Hírek Külföldi hirek Az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás a brexitről

Az utolsó pillanatban megszületett a megállapodás a brexitről

Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről – jelentették be csütörtök délután a tárgyaló felek. Négy és fél évvel a brexitnépszavazás után, megannyi maratoni vita és kitolt, utolsó utáni határidő után így végre pont kerülhet a folyamat végére. A sikernek Boris Jonhson brit miniszterelnök Twitter-bejegyzésében örvendezett.

Ezt mondják a britek

A kormányfő sajtótájékoztatóján örömét fejezte ki, hogy visszanyerték az irányítást jogaik és sorsuk felett. Ugyanakkor méltatta az Európai Uniót is mint legszorosabb partnerüket, amely a barátjuk marad, amelyet sosem felejtenek el.

A Reutersnek nyilatkozó források szerint az alkuban London elérte legfontosabb követeléseit. Az MTI tájékoztatása szerint vám- és illetékmentességre épülő szabadkereskedelmi megállapodás jött létre. Boris Johnson miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta: ez az első ilyen jellegű szabadkereskedelmi szerződés, amelyet EU külső országgal kötött, és mindkét félnek ez az eddigi legnagyobb értékű kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodása. Az illetékes felidézte, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke tavaly 668 milliárd font (267 ezermilliárd forint) volt.

Szigorodó bevándorlás

A szóvivő kiemelte azt is, hogy a jövő héttől – a brit EU-tagság januári megszűnése (brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejárta után –

az Egyesült Királyság beszünteti az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe.

Parkoló kamionok sora az úton, Folkestone közelében december 21-én, miután a doveri kikötőt bezárták. Ennek oka, hogy a Nagy-Britanniában felbukkant új koronavírus-változat gyors terjedése miatt a francia kormány éjféltől 48 órára mindenkinek megtiltotta a beutazást a szigetországból
Fotó: MTI/AP/PA/Steve Parsons

Az MTI tájékoztatása szerint

a jövő héttől életbe lépő új brit bevándorlási szabályok alapján azok az EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az Egyesült Királyságban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje 2021. június 30.

Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodás létrejöttének bejelentése után tartott sajtótájékoztatóján külön kitért az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárokra. Úgy fogalmazott: jóllehet az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és földrajzi értelemben változatlanul Európához kötődik, nem utolsósorban annak a négymillió EU-állampolgárnak is köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek, már benyújtották a letelepedett státusra szóló kérvényüket és hatalmas mértékű hozzájárulást nyújtanak az ország életéhez.

A jövő év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre egységes bevándorlási szabályozás lép életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszert alkalmazva bírálja majd el a letelepedési kérelmeket.

Ezt mondja az unió

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke először ugyancsak Twitter-üzenetben jelentette be a hírt.

– Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről született megállapodás a szabadkereskedelmi egyezmények új generációját jelenti – jelentette ki Michel Barnier, az EU főtárgyalója. Hangsúlyozta, a kialkudott megállapodás teljesen új partneri viszonyt és gazdasági kapcsolatokat alakít ki az Egyesült Királysággal. – A végtelenül összetett és mindeddig példa nélküli megállapodás Nagy-Britanniának biztosítja a független tengerparti állam státusát, ugyanakkor megvédi az uniós halászok jogait is – közölte az uniós főtárgyaló.

Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy fair megállapodás született, ugyanakkor kiemelte, hogy a vita valójában mindig is az önrendelkezésről szólt. – Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről született megállapodás tisztességes, kiegyensúlyozott és igazságos – értékelte az alkut.

Lefedett területek

A bizottsági elnök egyebek mellett elmondta, a megállapodás nemcsak az áruk és szolgáltatások kereskedelmére terjed ki, hanem az EU érdekeit szolgáló egyéb területek széles skálájára is. Ilyen:

  • a beruházások védelme,
  • az egyenlő versenyfeltételek biztosítása,
  • az állami támogatások rendszere, az adók átláthatósága,
  • a légi és közúti szállítás szabályozása,
  • a halászati kérdések,
  • az adatvédelem kölcsönös szavatolása és a társadalombiztosítás koordinációja.
  • fenntartja továbbá a vámmentességet, és nulla kvótát ír elő minden olyan árura vonatkozóan, amely megfelel a származási szabályoknak,
  • mindkét fél elkötelezte magát a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett,
  • a szociális és munkavállalói jogok, illetve a kötelező érvényű vitarendezési mechanizmus biztosítása mellett.

Ami kimaradt

Arról is tájékoztatott, hogy

a külpolitikára, a külső biztonságra és a védelmi együttműködésre nem terjed ki a megállapodás, mivel az Egyesült Királyság nem akart tárgyalni ezekről a területekről.

Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az Egyesült Királyság és az EU között nem lesz keret a külpolitikai kihívásokra adott közös válaszok kidolgozására és összehangolására, például szankciók bevezetésére unión kívüli országok állampolgárai vagy gazdaságai ellen. Az is kiderült,

hogy a jövőben az Egyesült Királyság nem vesz részt az Erasmus programban, így brit diákok nem utazhatnak és tanulhatnak uniós felsőoktatási intézményekben.

A vitarendezési és jogalkotási mechanizmus ügyében a londoni tájékoztatás szerint sikerült érvényt szerezni annak a brit célkitűzésnek, hogy az Európai Unió bíróságának ne legyen ügydöntő hatásköre a brit törvényhozási folyamatra.

Még mindig nincs vége

Az egyezményt az Európai Parlamentnek, a brit parlamentnek, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak, valamint még az is elképzelhető, hogy a 27 tagország törvényhozásának is ratifikálnia kellene még az év vége előtt, hogy a szerződés az átmeneti időszak végének pillanatában, január 1-jén életbe léphessen.

Ami azt illeti, ez a jövő év kezdetéig aligha történhet meg. A dokumentum állítólag kétezer oldalas, szövegét a napokban tehetik közzé, melyet a szakembereknek át kell tanulmányozniuk, és minden tagállam nyelvére le kell fordítani. Mivel Boris Johnson brit miniszterelnöknek megvan a többsége Londonban, ott aligha fognak akadályt gördíteni a megállapodás elé, a tervek szerint december 30-án meg is rendezhetik a szavazást. Nem valószínű az sem, hogy az Európai Parlamentben, vagy – amennyiben ott is voksolnak róla – a nemzeti törvényhozásokban akadna meg a folyamat.

Pesszimista becslések szerint azonban a teljes jogi procedúra újabb hosszú hónapokat vehet igénybe.

Az Egyesült Királyság már január 31-én kilépett az EU-ból. Távozásának napján december 31-ig tartó – vagyis éppen egy hét múlva lejáró – átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A hangulat a napokban már viszonylag bizakodó volt, a megegyezés karnyújtásnyira került, kiszivárgott információk szerint ma már egyedül a halászat kérdésére kellett megoldást találni. Erre London tájékoztatása szerint végül az a kompromisszumos megoldás született, hogy az Egyesült Királyságra jutó részarány a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből a jelenlegi hozzávetőleg ötven százalékról öt és fél év alatt kétharmadhoz közeli szintre emelkedik, utána pedig a tudományos, környezetvédelmi és állománymegőrzési meggondolásokon túl megszűnnek az elvi mennyiségi korlátok.

Forrás: Magyar Nemzet