Hírek Amerikai hirek „Biden Oba­ma örök­sé­gét akar­ja folytatni”

„Biden Oba­ma örök­sé­gét akar­ja folytatni”

Vic­tor Davis Han­son a koráb­bi auszt­rál minisz­ter­el­nök-helyet­tes John Ander­son pod­castjé­ben ven­dé­ges­ke­dett, ahol szó esett a Capi­to­li­um ost­ro­má­ról, Biden­ről, és Kína geo­po­li­ti­kai ambí­ci­ó­i­ról is.

Vic­tor Davis Han­son ame­ri­kai tör­té­nész, a Stan­ford egye­tem pro­fesszo­ra, aki­nek több köny­ve jelent meg az óko­ri görög-per­zsa hábo­rúk­ról, vala­mint a máso­dik világ­há­bo­rú­ról. A pro­fesszor demok­ra­ta­ként kezd­te a pálya­fu­tá­sát, de kon­zer­va­tív néze­tei miatt a 2000-es évek óta füg­get­len­ként azo­no­sít­ja magát. Han­son az elmúlt évti­ze­dek­ben egy­re több aktu­ál­po­li­ti­kai kér­dés­ben szó­lalt meg és gyak­ran ókor­tör­té­ne­ti tudá­sát fel­hasz­nál­va elem­zi az eseményeket.

Az aka­dé­mi­kus 2016 után nagy sike­rű köny­vet írt Trum­pról, amely­ben az üzlet­em­ber meg­le­pő győ­zel­mét ele­mez­te. Han­son egy far­mon él, és Jef­fer­son­nal együtt azt a néze­tet vall­ja, hogy Ame­ri­ka rit­kán lakott terü­le­te­in élők egy egé­szen külön­le­ges pers­pek­tí­vát hoz­nak az ame­ri­kai közéletbe.

Az aka­dé­mi­kus a pod­cast inter­jú ele­jén fel­ele­ve­ní­tet­te az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tást köve­tő ese­mé­nye­ket, amely során a Trump sza­va­zók két­ség­be von­ták a válasz­tás tisz­ta­sá­gát és az ered­ményt. A pro­fesszor sze­rint a zavart a levél­sza­va­za­ti rend­szer okoz­ta, és az, hogy koráb­bi vok­so­lá­sok­kal szem­ben, tavaly szin­te alig volt olyan levél­sza­va­zat, amit eluta­sí­tot­tak volna.

Két hónap­pal a capi­to­li­u­mi ese­mé­nyek után bon­tot­ták le a kerí­tést a Kong­resszus körül. Fotó: Flickr

Mi is tör­tént a 2020-as válasz­tás után?

„Az Egye­sült Álla­mok­ban az alkot­mány értel­mé­ben az álla­mok fele­lős­sé­ge a sza­va­zás lebo­nyo­lí­tá­sa és a sza­bá­lyok ala­kí­tá­sa. Azon­ban már­ci­us­ban (a koro­na­ví­rus miatt) a bíró­sá­gok és a bürok­rá­cia szint­jén is több kihí­vás jelent­ke­zett, ami­nek az lett a követ­kez­mé­nye, hogy az ame­ri­kai tör­té­ne­lem­ben elő­ször for­dult elő, hogy a sza­va­za­tok 65%-a levél­sza­va­zat vagy korai sza­va­zat volt” – idéz­te fel Hanson.

A pro­fesszor elmond­ta, hogy nor­má­lis eset­ben a levél­sza­va­za­tok 4 – 5 szá­za­lé­kát fél­re kell dob­ni, mert hiány­zik az alá­írás, hamis a meg­adott cím stb. 2020-ban azon­ban az eluta­sí­tá­sok szá­ma 1% alatt volt.

„Mind­össze 45 ezer sza­va­zat dön­tött a stra­té­gi­a­i­lag fon­tos bil­le­gő álla­mok­ban. Tehát az elek­to­ri sza­va­za­tok tekin­te­té­ben nagyon szo­ros volt az ered­mény” – mond­ta a tör­té­nész, aki sze­rint ért­he­tő volt a sza­va­zók frusztráltsága.

Han­son a capi­to­li­u­mi ese­mé­nyek­re is kitért, ame­lyet azóta töb­ben fegy­ve­res zen­dü­lés­nek nyil­vá­ní­tot­tak. A pro­fesszor elmon­dá­sa sze­rint sokan még min­dig hazug­sá­go­kat ter­jesz­te­nek a történtekről.

„A bot­rány abból fakadt, hogy Trump a beszé­dé­ben azt mond­ta, hogy men­je­nek át az embe­rek a Capi­to­li­um épü­le­té­hez és tün­tes­se­nek. Miköz­ben zaj­lott a nagy­gyű­lés, 1000 ember már ott volt a Kong­resszus épü­le­té­nél, akik elő­re meg­ter­vez­ték, hogy ott lesz­nek, és tün­tet­ni fog­nak az elek­to­ri sza­va­za­tok vég­le­ge­sí­té­se ellen. Aztán erő­sza­kos­sá fajul­tak az ese­mé­nyek. Mind­ez a demok­rá­ci­ánk szí­vé­ben tör­tént, tel­jes volt a káosz, öt ember meg­halt, ami tömeg­hisz­té­ri­á­hoz, és harag­hoz veze­tett. Van, ami jogos volt, van, ami kevés­bé” – jegyez­te meg a professzor.

Han­son fel­idéz­te a Trump elle­ni impe­ach­ment-eljá­rást is, amely­nek az volt az abszur­du­ma, hogy a vég­ső tár­gya­lás már a magán­em­ber Trump ellen folyt, amin a főbí­ró nem volt haj­lan­dó elnö­köl­ni, és sok szem­pont­ból kér­dé­ses legi­ti­mi­tás­sal ment végbe.

„Ami janu­ár hato­di­kát ille­ti, a mai napig nem tud­juk, hogy pon­to­san mi tör­tént. Öt ember meg­halt, és sokan azt mond­ták, hogy Trump volt a fele­lős egy rend­őr halá­lá­ért, akit állí­tó­lag egy tün­te­tő ölt meg. A nyo­mo­zás azon­ban kide­rí­tet­te, hogy a rend­őr­tiszt nem halt erő­sza­kos halált, beteg volt, való­szí­nű­leg a szí­ve gyen­ge volt, vagy aller­gi­ás reak­ci­ó­ja volt, de nem egy por­ol­tó okoz­ta ütés követ­kez­té­ben halt meg, mint ahogy azt a hírek­ben írták. Azt is tud­juk, hogy nem fegy­ve­res fel­ke­lés tör­tént, min­den­ki, akit elkap­tak és letar­tóz­tat­tak fegy­ver­te­len volt. Ezek az embe­rek ter­mé­sze­te­sen való­ban meg­szeg­ték a tör­vényt, és helyes is, hogy meg­bün­te­tik őket, – nem úgy, mint a BLM tün­te­tő­ket tavaly. Ami szin­tén fur­csa, hogy még min­dig nem hoz­ták nyil­vá­nos­ság­ra, hogy ki volt az a biz­ton­sá­gi őr, aki lelőt­te és meg­öl­te a fegy­ver­te­len Trump pár­ti tüntetőt.

Trump fele­lőt­le­nül visel­ke­dett, de az a média nar­ra­tí­va, hogy Trump táma­dás­ra szó­lí­tot­ta fel a fel­fegy­ver­zett híve­it, akik meg­öl­tek egy rend­őrt, az nem igaz.”

A szer­ző sze­rint Trum­pot a gya­nú­sít­ga­tá­sok fel­hő­je vet­te körül, mikor elhagy­ta a Fehér Házat, de a CPAC kon­fe­ren­ci­án, már vissza­té­rő hős­ként kezel­ték, ami sze­rin­te azért lehet­sé­ges, mert meg­dőlt a janu­á­ri ese­mé­nyek­kel kap­cso­la­tos narratíva.

Biden­nel kap­cso­lat­ban elmond­ta, hogy hazug­ság volt, hogy a demok­ra­ta elnök vissza­hoz­za a normalitást.

Biden pár­ti tün­te­tők ünnep­lik a demok­ra­ta győ­zel­met, és „Ame­ri­ka vissza­té­ré­sét.” Fotó: Flickr

Biden azt hiszi, az fel­ada­ta, hogy ő meg­te­gye, amit Oba­ma csak megígért

A tör­té­nész sze­rint az elnök­nek lát­ha­tó­an kog­ni­tív prob­lé­mái van­nak, ami miatt való­szí­nű­leg csak egy cik­lu­sos elnök lesz. Már az első hóna­pok­ban kide­rült, hogy nem akar har­col­ni a bal­ol­dal­lal, hanem Oba­ma prog­ram­ját viszi tovább, sőt intéz­mé­nye­sí­ti a párt szé­lén elhe­lyez­ke­dő bal­ol­da­li ideológiákat.

„A sze­ná­tus­ban Joe Biden­nek mind­össze az alel­nök sza­va­za­tá­val van több­sé­ge az egyéb­ként 50 – 50 fel­osz­tá­sú ház­ban, ráadá­sul a kép­vi­se­lő­ház­ban is szű­kös hat fős több­sé­ge van a demok­ra­ták­nak. Az embe­rek azt hit­ték, hogy emi­att sok­kal inkább közé­pen pró­bál majd helyez­ked­ni, de úgy tűnik veszé­lyes­nek tart­ja azt, hogy szem­be men­jen a médi­á­val, a közös­sé­gi olda­lak­kal, a Szi­lí­ci­um-völggyel, a sport­baj­nok­sá­gok­kal, Hollywooddal.

Úgy dön­tött, meg­nyit­ja a határt, meg­tá­mad­ja az olaj­ipart, leál­lí­tot­ta az olaj­ve­ze­té­kek épí­té­sét, s annak elle­né­re nap és szél­ener­gi­át akar hasz­nál­ni, hogy az Egye­sült Álla­mok mára a leg­na­gyobb olaj és gáz expor­tőr lett. S mind­ezt úgy teszi, hogy meg­ke­rü­li a tör­vény­ho­zást, vagy­is a Kong­resszust. Ren­de­le­tek­kel akar kormányozni.”

Kul­tu­rá­lis terü­le­ten zász­ló­já­ra tűz­te a transz­kér­dést, tagad­ja, hogy csak két nem van. Kül­po­li­ti­kai terü­le­ten is min­dent vissza akar for­dí­ta­ni, amit Trump elkezdett.

„Úgy érzi, hogy nincs mögöt­te elég támo­ga­tás sem a tör­vény­ho­zás szint­jén, sem a tár­sa­da­lom­ban, de ott van neki az elnö­ki szék, és a bal­ol­dal, és van négy éve, hogy cse­le­ked­jen, így siet­nie kell, amely radi­ká­lis lépé­sek­hez vezethet.”

Az író sze­rint van remény arra, hogy néhány demok­ra­ta sze­ná­tor, akik nem hagyo­má­nyo­san kék álla­mo­kat kép­vi­sel­nek, nem fog­nak beáll­ni egy radi­ká­lis ter­ve­zet mögé. Pél­dá­nak hoz­ta fel Kyrs­ten Sine­mát (Ari­zo­na) és Joe Man­chint (Nyu­gat-Vir­gi­nia).

Gaz­da­sá­gi következmények

A „pénz önté­sé­nek” követ­kez­mé­nye vár­ha­tó­an az inf­lá­ció lesz, ami bedönt­he­ti az ame­ri­kai gaz­da­sá­got, amely­nek 30 bil­lió dol­lá­ros kint­lé­vő­sé­ge van. Ráadá­sul, ha a kama­tot az inf­lá­ci­ó­hoz kell majd iga­zí­ta­ni, az nagyon nagy ter­he­ket ró majd a gazdaságra.

„Van 2 bil­lió, amit éppen allo­kál­tunk a meg­le­vő adós­ság­hoz, és van még egy bil­lió, ami már a költ­ség­ve­tés része, de még nem lett elkölt­ve. Ha kien­gedsz 330 mil­lió embert, akik egy éve be van­nak zár­va és adsz nekik egy cso­mó pénzt, akkor hir­te­len per­sze, hogy min­den­ki vásá­rol­ni fog. Sze­rin­tem lesz egy 12 – 15 hóna­pos hamis növe­ke­dés, amit aztán egy éles iga­zí­tás fog követ­ni” – állí­tot­ta Hanson.

A tör­té­nész sze­rint olyan álla­pot­ban van az ame­ri­kai társ­da­lom, hogy lehe­tet­len egy poli­ti­kus­nak olyan prog­ram­mal elő­áll­nia, ami való­ban hely­re tehet­né a gaz­da­sá­got. Szerinte

az ame­ri­kai kor­má­nyok hoz­zá van­nak ahhoz szok­va, hogy folya­ma­to­san növe­lik az állam­adós­sá­got, és ha vala­ki vissza akar­ná vág­ni a kor­mány köl­te­ke­zé­sét, azt való­szí­nű­leg kegyet­len­nek és rasszis­tá­nak bélye­gez­nék. Azon­ban minden­nek vár­ha­tó­an meg­lesz a böjtje.

A tör­té­nész sze­rint Trump lát­ta ezt és az adó­csök­ken­té­se, a ter­mé­sze­tes erő­for­rá­sok kiak­ná­zá­sa, vala­mint a cégek­nek adott ked­vez­mé­nyek mind a pro­duk­ti­vi­tás növe­lé­sét szol­gál­ták és azt, hogy csök­ken­je­nek a kiadá­sok. Han­son arra is rámu­tat, hogy az elő­ző elnök a woke kul­tú­rát is sok­szor nem az ideo­ló­gi­ák miatt kri­ti­zál­ta, hanem hogy milyen rosszat tesz az üzletnek.

„A woke kul­tú­ra hatal­mas mennyi­sé­gű pénzt terel át olyan terü­le­tek­re, ahon­nan nem jön vissza sem­mi” – jelen­tet­te ki Vic­tor Davis Hanson.

Washing­ton­ban kínai beván­dor­lók tün­tet­nek az ujgu­rok mel­lett. Fotó: Unsplash

Hanyat­ló Ame­ri­ka, emel­ke­dő Kína

„Biden úgy tesz, mint­ha a világ­rend sta­bil lett vol­na Trump érke­zé­se előtt, azon­ban a hely­zet az, hogy soha nem volt sta­bil. Eny­he poli­ti­kát foly­tat­ni Kíná­val szem­ben, és azt gon­dol­ni, hogy majd érté­kel­ni fog­ják Ame­ri­ka köze­le­dé­sét; nos ez egy­sze­rű­en nem így műkö­dik. Ezt min­den kom­mu­nis­ta párt­kong­resszu­son elmond­ják nekünk” – mond­ta Hanson.

A tör­té­nész rámu­tat, hogy az elnök kör­nye­ze­te tele van Kína által komp­ro­mit­tált embe­rek­kel. Eric Swal­well, kong­resszu­si kép­vi­se­lő pél­dá­ul sze­rel­mi viszonyt foly­ta­tott egy kínai nővel, aki­ről kide­rült, hogy kém, még­se távo­lí­tot­ták el a nem­zet­biz­ton­sá­gi bizott­ság­ból. Biden saját fia Hun­ter, kínai üzle­ti érde­kelt­sé­gei több mil­li­árd­ra rúg­tak. A demok­ra­ta párt leg­na­gyobb donor­jai mind befek­tet­tek Kíná­ban bele­ért­ve Wall Street-et.

„Kína komp­ro­mit­tál­ta a nyu­ga­ti világ elit­jét, de ők nem veszik ész­re, hogy komp­ro­mit­tál­va van­nak.  Így nagyon nehéz lesz Ame­ri­ká­nak, a bri­tek­nek, az EU-nak izmos, auto­nóm hoz­zá­ál­lást mutat­ni Kíná­val szem­ben. Önál­ta­tás megy, azt mond­ják, hogy ez a sza­bad­pi­ac, hogy növe­lik a pro­duk­ti­vi­tást, hogy így csak nagyobb lesz a glo­bá­lis har­mó­nia” – mond­ta Hanson.

A tör­té­nész sze­rint Kína tisz­tá­ban van vele, hogy hosszú­tá­von sem Japán, sem Korea nem tud füg­get­len len­ni tőle, külö­nö­sen úgy, hogy egy­re inkább raj­ta tart­ja a kezét a nyu­ga­ti világ elit­jén, amely meg­véd­het­né eze­ket az orszá­go­kat a kínai befolyástól.

„A tör­té­ne­lem tanul­sá­ga az, hogy egy távo­li szö­vet­sé­ges soha nem fog a segít­sé­ged­re sietni.”

Han­son sze­rint csak egy naiv glo­ba­lis­ta mond­ja azt, hogy Ame­ri­ka nem volt igaz­sá­gos Kíná­val szem­ben Trump alatt.

„A kína­i­ak nagyon türel­me­sek. Sze­rin­tük az ame­ri­kai rend­szer egyet­len jó része a kapi­ta­liz­mus, amit ők rész­ben át is vet­tek. De a sza­bad­sá­got és az alkot­má­nyos kor­mány­zást azt nem. Cini­kus tisz­te­let­len­ség­gel visel­tet­nek az Egye­sült Álla­mok iránt. Azt mond­ják maguk­nak; hogy »az ame­ri­ka­i­ak állan­dó­an a tran­szok­ról beszél­nek, meg a meleg jogok­ról, abor­tusz­ról, elnyo­más­ról meg embe­ri jogok­ról, miköz­ben itt vagyunk mi, akik egy­mil­lió embert átne­ve­lő­tá­bo­rok­ban tar­tunk fog­va, tönk­re­tet­tük Tibet kul­tú­rá­ját, meg­fi­gye­lés alatt tart­juk a saját diák­ja­in­kat, ille­gá­lis szerv­ke­res­ke­del­met foly­ta­tunk.« Lát­ják, hogy az ame­ri­kai kosár­lab­da játé­ko­sok ott­hon az egyen­lő­ség­ről pré­di­kál­nak, de Kínát nem merik szid­ni, mert ott a kínai csekk a zse­bük­ben. Ezt a kína­i­ak lát­ják, és meg­ve­tik érte az amerikaiakat.

Nagyon veszé­lyes álla­pot az, mikor az ellen­sé­ged nem, hogy nem fél tőled, de már nem is tisz­tel” – mond­ta a történész.

A tel­jes inter­jút itt néz­he­ti meg.

Borí­tó­kép: unsplash

For­rás: neok​hon​.hu

%d bloggers like this: