Hírek Vélemények/Publicisztikák Csi­nált Amerika

Csi­nált Amerika

Hamis fel­té­te­le­zé­sek­ből hamis követ­kez­te­té­sek adód­hat­nak, ami a káosz lej­tő­jén taszít­ja egy­re söté­tebb mély­sé­gek felé a jobb sors­ra érde­mes ame­ri­kai társadalmat

Ame­ri­ka szü­le­tés­nap­ját ünne­pel­te nem­rég, de a derű­lá­tás és remény­ke­dés vala­hogy most nem nagyon tudott része len­ni ennek az ünnep­lés­nek. Az ok egy­sze­rű, az Egye­sült Álla­mok tör­té­ne­té­nek egyik leg­ne­he­zebb idő­sza­kát éli át, egy­re mélyebb­re süllyed egy olyan pol­gár­há­bo­rú örvé­nye­i­be, amely­nek sem okát, sem ere­de­tét nem lát­ja igazán.

Pon­to­sab­ban az ame­ri­ka­i­ak nagy része való­szí­nű­leg indu­la­tok­kal tel­ve úgy érzi, hogy nagyon is tud­ja mind­ezt, csak­hogy ezek a kao­ti­ku­san kavar­gó, több­nyi­re zava­ros hamis tudá­sok egy­mást töké­le­te­sen kiol­tó elbe­szé­lé­si módok­ra épül­nek. Drá­mai módon az kerül nap­vi­lág­ra, hogy a maguk­ra oly büsz­ke ame­ri­ka­i­ak tár­sa­dal­ma egy glo­bá­lis hatal­mi érde­kek men­tén mes­ter­sé­ge­sen össze­ra­kott psze­u­don­em­zet, olyan kép­ződ­mény, amely csak az őt lét­re­ho­zó világ­bi­ro­da­lom által szá­má­ra fel­kí­nált hamis tár­gyak­kal tud azo­no­sul­ni. Már­pe­dig éppen az mutat­ko­zik meg, hogy ez a biro­da­lom, magát men­ten­dő, sor­sá­ra hagy­ja a min­dig is szimp­la erő­for­rás­me­ző­ként kezelt, iden­ti­tá­sát mind­ed­dig vég­ze­te­sen hamis alap­ra épí­tő nem­ze­ti tár­sa­dal­mat. Az ame­ri­kai ősla­ko­sok és az annak ide­jén Afri­ká­ból Ame­ri­ká­ba hur­colt rab­szol­gák utó­dai egy éppen a biro­da­lom által szí­tott „csi­nált for­ra­da­lom” kere­té­ben önma­gu­kat kez­dik fel­szá­mol­ni. Ahe­lyett, hogy az egész ame­ri­kai tár­sa­da­lom együtt lát­na neki annak a mód­fe­lett nehéz tör­té­nel­mi lét­mun­ká­nak, amely­nek első lépé­se a saját gene­zi­sét máig is meg­ala­po­zó hamis mito­ló­gi­á­val való szem­be­né­zés lenne.

Pedig e lét­mun­ka java csak ezután követ­kez­ne, mert, ha nem akar rövi­de­sen lát­vá­nyo­san össze­om­ló biro­da­lom rom­jai alá szo­rul­ni, akkor meg kell kez­de­nie a való­sá­gos nem­zet­té válás ma még szin­te értel­mez­he­tet­le­nül nehéz fel­ada­tá­nak vég­hez­vi­te­lét. Ennek egyik első lépé­se a gene­zis újra­ér­tel­me­zé­se vol­na, ami még tel­je­sen utó­pisz­ti­kus­nak lát­szik, pedig könnyű belát­ni, hogy hamis kiin­du­ló fel­té­te­le­zé­sek­ből csak hamis követ­kez­te­té­sek adód­hat­nak, ez pedig a fel­bom­lás, az anar­chia és káosz lej­tő­jén taszít­ja már ma is egy­re söté­tebb mély­sé­gek felé a jobb sors­ra érde­mes ame­ri­kai társadalmat.

Az, hogy az ame­ri­kai tár­sa­da­lom gyö­kér­te­len, evi­den­cia, hisz a tel­je­sen kiszá­mít­ha­tat­lan és önké­nyes glo­bá­lis hatal­mi törek­vé­sek­nek enge­del­mes­ke­dő beván­dor­lá­si hul­lá­mok olyan zava­ros ele­gyet hoz­tak lét­re, amely iden­ti­tá­sát, rész­ben saját, vala­ha léte­zett kul­tu­rá­lis gyö­ke­re­i­nek teát­rá­li­san hamis túl­hang­sú­lyo­zá­sá­val, rész­ben a biro­da­lom világ­ban elfog­lalt domi­náns pozí­ci­ó­já­val, mint az ame­ri­kai nép „saját” tel­je­sít­mé­nyé­vel való azo­no­su­lás­ként éli át. Ennek dön­tő ele­me a gene­zis hamis míto­sza, ami­hez most kel­lő­en drá­mai hát­te­ret ad ennek a bru­tá­lis „csi­nált for­ra­da­lom­nak” a hisz­té­ri­kus iden­ti­tás kinyil­vá­ní­tá­sa arról, hogy a feke­te éle­tek szá­mí­ta­nak (Black Lives Matter).

De vajon mivel is kel­le­ne szem­be­sül­ni, ha a 244 évvel ezelőtt dek­la­rált füg­get­len­ség és az ezt köve­tő hábo­rú való­sá­gos oka­it, moz­ga­tó­rú­gó­it és sze­rep­lő­i­nek való­sá­gos iden­ti­tá­sát és moti­vá­ci­ó­it sze­ret­nénk szem­ügy­re ven­ni? A tan­köny­vek­ben sze­rep­lő ural­ko­dó elbe­szé­lé­si mód a brit elnyo­más­ról, ahogy a tör­té­net fősze­rep­lői hamis pátosszal fogal­maz­tak, a brit zsar­nok­ság­ról szól, és arról a mély erköl­csi fel­há­bo­ro­dás­ról, amit a sze­gény kifosz­tott ame­ri­ka­i­ak átél­tek, és ami végül arra indí­tot­ta őket, hogy kivív­ják a szá­muk­ra min­den­nél fon­to­sabb sza­bad­sá­got. Szép és meg­ha­tó ez a tör­té­net, mint ahogy szép és meg­ha­tó a tömér­dek hol­ly­woo­di fel­dol­go­zá­sa is minden­nek, kár, hogy sem­mi nem igaz belőle.

A rész­le­tes sta­tisz­ti­kai ada­tok­kal alá­tá­maszt­ha­tó igaz­ság ugyan­is az, hogy az ame­ri­kai tele­pe­sek anya­gi élet­vi­szo­nyai egy­részt sok­kal job­bak vol­tak, mint Ang­li­á­ban élő volt hon­fi­tár­sa­i­ké, ráadá­sul ennek a jólét­nek fon­tos ele­me volt az, hogy az adóz­ta­tá­suk szint­je leg­fel­jebb har­ma­da volt az ott­hon élő bri­te­ké­nek. A Brit Biro­da­lom ural­mi struk­tú­rái csu­pán azért emel­ték sze­rény mér­ték­ben az adó­ter­he­ket akko­ri­ban, mert a glo­bá­lis geo­po­li­ti­kai elmoz­du­lá­sok nyo­mán jelen­tő­sen nőt­tek a biro­dal­mi védel­mi költ­sé­gek, és e biro­dal­mi kato­nai védett­ség leg­főbb haszon­él­ve­zői (az ehhez való min­den hoz­zá­já­ru­lás nél­kül) pon­to­san az ame­ri­kai tele­pe­sek voltak.

De, tehet­nénk fel a jogos kér­dést, ha sem­mi­fé­le „zsar­nok­ság­ról és elnyo­más­ról” szó sem volt, akkor még­is mi veze­tett a gyar­ma­tok láza­dá­sá­hoz? A válasz lénye­ge: nyers anya­gi haszon­szer­zés, és a szen­ti­men­tá­li­san könnyez­te­tő állí­tó­la­gos sza­bad­ság­vágy­nak ehhez sem­mi köze. A Brit Biro­da­lom szá­má­ra Ame­ri­ka akkor már más­fél évszá­za­da egy igen jól jöve­del­me­ző „három­szög­ügy­let­re” épült. Ennek lénye­ge az volt, hogy a bri­tek ipar­cik­ke­ket és fegy­vert adtak el óri­á­si haszon­nal afri­kai király­sá­gok­nak, ame­lyek ezért cse­ré­be olcsó rabszolga-„áruval” lát­ták el őket, ez volt a három­szög első olda­la. A rab­szol­gá­kat az ame­ri­kai pia­co­kon adták el szin­tén óri­á­si haszon­nal (máso­dik oldal), s végül cukor­nád­dal, gya­pot­tal, dohánnyal meg­ra­kot­tan vissza­tér­tek Euró­pá­ba lefö­löz­ve e három­szög-keres­ke­de­lem har­ma­dik olda­lá­nak hasz­nát is.

Az oly „sza­bad­ság­sze­re­tő” ame­ri­kai tele­pe­sek mind­össze azt ismer­ték fel, hogy némi koc­ká­zat­tal az addig is pri­vi­le­gi­zált hely­ze­tü­ket még ked­ve­zőb­bé tehet­nék, ha önál­ló sze­rep­lő­ként saját kezük­be ven­nék ezt a mesés gaz­dag­sá­got nyúj­tó „három­szög­ügy­le­tet”. A koc­ká­zat annyi volt, hogy ha a fran­ci­ák­kal és spa­nyo­lok­kal nem tud­nak stra­té­gi­ai szö­vet­sé­get köt­ni, akkor önál­ló kato­nai véde­lem híján könnyen az addi­gi brit füg­gés­nél sok­kal rosszabb hely­zet­be is kerülhetnek.

Az önazo­nos­sá­gát két­ség­be­eset­ten kere­ső ame­ri­kai nép­nek talán e hazug míto­szok­ra épü­lő gene­zis­el­mé­let lelep­le­zé­sé­vel kel­le­ne neki­lát­nia önépí­tő munkájának.

(Bogár Lász­ló közgazdász)

For­rás: Magyar Hírlap

%d bloggers like this: