Biden Orbán ellen­zé­két segí­ti majd

John Fon­te: Az ame­ri­kai jobb­ol­dal már nem lesz olyan, mint Trump elótt

Szá­mít­sa­nak a leg­rosszabb­ra a Biden-admi­niszt­rá­ci­ó­tól, olyas­mi­re, mint­ha Oba­má­ék len­né­nek meg­hat­vá­nyoz­va. Való­szí­nű­leg be akar­nak avat­koz­ni a magyar­or­szá­gi válasz­tá­sok­ba is, pénzt adnak a Fidesszel szem­ben álló civil szer­ve­ze­tek­nek, és össze­dol­goz­nak a magyar­or­szá­gi ellen­zék­kel – mond­ta a Magyar Nem­zet­nek tele­fo­non Washing­ton­ból John Fonte. 

A Hud­son Inté­zet kon­zer­va­tív agy­tröszt prog­ram­igaz­ga­tó­ja sze­rint a követ­ke­ző buda­pes­ti ame­ri­kai nagy­kö­vet vár­ha­tó­an vala­mely libe­rá­lis inter­na­ci­o­na­lis­ta lesz, aki jól meg­ta­lál­ja a han­got az Orbán-elle­nes civil szervezetekkel.

– Tavaly ápri­lis­ban, ami­kor leg­utóbb beszél­tünk, azt mond­ta, a nem­zet­kö­zi jobb­ol­dal szem­pont­já­ból sors­dön­tő lehet Donald Trump újra­vá­lasz­tá­sa. Ám az ame­ri­kai elnök távoz­ni kény­sze­rült hiva­ta­lá­ból. Reményt jelenthet‑e még az Egye­sült Álla­mok a jobb­ol­dal szá­má­ra?
– Az ame­ri­kai kon­zer­va­ti­viz­mus, az ame­ri­kai jobb­ol­dal már nem lesz olyan, mint ami­lyen Trump előtt volt. Igaz ez olyan terü­le­tek­re, mint a kemény beván­dor­lás­po­li­ti­ka, a keres­ke­de­lem- vagy csa­lád­po­li­ti­ka, a szu­ve­re­ni­tás­sal és a haza­fi­as­ság­gal össze­füg­gő kér­dé­sek – még­pe­dig éles szem­ben­ál­lás­ban a poli­ti­kai kor­rekt­ség­gel és a genderideo­lógiával. Azelőtt nem léte­zett az ezek­kel való szem­be­sze­gü­lés. Trump most elment ugyan, de átad­ta mások­nak a zász­lót. Napon­ta kapok e‑mail-üze­ne­te­ket olya­nok­tól, akik vala­mi­kor majd ame­ri­kai elnö­kök akar­nak len­ni: sze­ná­to­rok­tól és kor­mány­zók­tól. Úgy beszél­nek már, mint Trump. Élnek még a sza­bad­pi­ac­ról vagy a kor­lá­to­zott kor­mány­zás­ról szó­ló szok­vá­nyos repub­li­ká­nus beszéd­pa­ne­lek­kel, de új elem­ként hang­sú­lyoz­zák a poli­ti­kai kor­rekt­ség­gel szem­be­ni har­cot is. Trump távo­zá­sa két­ség­kí­vül vissza­lé­pést jelent, de a Repub­li­ká­nus Párt idő­köz­ben meg­vál­to­zott. Most kell egy pár hónap, hogy lecseng­jen az impe­ach­ment eljá­rás, meg­mu­tat­koz­zon Joe Biden poli­ti­ká­ja, de a 2022-es fél­idős kong­resszu­si válasz­tá­sok jegyé­ben a trum­piz­mus vissza­té­rés­re készül – Trump­pal vagy nélküle.

– Az Orbán-kor­mány gör­dü­lé­ke­nyen együtt tudott dol­goz­ni a Trump-admi­niszt­rá­ci­ó­val. Hogyan lát­ta, min­den­ben meg­volt az össz­hang?
– A magyar poli­ti­ka jól illesz­ke­dik az ame­ri­kai kon­zer­va­ti­viz­mus­hoz az olyan kér­dé­sek­ben, mint a nem­ze­ti szu­ve­re­ni­tás, a mig­rá­ció, a csa­lád­po­li­ti­ka, a gen­derideo­ló­gi­á­val való szem­ben­ál­lás vagy az üldö­zött keresz­té­nyek védel­me. De egy­va­la­mi­re érde­mes oda­fi­gyel­ni­ük, mert ebből konf­lik­tus­for­rás lehet – ez pedig Kína, pon­to­sab­ban a Kínai Kom­mu­nis­ta Párt, a KKP. Aho­gyan a fő bel­ső ellen­ség­gé Ame­ri­ká­ban a poli­ti­kai kor­rekt­ség lett a kon­zer­va­tí­vok sze­mé­ben, úgy a fő kül­ső ellen­ség a KKP, ami­ben Trump­nak is nagy sze­re­pe van. Ez a kér­dés az elmúlt egy évben, a Vuhan­ból indult koro­na­ví­rus-jár­vány nyo­mán külö­nö­sen kiéle­ző­dött. De kém­ke­dés­ről, szel­le­mi tulaj­don ello­pá­sá­ról is szó van. Az ame­ri­kai kon­zer­va­tí­vok­nak nehe­zebb lesz támo­gat­ni­uk a magya­ro­kat, ha utób­bi­ak túl szo­ros kap­cso­la­tot ápol­nak a kína­i­ak­kal, noha tisz­tá­ban vagyunk azzal, hogy ez a hoz­zá­ál­lás nem ide­gen az euró­pa­i­ak­tól, így a néme­tek­től sem. Most Ame­ri­ká­ban még Joe Biden elnök és a demok­ra­ták is nyo­más alatt van­nak, hogy ne legye­nek puhá­nyak Kíná­val szemben.

– Mire szá­mít­hat a magyar kor­mány a Biden-admi­niszt­rá­ci­ó­tól?
– Arra, amit az Oba­ma-admi­niszt­rá­ci­ó­tól is kapott: a folya­ma­tos nyo­más­gya­kor­lás­ra. Biz­to­san emlék­szik rá, hogy Biden októ­ber­ben Belarusszal emlí­tet­te egy lapon Magyar­or­szá­got és Len­gyel­or­szá­got. Való­szí­nű­leg be akar­nak avat­koz­ni a magyar­or­szá­gi válasz­tá­sok­ba is, pénzt adnak a Fidesszel szem­ben álló civil szer­ve­ze­tek­nek, és össze­dol­goz­nak a magyar­or­szá­gi ellen­zék­kel. Vissza­tér a washing­to­ni külügyminiszté­riumba – még­pe­dig a har­ma­dik leg­fon­to­sabb poszt­ra, poli­ti­kai állam­tit­kár­ként – Vic­to­ria Nuland, de hoz­zá hason­lóan a CIA, a Köz­pon­ti Hír­szer­ző Ügy­nök­ség új igaz­ga­tó­ja, Wil­li­am Burns is tett Orbán-elle­nes kije­len­té­se­ket. Az egész tár­sa­ság libe­rá­lis inter­na­ci­o­na­lis­ták­ból, nem­ze­tek felet­ti prog­resszí­vek­ből áll. Ők nem a nem­ze­ti szu­ve­re­ni­tás­ban, hanem a glo­bá­lis kor­mány­zás­ban hisz­nek. Elven­nék a hatal­mat a demok­ra­ti­kus nem­zet­ál­la­mok­tól. Szó­val szá­mít­sa­nak a leg­rosszabb­ra a Biden-admi­niszt­rá­ci­ó­tól – olyas­mi­re, mint­ha Oba­má­ék len­né­nek meg­hat­vá­nyoz­va. Meg­pró­bál­ják alá­ás­ni Orbánt olyan érvek­kel, hogy tota­li­tá­ri­us, tekin­tély­el­vű. Per­sze Nuland figyel­mét várha­tóan Orosz­or­szág és Kína is lekö­ti majd.

– Emlí­tet­te a beván­dor­lá­si és a csa­lád­po­li­ti­kát – for­rá­sa­ink sze­rint az ezek­ben meg­lé­vő különb­sé­gek már­is kiüt­köz­tek a magyar – ame­ri­kai dip­lo­má­ci­ai egyez­te­té­se­ken, noha Bident nem­rég iktat­ták be. Ezek marad­nak a továb­bi­ak­ban is a konf­lik­tus­pon­tok?
– Bide­nék vár­ha­tó­an a néme­tek és az EU fő sod­ra mögé áll­nak: azt a vona­lat eről­te­tik Magyar­or­szág­gal szem­ben, ame­lyet az Euró­pai Bizott­ság is hang­sú­lyoz. Ha a saj­tó­sza­bad­sá­got, akkor azt, ha a jog­ál­la­mi­sá­got, akkor azt.

– Jelen­leg nem szol­gál ame­ri­kai nagy­kö­vet Buda­pes­ten, Trump elnök meg­bí­zott­ja, David Corns­tein még az ősszel haza­u­ta­zott. Mit gon­dol, milyen misszió­ve­ze­tőt kül­de­nek majd Washing­ton­ból Buda­pest­re? Ismét csak demok­ra­ta poli­ti­kai kine­ve­zet­tet, aho­gyan az új kül­ügy­mi­nisz­ter, Antony Blin­ken apja, Donald Blin­ken is dol­go­zott a magyar fővá­ros­ban, még Bill Clin­ton kül­dött­je­ként?
– Olyas­va­la­kit, aki Corns­tein tel­jes ellen­té­te lesz: egy libe­rá­lis inter­na­ci­o­na­lis­tát, aki jól meg­ta­lál­ja a han­got az Orbán-elle­nes civil szervezetekkel.

Név­jegy

John Fon­te a Hud­son Inté­zet főmun­ka­tár­sa és prog­ram­igaz­ga­tó­ja, illet­ve az Ame­ri­can Enter­pri­se Ins­ti­tu­te – egy másik washing­to­ni kon­zer­va­tív agy­tröszt – ven­dég­ku­ta­tó­ja. A Chi­ca­gói Egye­te­men dok­to­rált világ­tör­té­ne­lem­ből. Köny­ve, a Szu­ve­re­ni­tás vagy alá­ve­tett­ség – Magu­kat fogják‑e irá­nyí­ta­ni az ame­ri­ka­i­ak avagy mások irá­nyít­ják őket? szak­mai díjat nyert, és az Ama­zon siker­lis­tá­ján is az élen vég­zett. Cik­kei és esszéi töb­bek között a Fo­reign Affa­irs, a Com­men­tary és a pári­zsi Le Figa­ro hasáb­ja­in jelen­tek meg. Fon­te kül­po­li­ti­kai tanács­adó­ként segí­tet­te Newt Ging­rich repub­li­ká­nus elnök­je­lölt-aspi­ráns 2012-es elő­vá­lasz­tá­si kampányát.

For­rás: Magyar Nemzet