Hírek Amerikai hirek „Biden Obama örökségét akarja folytatni”

„Biden Obama örökségét akarja folytatni”

Victor Davis Hanson a korábbi ausztrál miniszterelnök-helyettes John Anderson podcastjében vendégeskedett, ahol szó esett a Capitolium ostromáról, Bidenről, és Kína geopolitikai ambícióiról is.

Victor Davis Hanson amerikai történész, a Stanford egyetem professzora, akinek több könyve jelent meg az ókori görög-perzsa háborúkról, valamint a második világháborúról. A professzor demokrataként kezdte a pályafutását, de konzervatív nézetei miatt a 2000-es évek óta függetlenként azonosítja magát. Hanson az elmúlt évtizedekben egyre több aktuálpolitikai kérdésben szólalt meg és gyakran ókortörténeti tudását felhasználva elemzi az eseményeket.

Az akadémikus 2016 után nagy sikerű könyvet írt Trumpról, amelyben az üzletember meglepő győzelmét elemezte. Hanson egy farmon él, és Jeffersonnal együtt azt a nézetet vallja, hogy Amerika ritkán lakott területein élők egy egészen különleges perspektívát hoznak az amerikai közéletbe.

Az akadémikus a podcast interjú elején felelevenítette az amerikai elnökválasztást követő eseményeket, amely során a Trump szavazók kétségbe vonták a választás tisztaságát és az eredményt. A professzor szerint a zavart a levélszavazati rendszer okozta, és az, hogy korábbi voksolásokkal szemben, tavaly szinte alig volt olyan levélszavazat, amit elutasítottak volna.

Két hónappal a capitoliumi események után bontották le a kerítést a Kongresszus körül. Fotó: Flickr

Mi is történt a 2020-as választás után?

„Az Egyesült Államokban az alkotmány értelmében az államok felelőssége a szavazás lebonyolítása és a szabályok alakítása. Azonban márciusban (a koronavírus miatt) a bíróságok és a bürokrácia szintjén is több kihívás jelentkezett, aminek az lett a következménye, hogy az amerikai történelemben először fordult elő, hogy a szavazatok 65%-a levélszavazat vagy korai szavazat volt” – idézte fel Hanson.

A professzor elmondta, hogy normális esetben a levélszavazatok 4-5 százalékát félre kell dobni, mert hiányzik az aláírás, hamis a megadott cím stb. 2020-ban azonban az elutasítások száma 1% alatt volt.

„Mindössze 45 ezer szavazat döntött a stratégiailag fontos billegő államokban. Tehát az elektori szavazatok tekintetében nagyon szoros volt az eredmény” – mondta a történész, aki szerint érthető volt a szavazók frusztráltsága.

Hanson a capitoliumi eseményekre is kitért, amelyet azóta többen fegyveres zendülésnek nyilvánítottak. A professzor elmondása szerint sokan még mindig hazugságokat terjesztenek a történtekről.

„A botrány abból fakadt, hogy Trump a beszédében azt mondta, hogy menjenek át az emberek a Capitolium épületéhez és tüntessenek. Miközben zajlott a nagygyűlés, 1000 ember már ott volt a Kongresszus épületénél, akik előre megtervezték, hogy ott lesznek, és tüntetni fognak az elektori szavazatok véglegesítése ellen. Aztán erőszakossá fajultak az események. Mindez a demokráciánk szívében történt, teljes volt a káosz, öt ember meghalt, ami tömeghisztériához, és haraghoz vezetett. Van, ami jogos volt, van, ami kevésbé” – jegyezte meg a professzor.

Hanson felidézte a Trump elleni impeachment-eljárást is, amelynek az volt az abszurduma, hogy a végső tárgyalás már a magánember Trump ellen folyt, amin a főbíró nem volt hajlandó elnökölni, és sok szempontból kérdéses legitimitással ment végbe.

„Ami január hatodikát illeti, a mai napig nem tudjuk, hogy pontosan mi történt. Öt ember meghalt, és sokan azt mondták, hogy Trump volt a felelős egy rendőr haláláért, akit állítólag egy tüntető ölt meg. A nyomozás azonban kiderítette, hogy a rendőrtiszt nem halt erőszakos halált, beteg volt, valószínűleg a szíve gyenge volt, vagy allergiás reakciója volt, de nem egy poroltó okozta ütés következtében halt meg, mint ahogy azt a hírekben írták. Azt is tudjuk, hogy nem fegyveres felkelés történt, mindenki, akit elkaptak és letartóztattak fegyvertelen volt. Ezek az emberek természetesen valóban megszegték a törvényt, és helyes is, hogy megbüntetik őket, – nem úgy, mint a BLM tüntetőket tavaly. Ami szintén furcsa, hogy még mindig nem hozták nyilvánosságra, hogy ki volt az a biztonsági őr, aki lelőtte és megölte a fegyvertelen Trump párti tüntetőt.

Trump felelőtlenül viselkedett, de az a média narratíva, hogy Trump támadásra szólította fel a felfegyverzett híveit, akik megöltek egy rendőrt, az nem igaz.”

A szerző szerint Trumpot a gyanúsítgatások felhője vette körül, mikor elhagyta a Fehér Házat, de a CPAC konferencián, már visszatérő hősként kezelték, ami szerinte azért lehetséges, mert megdőlt a januári eseményekkel kapcsolatos narratíva.

Bidennel kapcsolatban elmondta, hogy hazugság volt, hogy a demokrata elnök visszahozza a normalitást.

Biden párti tüntetők ünneplik a demokrata győzelmet, és „Amerika visszatérését.” Fotó: Flickr

Biden azt hiszi, az feladata, hogy ő megtegye, amit Obama csak megígért

A történész szerint az elnöknek láthatóan kognitív problémái vannak, ami miatt valószínűleg csak egy ciklusos elnök lesz. Már az első hónapokban kiderült, hogy nem akar harcolni a baloldallal, hanem Obama programját viszi tovább, sőt intézményesíti a párt szélén elhelyezkedő baloldali ideológiákat.

„A szenátusban Joe Bidennek mindössze az alelnök szavazatával van többsége az egyébként 50-50 felosztású házban, ráadásul a képviselőházban is szűkös hat fős többsége van a demokratáknak. Az emberek azt hitték, hogy emiatt sokkal inkább középen próbál majd helyezkedni, de úgy tűnik veszélyesnek tartja azt, hogy szembe menjen a médiával, a közösségi oldalakkal, a Szilícium-völggyel, a sportbajnokságokkal, Hollywooddal.

Úgy döntött, megnyitja a határt, megtámadja az olajipart, leállította az olajvezetékek építését, s annak ellenére nap és szélenergiát akar használni, hogy az Egyesült Államok mára a legnagyobb olaj és gáz exportőr lett. S mindezt úgy teszi, hogy megkerüli a törvényhozást, vagyis a Kongresszust. Rendeletekkel akar kormányozni.”

Kulturális területen zászlójára tűzte a transzkérdést, tagadja, hogy csak két nem van. Külpolitikai területen is mindent vissza akar fordítani, amit Trump elkezdett.

„Úgy érzi, hogy nincs mögötte elég támogatás sem a törvényhozás szintjén, sem a társadalomban, de ott van neki az elnöki szék, és a baloldal, és van négy éve, hogy cselekedjen, így sietnie kell, amely radikális lépésekhez vezethet.”

Az író szerint van remény arra, hogy néhány demokrata szenátor, akik nem hagyományosan kék államokat képviselnek, nem fognak beállni egy radikális tervezet mögé. Példának hozta fel Kyrsten Sinemát (Arizona) és Joe Manchint (Nyugat-Virginia).

Gazdasági következmények

A „pénz öntésének” következménye várhatóan az infláció lesz, ami bedöntheti az amerikai gazdaságot, amelynek 30 billió dolláros kintlévősége van. Ráadásul, ha a kamatot az inflációhoz kell majd igazítani, az nagyon nagy terheket ró majd a gazdaságra.

„Van 2 billió, amit éppen allokáltunk a meglevő adóssághoz, és van még egy billió, ami már a költségvetés része, de még nem lett elköltve. Ha kiengedsz 330 millió embert, akik egy éve be vannak zárva és adsz nekik egy csomó pénzt, akkor hirtelen persze, hogy mindenki vásárolni fog. Szerintem lesz egy 12-15 hónapos hamis növekedés, amit aztán egy éles igazítás fog követni” – állította Hanson.

A történész szerint olyan állapotban van az amerikai társdalom, hogy lehetetlen egy politikusnak olyan programmal előállnia, ami valóban helyre tehetné a gazdaságot. Szerinte

az amerikai kormányok hozzá vannak ahhoz szokva, hogy folyamatosan növelik az államadósságot, és ha valaki vissza akarná vágni a kormány költekezését, azt valószínűleg kegyetlennek és rasszistának bélyegeznék. Azonban mindennek várhatóan meglesz a böjtje.

A történész szerint Trump látta ezt és az adócsökkentése, a természetes erőforrások kiaknázása, valamint a cégeknek adott kedvezmények mind a produktivitás növelését szolgálták és azt, hogy csökkenjenek a kiadások. Hanson arra is rámutat, hogy az előző elnök a woke kultúrát is sokszor nem az ideológiák miatt kritizálta, hanem hogy milyen rosszat tesz az üzletnek.

„A woke kultúra hatalmas mennyiségű pénzt terel át olyan területekre, ahonnan nem jön vissza semmi” – jelentette ki Victor Davis Hanson.

Washingtonban kínai bevándorlók tüntetnek az ujgurok mellett. Fotó: Unsplash

Hanyatló Amerika, emelkedő Kína

„Biden úgy tesz, mintha a világrend stabil lett volna Trump érkezése előtt, azonban a helyzet az, hogy soha nem volt stabil. Enyhe politikát folytatni Kínával szemben, és azt gondolni, hogy majd értékelni fogják Amerika közeledését; nos ez egyszerűen nem így működik. Ezt minden kommunista pártkongresszuson elmondják nekünk” – mondta Hanson.

A történész rámutat, hogy az elnök környezete tele van Kína által kompromittált emberekkel. Eric Swalwell, kongresszusi képviselő például szerelmi viszonyt folytatott egy kínai nővel, akiről kiderült, hogy kém, mégse távolították el a nemzetbiztonsági bizottságból. Biden saját fia Hunter, kínai üzleti érdekeltségei több milliárdra rúgtak. A demokrata párt legnagyobb donorjai mind befektettek Kínában beleértve Wall Street-et.

„Kína kompromittálta a nyugati világ elitjét, de ők nem veszik észre, hogy kompromittálva vannak.  Így nagyon nehéz lesz Amerikának, a briteknek, az EU-nak izmos, autonóm hozzáállást mutatni Kínával szemben. Önáltatás megy, azt mondják, hogy ez a szabadpiac, hogy növelik a produktivitást, hogy így csak nagyobb lesz a globális harmónia” – mondta Hanson.

A történész szerint Kína tisztában van vele, hogy hosszútávon sem Japán, sem Korea nem tud független lenni tőle, különösen úgy, hogy egyre inkább rajta tartja a kezét a nyugati világ elitjén, amely megvédhetné ezeket az országokat a kínai befolyástól.

„A történelem tanulsága az, hogy egy távoli szövetséges soha nem fog a segítségedre sietni.”

Hanson szerint csak egy naiv globalista mondja azt, hogy Amerika nem volt igazságos Kínával szemben Trump alatt.

„A kínaiak nagyon türelmesek. Szerintük az amerikai rendszer egyetlen jó része a kapitalizmus, amit ők részben át is vettek. De a szabadságot és az alkotmányos kormányzást azt nem. Cinikus tiszteletlenséggel viseltetnek az Egyesült Államok iránt. Azt mondják maguknak; hogy »az amerikaiak állandóan a transzokról beszélnek, meg a meleg jogokról, abortuszról, elnyomásról meg emberi jogokról, miközben itt vagyunk mi, akik egymillió embert átnevelőtáborokban tartunk fogva, tönkretettük Tibet kultúráját, megfigyelés alatt tartjuk a saját diákjainkat, illegális szervkereskedelmet folytatunk.« Látják, hogy az amerikai kosárlabda játékosok otthon az egyenlőségről prédikálnak, de Kínát nem merik szidni, mert ott a kínai csekk a zsebükben. Ezt a kínaiak látják, és megvetik érte az amerikaiakat.

Nagyon veszélyes állapot az, mikor az ellenséged nem, hogy nem fél tőled, de már nem is tisztel” – mondta a történész.

A teljes interjút itt nézheti meg.

Borítókép: unsplash

Forrás: neokhon.hu