Big­Tech-dik­ta­tú­ra Trump ellen

Ahogy Orwell 1984 című regé­nyé­ben a Gon­do­lat­rend­őr­ség til­tot­ta a sza­bad gon­dol­ko­dást a domi­náns párt­ideo­ló­gia min­dent felül­mú­ló érvé­nye­sí­té­se érde­ké­ben, ugyan­ezen cél­zat­tal és kísér­te­ti­es hason­ló­ság­gal tilt­ja és kor­lá­toz­za az ame­ri­kai pat­ri­ó­ták meg­nyil­vá­nu­lá­sa­it, de leg­fő­kép­pen Donald Trump meg­szó­la­lá­si jogát a mos­ta­ni bal­li­be­rá­lis ame­ri­kai elit. Ez az elit a Big­Tech óri­ás­cé­gek segít­sé­gé­vel, a Gon­do­lat­rend­őr­ség­gel kar­ölt­ve, Ame­ri­ká­ban immár rend­sze­re­sen köz­be­lép szin­te min­den alka­lom­mal, ami­kor a nem­ze­ti oldal Trump veze­té­sé­vel kife­je­zés­re sze­ret­né jut­tat­ni a gondolatait.

Pedig nem kell sokat kutat­ni, hogy ráta­lál­junk a szó­lás­sza­bad­ság (fre­e­dom of spe­ech) és a sza­bad véle­mény­nyil­vá­ní­tás (fre­e­dom of exp­r­es­si­on) alkot­má­nyos meg­fo­gal­ma­zá­sá­ra mind­járt az első alkot­mány­ki­egé­szí­tő passzus­ban: „a kong­resszus nem hoz­hat olyan tör­vényt, amely bár­mely módon kor­lá­toz­ná a szó­lás- és véle­mény­sza­bad­sá­got (abrid­ging free spe­ech) az Egye­sült Álla­mok­ban”. Ebben a kité­tel­ben az is magá­ban fog­lal­ta­tik, hogy a kong­resszus nem néz­he­ti tét­le­nül, ha bár­mely intéz­mény, poli­ti­kai erő vagy média­ha­ta­lom meg­pró­bál­ná cen­zú­ráz­ni vagy elhall­gat­tat­ni a demok­ra­ti­ku­san meg­vá­lasz­tott poli­ti­kai pár­tok bár­me­lyi­két, nem beszél­ve annak veze­tő­jé­ről, ez eset­ben a volt elnök­ről. Amit tehát a Big­Tech és a demok­ra­ták jelen­leg művel­nek, az nem keve­sebb, mint alkot­mány­sér­tő és jog­fosz­tó maga­tar­tás. Tel­je­sen mind­egy, hogy mire hivat­koz­nak. De ami még ennél is fel­há­bo­rí­tóbb, hogy az ame­ri­kai kong­resszus a jelen­le­gi demok­ra­ta veze­tés alatt tole­rál­ja mindezt.

A Face­boo­kot fel­ügye­lő, lát­szó­lag füg­get­len tes­tü­let­ben – amely május 5‑én úgy dön­tött, hogy fenn­tart­ja Trump til­tá­sát – mind­össze öt ame­ri­kai talál­ha­tó, a töb­bi fel­ügye­lő­ta­got más orszá­gok­ból sze­lek­tál­ták a bizott­ság­ba. Az élet­raj­zok­ból hamar kide­rül, hogy ezek szin­te mind­egyi­ke nyílt tár­sa­da­lom pár­ti vagy libe­rá­lis elkö­te­le­zett­sé­gű „szak­ér­tő”, de leg­in­kább mind­ket­tő. Ért­jük az ellent­mon­dást, ugye?

Nyílt tár­sa­da­lom kont­ra véle­mény­sza­bad­ság-kor­lá­to­zás. Eny­hén szól­va össze­egyez­tet­he­tet­len érté­kek és elvek! De hát a Soros­hoz köt­he­tő ala­pít­vá­nyok­ról és civil szer­ve­ze­tek­ről már jó ide­je tud­juk, hogy se nem nyíl­tak, se nem transz­pa­ren­sek. Sza­bad­ság­esz­mé­ik csak addig ter­jed­nek, amíg az ő elve­ik­kel nem megy szem­be senki.

A Face­book fel­ügye­lő tes­tü­le­té­nek tag­jai között ott ül egy magyar is, a 72 éves Sajó And­rás, aki – mily meg­le­pő! – a CEU pro­fesszo­ra, sőt a CEU jogi kará­nak ala­pí­tó dékán­ja, a Magyar Tudo­má­nyos Aka­dé­mia tag­ja. Sajót rá­adásul 2008-tól az Embe­ri Jogok Euró­pai Bíró­sá­gá­nak bírá­já­vá nevez­ték ki. A töb­bi fel­ügye­lő­bi­zott­sá­gi tagot ille­tő­en pedig olyan orszá­gok „szak­ér­tői” is sze­re­pel­nek köz­tük, akik való­szí­nű­leg még hír­ből sem isme­rik a szólás­szabadságot: Pakisz­tán, Ghá­na, Jemen és Kenya állampolgárai.

Ezzel kap­cso­lat­ban tehát nem is kell töb­bet mon­da­ni. Dön­té­sük gyá­va, demok­rá­cia- és alkot­mány­el­le­nes, vala­mint szé­gyen­le­tes. A fel­ügye­le­ti tes­tü­let tag­jai fize­tett alkal­ma­zot­tak, a Face­book pedig egy 130 mil­lió dol­lá­ros bizal­mi tulaj­don lét­re­ho­zá­sá­val indí­tot­ta el ennek a „füg­get­len” bizott­ság­nak a műkö­dé­sét. Tag­ja­it Mark Zuc­ker­berg úr csuk­ló­ból csics­káz­tat­hat­ja (amennyi­ben ked­ve úgy dik­tál­ja), így az egész fel­ügye­le­ti szerv min­den, csak nem füg­get­len, léte­zé­se pedig gya­kor­la­ti­lag egy bohózat.

A til­tás és a cen­zú­ra min­dig az éppen ural­ko­dó poli­ti­kai elit egyik fon­tos esz­kö­ze volt a tör­té­ne­lem során. Gon­dol­junk csak a szá­mos betil­tott könyv­re, amely­nek meg­is­me­ré­se „káro­san” érint­het­te a lakos­sá­got az éppen reg­ná­ló hata­lom sze­rint: Bovary­né, Tamás bátya kuny­hó­ja, a Korán, a Mein Kampf, a Gulag-szi­get­cso­port, a Sátá­ni ver­sek, a Deka­me­ron, Luther tézi­sei, Koper­ni­kusz gon­do­la­tai vagy a Lady Chat­ter­ley sze­re­tő­je. Szé­gyen­le­tes módon a bal­li­be­rá­lis hát­tér­ha­ta­lom és a demok­ra­ta veze­tés is a til­tás ezen esz­kö­zé­vel él, ami­től az ala­pí­tó atyák forog­nak a sír­juk­ban. Május 5‑én a Face­book gré­mi­u­ma tehát meg­hoz­ta dön­té­sét, fenn­tart­ják Trump til­tá­sát, illet­ve annak vég­ső sor­sát Zuc­ker­berg­re bíz­zák. Már­pe­dig ez olyan, mint ege­ret a macs­ká­ra bízni.

Magyar­or­szá­gon a pro­tes­tan­tiz­mus vissza­szo­rí­tá­sá­ra vezet­ték be az első cen­zú­ra­in­téz­ke­dé­se­ket a XVI. szá­zad­ban. Később a Habs­burg-ház alkal­ma­zott cen­zú­rát a magyar saj­tó­val szem­ben. 1848. már­ci­us 15-én az egyik leg­fon­to­sabb for­ra­dal­mi köve­te­lés a sza­bad saj­tó meg­te­rem­té­se és a cen­zú­ra eltör­lé­se volt. Ez azon­ban csak a kiegye­zés után való­sul­ha­tott meg. A szo­ci­a­lis­ta dik­ta­tú­rá­ban hazánk­ban 1948 és 1989 között totá­lis poli­ti­kai cen­zú­ra műkö­dött, amely­hez hason­lót most Trump ese­té­ben látunk.

Ame­ri­ka éppen ezért ma már az abszur­di­tá­sok orszá­ga. Koráb­ban pél­da­mu­ta­tó tár­sa­da­lom és a sza­bad­ság hazá­ja volt. Ma se nem pél­da­mu­ta­tó, se nem sza­bad. Mind­ez a libe­rá­lis demok­ra­ták lel­kén szá­rad. És ugyan­ez elmond­ha­tó Nyu­gat-Euró­pa orszá­ga­i­ról is. Orbán Vik­tor helye­sen nevez­te őket nem­rég libe­rá­lis nem demok­rá­ci­ák­nak. Vajon med­dig foly­tat­ha­tó ez a sza­bad­ság­jo­go­kat láb­bal tip­ró men­ta­li­tás és vissza­élés? A Big­Tech óri­á­so­kat egy­ér­tel­mű­en szét kell dara­bol­ni, mint ahogy anno az AT&T tele­fon­vál­la­lat is erre a sors­ra jutott a mono­pó­li­um­jo­gok­kal tör­té­nő vissza­élé­sei miatt. Úgy­hogy nem len­ne pre­ce­dens nél­kü­li a hatal­muk meg­kur­tí­tá­sa. De mi ez a fül­si­ke­tí­tő csend a leg­fel­sőbb bíró­ság részé­ről? Amely tes­tü­let véle­mé­nyé­re és köz­be­avat­ko­zá­sá­ra a sza­bad gon­dol­ko­dá­sú ame­ri­ka­i­ak ilyen­kor jog­gal számítanak?

Trump válasz­lé­pés­re készül, köve­tői nagyon vár­ják az új, álta­la fel­ügyelt közös­sé­gi oldalt, amely készü­lő­ben van. A volt elnök idő­köz­ben már tett lépé­se­ket annak érde­ké­ben, hogy kom­mu­ni­ká­ci­ós igé­nyét fenn­tart­sa választói­val. Új blo­got hozott lét­re saját inter­ne­tes olda­lán május 4‑én, amely­nek címe: „Donald J. Trump író­asz­ta­lá­ról” (From the desk of Donald J. Trump). A bal­li­be­rá­lis média azon­nal kri­ti­kus sza­vak­kal illet­te ezt a pró­bál­ko­zást, mond­ván, hogy ez mind­össze egy web­ol­dal, amely Trump már eddig is ismert meg­szó­la­lá­sa­it teszi köz­zé, vala­mint ado­má­nyo­kat gyűjt a ter­ve­zett új közös­sé­gi olda­lá­nak létrehozására.

A csör­te tehát foly­ta­tó­dik a volt elnök és a modern kori mar­xis­ta gon­do­lat­rend­őr­ség között Ame­ri­ká­ban. A Nagy Test­vér (Big­Tech) köz­ben tob­zó­dik a hata­lomit­tas élve­zet­től, hogy magá­hoz ragad­ta az irá­nyí­tást, ami a köz­be­széd ala­kí­tá­sát ille­ti, míg a magu­kat demok­ra­tá­nak tar­tó veze­tők ezt hall­ga­tó­la­go­san jóváhagyják.

Való­já­ban bíró­ság előtt kel­le­ne felel­ni­ük tet­te­i­kért, akik ebben a zsar­no­ki és auto­ri­ter hatal­mi játék­ban sze­re­pet vál­lal­nak – poli­ti­ku­sok­nak és cég­ve­ze­tők­nek egy­aránt. A Trump-sza­va­zók és a sza­bad­ság­jo­go­kat fon­tos­nak tar­tó ame­ri­kai állam­pol­gá­rok vár­ják a leg­fel­sőbb bíró­ság állás­pont­ját, az FBI fel­lé­pé­sét és az ame­ri­kai tör­vény­ho­zás hazánk­ban is una­lo­mig ismé­tel­ge­tett „fékek és egyen­sú­lyok” rend­sze­ré­nek remélt alkalmazását.

Topo­lán­sz­ky Ádám volt ame­ri­kai köz­tiszt­vi­se­lő, publicista

Fotó: newyork­post

For­rás: Magyar Nemzet