Hírek Amerikai hirek Bal­jós for­du­la­tok az ame­ri­kai külpolitikában

Bal­jós for­du­la­tok az ame­ri­kai külpolitikában

A Joe Biden „vezet­te” elnö­ki kabi­net sza­kít­va a több évti­ze­des hagyo­mánnyal, hátat for­dít­va az ame­ri­kai nem­zet­biz­ton­sá­gi érde­kek­nek, meg­le­he­tő­sen hűvös viszony kiala­kí­tá­sá­ra készül Izra­el­lel a jövő­ben. A barát­ság­ta­lan gesz­tu­sok sora azzal kez­dő­dött, hogy csak feb­ru­ár köze­pén, egy hónap­pal Biden beik­ta­tá­sa után került sor az első tele­fon­be­szél­ge­tés­re az Egye­sült Álla­mok elnö­ke és az izra­e­li kor­mány­fő között – olvas­ha­tó a Tűz­fal­cso­port cikkében.

A két koráb­bi elnök, Donald Trump és Barack Oba­ma egy­aránt a beik­ta­tá­suk utá­ni első héten fel­hív­ták a közel-kele­ti veze­tő­ket tele­fo­non, hogy az aktu­á­lis kér­dé­sek­ről tár­gyal­ja­nak, illet­ve vázol­ják a tér­ség­re vonat­ko­zó elkép­ze­lé­se­i­ket. Trump már a hiva­ta­li ide­je har­ma­dik nap­ján fel­hív­ta Ben­ja­min Netan­ja­hut, illet­ve meg­hív­ta Washing­ton­ba, Oba­ma pedig az első mun­ka­nap­ján tár­gyalt tele­fo­non az egyip­to­mi, az izra­e­li, a jor­dá­ni­ai és a Palesz­tin Ható­ság veze­tő­i­vel. A közel-kele­ti kér­dés évti­ze­dek óta az ame­ri­kai poli­ti­ka hom­lok­te­ré­ben van, ennek elvi és biz­ton­ság­po­li­ti­kai indí­té­kai egy­aránt vannak.

Izra­el­lel az egyet­len közel-kele­ti demok­rá­ci­a­ként a leg­szo­ro­sabb tér­ség­be­li szö­vet­sé­ge­se az Egye­sült Álla­mok­nak, ezért az ame­ri­kai nem­zet­biz­ton­sá­gi érdek sérül azzal, ha a több évti­ze­des part­ne­ri viszony meg­gyen­gül. A jelek arra enged­nek követ­kez­tet­ni, hogy a Biden-kabi­net az eddi­gi­ek­től merő­ben elté­rő kül­po­li­ti­kát kíván foly­tat­ni. A vál­tás nem csak Donald Trump veze­té­sé­hez képest jelent vál­to­zást, hanem a koráb­bi demok­ra­ta elnö­kö­ké­hez képest is.

A tele­fon­hí­vás elma­ra­dá­sa azért érde­kes kér­dés, mivel az első mun­ka­meg­be­szé­lé­sek sor­rend­jé­nek jel­ké­pes érté­ke van, egy elnök a kabi­net­je szá­má­ra pri­o­ri­tást élve­ző irá­nyok­ba teszi meg az első lépé­se­ket. Az izra­e­li minisz­ter­el­nök irá­nyá­ba elma­radt gesz­tus egyet jelent azzal, hogy Izra­el biz­ton­sá­ga, a közel-kele­ti sta­bi­li­tá­sa nem tar­to­zik az új kor­mány­zat pri­o­ri­tá­sai közé. Az első néhány nap teen­dő­i­be azon­ban bele­fért Kína és Orosz­or­szág meg­fe­nye­ge­té­se, mind­ez a kon­szo­li­dál­tabb libe­rá­lis poli­ti­ka jegyében.

A Kong­resszus kül­po­li­ti­kai bizott­sá­ga sem néz­te jó szem­mel, hogy Joe Biden nem hív­ta izra­e­li kol­lé­gá­ját, ezért az elnök saj­tó­fő­nö­ké­nél, Jen Psa­ki­nál érdek­lőd­tek az okok­ról. Psa­ki nem rea­gált a meg­ke­re­sé­sek­re, azt viszont tisz­táz­ta, hogy a Biden-admi­niszt­rá­ció nem tart­ja szö­vet­sé­ge­sé­nek Izra­elt. Az új ame­ri­kai elnök éppen a növek­vő ter­ror­fe­nye­ge­tett­ség köze­pet­te hagy­ja magá­ra Izra­elt, Irán ugyan­is atom­fegy­ver kifej­lesz­té­sén dol­go­zik. A nem­zet­kö­zi saj­tót is bejár­ta a hír feb­ru­ár ele­jén, hogy Irán fém­uránt állí­tott elő, ame­lyet nuk­le­á­ris fegy­ve­rek mag­já­hoz hasz­nál­nak fel. A fém­urán ter­me­lé­sét ter­mé­sze­te­sen tilt­ja az Irán által is alá­írt nem­zet­kö­zi meg­ál­la­po­dás. Ahogy azt is, hogy irá­ni üze­mek­ben 20 szá­za­lé­kos dúsí­tá­sú uránt állít­sa­nak elő, mivel azzal egy ugrás­nyi­ra kerül­tek az atom­fegy­ver elő­ál­lí­tá­sá­hoz szük­sé­ges mun­ka befejezéséhez.

Joe Biden ilyen körül­mé­nyek között is jelez­te, hogy az USA kész vissza­tér­ni az Irán­nal kötött atom­al­ku­ba, illet­ve fel­old­ják a gaz­da­sá­gi szank­ci­ó­kat, ha Irán meg­te­szi az első lépést és fel­hagy az atom­bom­ba elő­ál­lí­tá­sá­ra irá­nyu­ló kísérletekkel.

Biden és csa­pa­ta azon­ban tud szi­go­rú is len­ni Irán­nal szem­ben. Az ame­ri­kai légi­erő azon­nal légi­csa­pást mért több léte­sít­mény­re Szí­ri­á­ban egy határ­át­ke­lő­nél, ame­lyet irá­ni támo­ga­tá­sú milí­ci­ák hasz­nál­nak. Miköz­ben Irán ellen haj­lan­dó­ak fel­lép­ni Szí­ri­á­ban, az ame­ri­kai-orosz vetél­ke­dés jegyé­ben, addig Irán atom­ha­ta­lom­má válá­sa érde­ké­ben sem­mit nem haj­lan­dó­ak tenni.

A szí­ri­ai bom­bá­zás hasz­na vár­ha­tó­an annyi lesz, hogy újabb ezrek indul­nak útnak az élhe­tet­len­né bom­bá­zott terü­le­tek­ről Euró­pa felé, hogy aztán egy mene­kült­tá­bor­ban vár­ják meg, amíg az Euró­pai Unió been­ge­di őket. Egy bom­bá­zás során meg­sé­rü­lő és éle­tü­ket vesz­tő ártat­la­nok szá­mát pedig már meg­be­csül­ni sem lehet.

Biden tehát min­den jel sze­rint arra készül, hogy bebi­zo­nyít­sa a világ­nak, hogy Trump elnök után egy való­di „hábo­rús héja” került az ország élé­re. Ettől a törek­vés­től nem füg­get­len, hogy már­ci­us ele­jén beje­len­tet­ték, misze­rint a Pen­ta­gon 125 mil­lió dol­lá­ros kato­nai segély­cso­ma­got küld Ukraj­ná­nak, bizo­nyos fel­té­te­lek tel­je­sü­lé­se ese­tén pedig az első kül­de­ményt újabb 25 mil­lió dol­lár­nyi „ado­mány” köve­ti. Két Mark VI típu­sú őrna­szád mel­lett ágyú­el­há­rí­tó rada­rok, műhold­ké­pek készí­té­sét és érté­ke­lé­sét támo­ga­tó beren­de­zé­sek, vala­mint tábo­ri kór­há­zi ellá­tást és harc köz­be­ni kivo­nást segí­tő esz­kö­zök van­nak a küldeményben.

A való­ság az, hogy Ukraj­na a tel­jes gaz­da­sá­gi össze­om­lás szé­lén áll, a koro­na­ví­rus elle­ni véde­ke­zés tekin­te­té­ben pedig esély sem lát­szik arra, hogy belát­ha­tó időn belül oltó­anyag­hoz jus­son az ország lakos­ság. A meg­old­ha­tat­lan vál­ság­hal­maz­ban ver­gő­dő ország szá­má­ra való­ban egy fegy­ver­ado­mány jelen­ti a leg­na­gyobb segít­sé­get? Miért kap Biden Ame­ri­ká­já­tól fegy­vert egy baj­ban levő ország? A magya­rá­zat a kér­dé­sek­re az, hogy egy­rész­ről az ukrán veze­tés­nek meg kell véde­nie a Soros-biro­da­lom ukraj­nai érde­kelt­sé­ge­it, illet­ve a fegy­ver­ado­mánnyal meg­kez­dő­dött Ukraj­na fel­ké­szí­té­se egy erő­tel­je­sebb orosz­el­le­nes offenzívára.

Ez a lépés pedig súlyo­san veszé­lyez­te­ti Euró­pa béké­jét. Nem tud­ni, hogy az ame­ri­kai libe­rá­li­sok és szél­ső­bal­ol­da­li cso­por­tok erre a poli­ti­ká­ra szavaztak‑e, ezért forgatták‑e fel Ame­ri­ka nagy­vá­ro­sa­i­nak utcá­it Biden győ­zel­me érdekében?

A válasz igen. Biden a szél­ső­bal­ol­dal prog­ram­ját hajt­ja vég­re: hábo­rút vív­ni a nor­ma­li­tás és a világ ellen, kibé­kül­ni Irán­nal, hátat for­dí­ta­ni Izraelnek!

Emlé­ke­ze­tes, hogy Ronny Jack­son, repub­li­ká­nus kép­vi­se­lő nem­zet­biz­ton­sá­gi okok­ból lét­fon­tos­sá­gú­nak nevez­te az ame­ri­kai-izra­e­li kap­cso­la­to­kat, és arra kér­te Bident, ne hall­gas­son a Demok­ra­ta Párt szél­ső­bal­ol­da­li tag­ja­i­ra Izra­elt ille­tő­en. A Demok­ra­ta Párt bal­szár­nya ugyan­is vál­lal­tan Izra­el elle­nes, a Biden-admi­niszt­rá­ci­ó­ban pedig több Izra­el-elle­nes poli­ti­kus is helyet kapott, pél­dá­ul Maher Bitar a Nem­zet­biz­ton­sá­gi Tanács­ban, aki fia­tal korá­ban Izra­el-elle­nes boj­kot­to­kat szer­ve­zett, illet­ve Robert Mal­ley, a kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um irá­ni kül­döt­te szin­tén Izra­el han­gos kritikusa.

A demok­ra­ta poli­ti­kai elit egé­sze ellen­szenv­vel visel­tet Ben­ja­min Netan­ja­hu iránt. A haza­fi­as poli­ti­ka nem össze­egyez­tet­he­tő a demok­ra­ták világ­ké­pé­vel, nem képe­sek együtt­mű­köd­ni egy olyan izra­e­li minisz­ter­el­nök­kel, aki nem akar öngyil­kos enged­mé­nye­ket ten­ni az orszá­ga ellenségeinek.

Csak emlé­kez­te­tő­ül azok szá­má­ra, akik szen­ve­dé­lye­sen gyű­löl­ték Trum­pot és nagy vára­ko­zá­sok­kal néz­tek Joe Biden elnök­sé­ge elé. Donald Trump volt hosszú idő óta az első elnök Ame­ri­ka élén, aki nem kez­dett újabb hábo­rú­ba, illet­ve erő­fe­szí­té­se­ket tett a folya­mat­ban levő fegy­ve­res konf­lik­tu­sok lezá­rá­sá­ra. Kül­po­li­ti­ká­já­nak leg­fon­to­sabb ered­mé­nye még­is az volt, hogy 2020. szep­tem­ber 15-én, Izra­el, Bah­re­in, az Egye­sült Arab Emi­rá­tu­sok és az Egye­sült Álla­mok által meg­kö­tött Ábra­hám-meg­ál­la­po­dá­sok tör­té­nel­mi for­du­la­tot hoz­tak a Közel-Kelet életében.

A zsi­dó állam és az arab orszá­gok kap­cso­lat­rend­sze­re tel­je­sen új pers­pek­tí­vá­ba került, a világ ezál­tal egy sok­kal biz­ton­sá­go­sabb hellyé vált. Biden ezzel szem­ben még csak két hónap­ja áll Ame­ri­ka élén, de már hátat for­dí­tott Izra­el­nek, a nagy­ha­tal­mi konf­lik­tu­so­kat pedig sike­rült tovább élez­nie. Félő, hogy a Biden mögött álló cso­por­tok újabb hábo­rúk­ban rán­gat­ják bele a vilá­got. Mind­ezt a világ­for­ra­da­lom zász­la­ja alatt – olvas­ha­tó a Tűz­fal­cso­port cik­ké­ben.

TŰZFALCSOPORT.BLOGSTAR.HU

For­rás: Magyar Nemzet