Betil­tot­ták az alko­holt az Okto­ber­fest helyszínén

A mün­che­ni város­ve­ze­tés betil­tot­ta az alko­hol­fo­gyasz­tást az Okto­ber­fest hagyo­má­nyos hely­szí­nén, a The­re­sien­wi­e­sén. A lépés­re azért volt szük­ség, mert a min­den évben több mil­lió embert von­zó őszi fesz­ti­vált a koro­na­ví­rus-jár­vány miatt ugyan már ápri­lis­ban lemond­ták, ám az embe­rek egy része ebbe nem volt haj­lan­dó belenyugodni.

 A Deu­tsche Wel­le (DW) német köz­szol­gá­la­ti csa­tor­na sze­rint fel­röp­pent a plety­ka, hogy sokan így is ivá­sza­tot ter­vez­nek, mire szá­mos ven­dég­lá­tós azzal hir­det­te magát, hogy a sör­re vágyók men­je­nek inkább kocs­má­ba, ha már az Okto­ber­fes­ten nem ihat­nak. A város tájé­koz­ta­tá­sa sze­rint két magán­sze­mély demonst­rá­ci­ó­kat is beje­len­tett a hely­szín­re szom­bat­ra, az egyi­ken „egy alter­na­tív Okto­ber­fes­tért”, a mási­kon a „hagyo­má­nyok és jel­me­zek meg­őr­zé­sé­ért” tün­tet­né­nek. Német saj­tó­je­len­té­sek sze­rint ugyan­ak­kor a The­re­sien­wi­e­se szom­ba­ton nyu­godt maradt, csak néhány ember buk­kant fel.

Mint a DW meg­jegy­zi, az Okto­ber­fest 210 éves tör­té­nel­me során nem sűrűn for­dult elő, hogy le kel­lett mon­da­ni az ese­ményt, és a máso­dik világ­há­bo­rú vége óta nem is volt rá példa.

• Elő­ször 1813-ban, az indu­lá­sát köve­tő negye­dik évben maradt el az ünnep­lés a Napó­le­on elle­ni hábo­rú miatt.
• A csa­tá­ro­zá­sok más­kor is gátat szab­tak az ünnep­lés­nek: 1866-ban a porosz – oszt­rák hábo­rú, majd az I. és a II. világ­há­bo­rú ide­jén sem ren­dez­ték meg a fesztivált.
• Volt már pél­da arra is, hogy a jár­vány húz­ta keresz­tül a ter­ve­ket: 1854-ben és 1873-ban a kole­ra miatt mond­ták le az Oktoberfestet.

A kole­ra első hul­lá­má­ban csak Mün­chen­ben leg­ke­ve­sebb 7400 ember halt meg, köz­tük Teré­zia Sarol­ta her­ceg­nő, aki­nek az eskü­vő­je – mely­re min­den mün­che­ni hiva­ta­los volt – indí­tot­ta el az Okto­ber­fest hagyo­má­nyát, és aki­ről elne­vez­ték az ünnep­ség­nek helyet adó teret.

Német­or­szág „sör­fő­vá­ro­sá­ban” már augusz­tus­ban is azzal fenye­ge­tő­zött a város­ve­ze­tés, hogy kor­lá­toz­ni fog­ják az alko­hol­fo­gyasz­tást, amennyi­ben nem csök­ken a fer­tő­zé­sek szá­ma. Az ország­ban ugyan­is tör­vé­nyes az alko­hol­fo­gyasz­tás köz­te­rü­le­ten is, és a jár­vány ter­je­dé­sé­vel azt tapasz­tal­ták, hogy mind töb­ben válasz­tot­ták ezt a mód­ját az ita­lo­zás­nak, cso­por­tok­ba tömö­rül­ve, fittyet hány­va az óvin­téz­ke­dé­sek­re. Az elmúlt hetek­ben Mün­chen­ben száz­ezer lakos­ra 47,6 meg­be­te­ge­dést regiszt­rál­tak, ha az arány eléri az 50-et, szi­go­rít­hat­nak a sza­bá­lyo­kon. Néhány másik tar­to­mány már koráb­ban kor­lá­toz­ta az alko­hol árusítását.

Német­or­szág külö­nö­sen a jár­vány kez­de­ti sza­ka­szá­ban nagyon haté­ko­nyan véde­ke­zett, de az utób­bi hóna­pok­ban mere­de­ken emel­ked­ni kezd­tek a sta­tisz­ti­kai gör­bék. A nyolc­van­mil­li­ós ország­ban a regiszt­rált fer­tő­zöt­tek szá­ma meg­ha­lad­ja a 272 ezret, a halá­lo­zá­sok szá­ma a 9,3 ezret.

For­rás: Magyar Nemzet