­zék a telet és a beteg­sé­ge­ket. Virág­va­sár­nap tilos a mun­ka, főként a mulat­ság. A Mát­ra­al­ján úgy tart­ják, hogy ekkor nem sza­bad tán­col­ni, mert letán­col­nák a fák­ról a virá­got. A nép­szo­kás sze­rint ekkor kell elvet­ni a virág­mag­va­kat, mert szeb­bek és illa­to­sab­bak lesznek.

Ferenc pápa pál­ma­ág­gal a vati­ká­ni Szent Péter-bazi­li­ká­ban zárt kapuk mögött pon­ti­fi­kált virág­va­sár­na­pi misé­jén a koro­na­ví­rus-jár­vány miatt beve­ze­tett kijá­rá­si kor­lá­to­zá­sok ide­jén, 2020. ápri­lis 5‑én. MTI/EPA/AFP pool/Alberto Pizzoli

A koro­na­ví­rus-jár­vány a virág­va­sár­na­pi szer­tar­tá­so­kat is átír­ta. 2020-ban a Vati­kán­ban Jézus jeru­zsá­le­mi bevo­nu­lá­sát nem a papok­kal és hívők­kel teli, virá­gok­kal és növé­nyek­kel díszí­tett Szent Péter téren idéz­ték fel: Ferenc pápa a tel­je­sen üres Szent Péter-bazi­li­ká­ban misé­zett, ez volt az egy­ház tör­té­ne­té­nek leg­el­ső inter­ne­ten köz­ve­tí­tett virág­va­sár­na­pi misé­je. Jeru­zsá­lem­ben is elma­radt a szo­ká­sos virág­va­sár­na­pi menet az Olaj­fák-hegyé­ről a Jeru­zsá­lem Óvá­ro­sá­ban lévő Szent Anna-temp­lom­hoz, és Esz­ter­gom­ban sem tar­tot­tak nyil­vá­nos szer­tar­tást. 2021-ben ugyan­csak inter­ne­ten köz­ve­tí­tet­ték a Vati­kán­ból a virág­va­sár­na­pi misét, ame­lyet Ferenc pápa a Szent Péter-bazi­li­ká­ban muta­tott be har­minc bíbo­ros és alig több mint száz hívő, több­sé­gé­ben egy­há­zi sze­mély előtt. A jár­vány eny­hül­té­vel a pápa ismét a Szent Péter téren mutat be szent­mi­sét virágvasárnap.

For­rás: MTI/vasarnap.hu