Hírek Vélemények/Publicisztikák Bölö­ni Lász­ló írá­sa Már­ki-Zay Péterről

Bölö­ni Lász­ló írá­sa Már­ki-Zay Péterről

Jegy­ze­tet írt a Magyar Nem­zet­be Bölö­ni Lász­ló, a maros­vá­sár­he­lyi szü­le­té­sű neves, BEK-győz­tes lab­da­rú­gó, edző, aki román, fran­cia és magyar állam­pol­gár­ság­gal ren­del­kez­ve ma is egy jeles köz­éle­ti sze­rep­lő­je régi­ónk­nak. Írá­sa való­szí­nű­leg még Már­ki-Zay Péter bal­ol­da­li kam­pány­ve­zér erdé­lyi por­tyá­ja előtt szü­le­tett, aki az elő­ző két nap­ban keres­te fel a magyar­or­szá­gi bal­li­be­rá­lis ellen­zék kolozs­vá­ri és maros­vá­sár­he­lyi embe­re­it. Bölö­ni Az ördög soha nem alszik című cik­ke alább olvasható.

Rög­tön bele­vá­gok a sűrű­jé­be. Való­ban Már­ki-Zay Péter a magyar bal­ol­dal leg­ér­té­ke­sebb embe­re? Ez az állan­dó­an utó­la­gos magya­ráz­ko­dá­sok­ra kény­te­len ember az ellen­zék leg­ek leg­je? „Nem fogal­ma­zott sze­ren­csé­sen.” „Való­ban sze­ren­csét­len mon­dat.” „Most magam sem értem Már­ki-Zayt.” Eze­ket hal­lom és olva­som. Az őt véde­ni igyek­vő bal­ol­da­li média ere­jé­ből is csak ennyi­re fut­ja. És ez az ember akar­ja vezet­ni az orszá­got?! Négy éven át majd hall­gat­hat­juk, hogy: „Nem is úgy gon­dol­tam.” De Euró­pá­nak, a világ­nak, az Ame­ri­kai Egye­sült Álla­mok­nak, Kíná­nak, Orosz­or­szág­nak, az indi­ai sze­mé­szek­nek is lesz ide­jük és ked­vük az utó­la­gos esz­me­fut­ta­tá­sok hallgatására?

A magya­rok­nak, bal- és jobb­ol­da­lon, volt ezek­hez türel­mük. Hall­gat­tuk az utó­la­gos lári­fá­ri­kat. Magya­ráz­ta a nők­nek, hogy mire jó a helyes­írás. Magya­rá­zott a zsi­dók­nak is. Aztán a vidé­ki­ek­nek igye­ke­zett a fejük­be vés­ni, hogy nem is olyan osto­bák, mint ami­lyen­nek ő lát­ja őket. Nekünk, kül­ho­ni magya­rok­nak is érvelt utó­lag. Javí­ta­ni pró­bál­ta deg­ra­dá­ló sza­va­it, de így is csak a máso­dik érték­cso­port­ba osz­tott min­ket. Fel­tű­né­si vágy­tól fűt­ve – szel­le­mes­nek akart tűn­ni – magya­ráz­ta azt is – ő csak tud­ja, hiszen Ame­ri­ká­ból jött –, hogy mit kere­sett Micha­el Jack­son Tri­a­non­ban. Sze­gény Appo­nyi Albert! Gon­do­lom, magya­ráz­nia kel­lett azt is – mert ha nem, le se merem írni, hogy mire gon­dol­hat­nánk –, szó­val még­is csak meg kel­lett ott­hon magya­ráz­nia, hogy neki a hét miért csak hat?!

Egy­va­la­mit nem kell meg­ma­gya­ráz­nia. Sem önök­nek, sem nekünk. A bizony­ta­lan sza­va­zók cso­port­já­nak sem. Vala­mennyi­en tisz­tá­ban vagyunk azzal, hogy Már­ki-Zay leg­erő­sebb poli­ti­kai eré­nye Orbán Vik­tor és a Fidesz zsi­ge­ri, vak gyű­lö­le­te. Mind­ez fel­tű­né­si vággyal alá­tá­maszt­va. Ennyi elég a kormányzáshoz?

Tudom, hogy sza­va­im­ban kese­rű­ség és iró­nia is buj­kál. Mert aggó­dom. A magyar válasz­tók, idő­sek és fia­ta­lok, elkö­vet­he­tik azt a hibát, hogy rá sza­vaz­za­nak? Még ha nem is érte­nek min­den­ben egyet az aktu­á­lis kor­mánnyal, akkor is meg­kér­dem: tör­tén­het akko­ra és annyi bak­lö­vés, hogy ilyen ember kerül­hes­sen az ország élé­re? Aggo­dal­ma­mat kér­dé­sek­kel iga­zo­lom. Aki ilyen sokat és ilyen gyor­san beszél, mikor van ide­je gon­dol­kod­ni? Nekem ez azért fur­csa, mert min­ket oda­át arra taní­tot­tak a szü­lők és a sors, hogy mielőtt lenyel­nénk, jól rág­juk meg a bort.

A vála­szok­ra még maradt egy kis gon­dol­ko­dá­si idő. Nekik is. Újabb kér­dé­se­im elárul­ják a fut­ball­hoz közel­sé­gem. Ez a ti csa­pat­ka­pi­tá­nyo­tok? Ő a ti vezé­re­tek? Neki adjá­tok a kar­sza­la­got? Nem hiszem el.

Azt sem hiszem, hogy a bizony­ta­lan sza­va­zók – sokat gon­do­lok a fia­ta­lok­ra – ne lás­sák a vitat­ha­tat­lan ered­mé­nye­ket. „Amit kapunk, az ter­mé­sze­tes. Az jár nekünk” – ezt több­ször hal­lot­tam. Sze­rény véle­mé­nyem, hogy téve­dés len­ne fel­ad­ni a meg­nyug­ta­tó jelent és fel­cse­rél­ni azt egy ide­a­lisz­ti­kus jövő­vel, ami tulaj­don­kép­pen a nem is nagyon rég meg­ta­pasz­talt kese­rű múlt. Ezért tisz­te­let­tel kér­ném: áll­ja­tok meg egy pil­la­nat­ra és gondolkodjatok.

De nekünk is kell gon­dol­kod­ni! Mert az ördög soha nem alszik. Soha! Tud­juk. És ha igen, akkor raj­ta! Ami­kor kell, mind-mind legyünk jelen! Mert küz­de­lem lesz. Mert ott kell, ott aka­runk len­ni. Sen­ki nem hiányozhat!

For­rás: kro​ni​ka​on​line​.ro/​e​h​i​r​.ro

%d bloggers like this: