Hírek Külföldi hirek Az utol­só pil­la­nat­ban meg­szü­le­tett a meg­ál­la­po­dás a brexitről

Az utol­só pil­la­nat­ban meg­szü­le­tett a meg­ál­la­po­dás a brexitről

Meg­ál­la­po­dás szü­le­tett az Egye­sült Király­ság és az Euró­pai Unió jövő­be­ni kap­cso­lat­rend­sze­ré­nek fel­té­te­le­i­ről – jelen­tet­ték be csü­tör­tök dél­után a tár­gya­ló felek. Négy és fél évvel a bre­xit­nép­sza­va­zás után, meg­annyi mara­to­ni vita és kitolt, utol­só utá­ni határ­idő után így vég­re pont kerül­het a folya­mat végé­re. A siker­nek Boris Jonh­son brit minisz­ter­el­nök Twit­ter-bejegy­zé­sé­ben örvendezett.

Ezt mond­ják a britek

A kor­mány­fő saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján örö­mét fejez­te ki, hogy vissza­nyer­ték az irá­nyí­tást joga­ik és sor­suk felett. Ugyan­ak­kor mél­tat­ta az Euró­pai Uni­ót is mint leg­szo­ro­sabb part­ne­rü­ket, amely a barát­juk marad, ame­lyet sosem felej­te­nek el.

A Reu­ter­snek nyi­lat­ko­zó for­rá­sok sze­rint az alku­ban Lon­don elér­te leg­fon­to­sabb köve­te­lé­se­it. Az MTI tájé­koz­ta­tá­sa sze­rint vám- és ille­ték­men­tes­ség­re épü­lő sza­bad­ke­res­ke­del­mi meg­ál­la­po­dás jött lét­re. Boris John­son minisz­ter­el­nök szó­vi­vő­je hang­sú­lyoz­ta: ez az első ilyen jel­le­gű sza­bad­ke­res­ke­del­mi szer­ző­dés, ame­lyet EU kül­ső ország­gal kötött, és mind­két fél­nek ez az eddi­gi leg­na­gyobb érté­kű két­ol­da­lú sza­bad­ke­res­ke­del­mi meg­ál­la­po­dá­sa. Az ille­té­kes fel­idéz­te, hogy az Egye­sült Király­ság és az Euró­pai Unió keres­ke­del­mé­nek érté­ke tavaly 668 mil­li­árd font (267 ezer­mil­li­árd forint) volt.

Szi­go­ro­dó bevándorlás

A szó­vi­vő kiemel­te azt is, hogy a jövő hét­től – a brit EU-tag­ság janu­á­ri meg­szű­né­se (bre­xit) után kez­dő­dött 11 hóna­pos átme­ne­ti idő­szak lejár­ta után –

az Egye­sült Király­ság beszün­te­ti az embe­rek sza­bad moz­gá­sát biz­to­sí­tó uni­ós sza­bad­ság­jog érvé­nye­sí­té­sét, és pon­to­zá­sos elbí­rá­lá­si rend­szer­re épü­lő beván­dor­lá­si sza­bá­lyo­zást lép­tet életbe.

Par­ko­ló kami­o­nok sora az úton, Fol­kes­to­ne köze­lé­ben decem­ber 21-én, miu­tán a dove­ri kikö­tőt bezár­ták. Ennek oka, hogy a Nagy-Bri­tan­ni­á­ban fel­buk­kant új koro­na­ví­rus-vál­to­zat gyors ter­je­dé­se miatt a fran­cia kor­mány éjfél­től 48 órá­ra min­den­ki­nek meg­til­tot­ta a beuta­zást a szi­get­or­szág­ból
Fotó: MTI/AP/PA/Steve Parsons

Az MTI tájé­koz­ta­tá­sa szerint

a jövő hét­től élet­be lépő új brit beván­dor­lá­si sza­bá­lyok alap­ján azok az EU-pol­gá­rok, akik tör­vé­nye­sen és élet­vi­tel­sze­rű­en lak­nak az Egye­sült Király­ság­ban, tovább­ra is marad­hat­nak meg­szer­zett összes jogo­sult­sá­guk meg­tar­tá­sá­val. Ehhez meg­ha­tá­ro­zat­lan idő­re szó­ló tar­tóz­ko­dá­si enge­dé­lyért – hiva­ta­los elne­ve­zés­sel lete­le­pe­dett jogi stá­tu­sért – kell folya­mod­ni­uk a brit ható­sá­gok­hoz; ennek benyúj­tá­si határ­ide­je 2021. júni­us 30.

Boris John­son brit minisz­ter­el­nök a meg­ál­la­po­dás lét­re­jöt­té­nek beje­len­té­se után tar­tott saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján külön kitért az Egye­sült Király­ság­ban élő EU-állam­pol­gá­rok­ra. Úgy fogal­ma­zott: jól­le­het az Egye­sült Király­ság kilé­pett az Euró­pai Uni­ó­ból, kul­tu­rá­li­san, érzel­mi­leg, tör­té­nel­mi­leg, stra­té­gi­a­i­lag és föld­raj­zi érte­lem­ben vál­to­zat­la­nul Euró­pá­hoz kötő­dik, nem utol­só­sor­ban annak a négy­mil­lió EU-állam­pol­gár­nak is köszön­he­tő­en, akik az Egye­sült Király­ság­ban élnek, már benyúj­tot­ták a lete­le­pe­dett stá­tus­ra szó­ló kér­vé­nyü­ket és hatal­mas mér­té­kű hoz­zá­já­ru­lást nyúj­ta­nak az ország életéhez.

A jövő év első nap­já­tól azon­ban az EU-orszá­gok­ból és az uni­ón kívül­ről újon­nan érke­zők­re egy­sé­ges beván­dor­lá­si sza­bá­lyo­zás lép élet­be, amely – főleg a jelent­ke­zők szak­kép­zett­sé­ge és angol nyelv­tu­dá­sa alap­ján – pon­to­zá­sos kri­té­ri­um­rend­szert alkal­maz­va bírál­ja majd el a lete­le­pe­dé­si kérelmeket.

Ezt mond­ja az unió

Ursu­la von der Leyen, az Euró­pai Bizott­ság elnö­ke elő­ször ugyan­csak Twit­ter-üze­net­ben jelen­tet­te be a hírt.

– Az Euró­pai Unió és az Egye­sült Király­ság jövő­be­ni kap­cso­lat­rend­sze­ré­nek fel­té­te­le­i­ről szü­le­tett meg­ál­la­po­dás a sza­bad­ke­res­ke­del­mi egyez­mé­nyek új gene­rá­ci­ó­ját jelen­ti – jelen­tet­te ki Michel Bar­ni­er, az EU főtár­gya­ló­ja. Hang­sú­lyoz­ta, a kial­ku­dott meg­ál­la­po­dás tel­je­sen új part­ne­ri viszonyt és gaz­da­sá­gi kap­cso­la­to­kat ala­kít ki az Egye­sült Király­ság­gal. – A vég­te­le­nül össze­tett és mind­ed­dig pél­da nél­kü­li meg­ál­la­po­dás Nagy-Bri­tan­ni­á­nak biz­to­sít­ja a füg­get­len ten­ger­par­ti állam stá­tu­sát, ugyan­ak­kor meg­vé­di az uni­ós halá­szok joga­it is – közöl­te az uni­ós főtárgyaló.

Ursu­la von der Leyen saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó­ján hang­sú­lyoz­ta, hogy fair meg­ál­la­po­dás szü­le­tett, ugyan­ak­kor kiemel­te, hogy a vita való­já­ban min­dig is az önren­del­ke­zés­ről szólt. – Az Euró­pai Unió és az Egye­sült Király­ság jövő­be­ni kap­cso­lat­rend­sze­ré­nek fel­té­te­le­i­ről szü­le­tett meg­ál­la­po­dás tisz­tes­sé­ges, kiegyen­sú­lyo­zott és igaz­sá­gos – érté­kel­te az alkut.

Lefe­dett területek

A bizott­sá­gi elnök egye­bek mel­lett elmond­ta, a meg­ál­la­po­dás nem­csak az áruk és szol­gál­ta­tá­sok keres­ke­del­mé­re ter­jed ki, hanem az EU érde­ke­it szol­gá­ló egyéb terü­le­tek szé­les ská­lá­já­ra is. Ilyen:

  • a beru­há­zá­sok védelme,
  • az egyen­lő ver­seny­fel­té­te­lek biztosítása,
  • az álla­mi támo­ga­tá­sok rend­sze­re, az adók átláthatósága,
  • a légi és köz­úti szál­lí­tás szabályozása,
  • a halá­sza­ti kérdések,
  • az adat­vé­de­lem köl­csö­nös sza­va­to­lá­sa és a tár­sa­da­lom­biz­to­sí­tás koordinációja.
  • fenn­tart­ja továb­bá a vám­men­tes­sé­get, és nul­la kvó­tát ír elő min­den olyan áru­ra vonat­ko­zó­an, amely meg­fe­lel a szár­ma­zá­si szabályoknak,
  • mind­két fél elkö­te­lez­te magát a kör­nye­zet­vé­de­lem, az éghaj­lat­vál­to­zás elle­ni küz­de­lem mellett,
  • a szo­ci­á­lis és mun­ka­vál­la­lói jogok, illet­ve a köte­le­ző érvé­nyű vita­ren­de­zé­si mecha­niz­mus biz­to­sí­tá­sa mellett.

Ami kima­radt

Arról is tájé­koz­ta­tott, hogy

a kül­po­li­ti­ká­ra, a kül­ső biz­ton­ság­ra és a védel­mi együtt­mű­kö­dés­re nem ter­jed ki a meg­ál­la­po­dás, mivel az Egye­sült Király­ság nem akart tár­gyal­ni ezek­ről a területekről.

Ez azt jelen­ti, hogy janu­ár 1‑jétől az Egye­sült Király­ság és az EU között nem lesz keret a kül­po­li­ti­kai kihí­vá­sok­ra adott közös vála­szok kidol­go­zá­sá­ra és össze­han­go­lá­sá­ra, pél­dá­ul szank­ci­ók beve­ze­té­sé­re uni­ón kívü­li orszá­gok állam­pol­gá­rai vagy gaz­da­sá­gai ellen. Az is kiderült,

hogy a jövő­ben az Egye­sült Király­ság nem vesz részt az Eras­mus prog­ram­ban, így brit diá­kok nem utaz­hat­nak és tanul­hat­nak uni­ós fel­ső­ok­ta­tá­si intézményekben.

A vita­ren­de­zé­si és jog­al­ko­tá­si mecha­niz­mus ügyé­ben a lon­do­ni tájé­koz­ta­tás sze­rint sike­rült érvényt sze­rez­ni annak a brit cél­ki­tű­zés­nek, hogy az Euró­pai Unió bíró­sá­gá­nak ne legyen ügy­dön­tő hatás­kö­re a brit tör­vény­ho­zá­si folyamatra.

Még min­dig nincs vége

Az egyez­ményt az Euró­pai Par­la­ment­nek, a brit par­la­ment­nek, az állam- és kor­mány­fő­ket tömö­rí­tő Euró­pai Tanács­nak, vala­mint még az is elkép­zel­he­tő, hogy a 27 tag­or­szág tör­vény­ho­zá­sá­nak is rati­fi­kál­nia kel­le­ne még az év vége előtt, hogy a szer­ző­dés az átme­ne­ti idő­szak végé­nek pil­la­na­tá­ban, janu­ár 1‑jén élet­be léphessen.

Ami azt ille­ti, ez a jövő év kez­de­té­ig alig­ha tör­tén­het meg. A doku­men­tum állí­tó­lag két­ezer olda­las, szö­ve­gét a napok­ban tehe­tik köz­zé, melyet a szak­em­be­rek­nek át kell tanul­má­nyoz­ni­uk, és min­den tag­ál­lam nyel­vé­re le kell for­dí­ta­ni. Mivel Boris John­son brit minisz­ter­el­nök­nek meg­van a több­sé­ge Lon­don­ban, ott alig­ha fog­nak aka­dályt gör­dí­te­ni a meg­ál­la­po­dás elé, a ter­vek sze­rint decem­ber 30-án meg is ren­dez­he­tik a sza­va­zást. Nem való­szí­nű az sem, hogy az Euró­pai Par­la­ment­ben, vagy – amennyi­ben ott is vok­sol­nak róla – a nem­ze­ti tör­vény­ho­zá­sok­ban akad­na meg a folyamat.

Pesszi­mis­ta becs­lé­sek sze­rint azon­ban a tel­jes jogi pro­ce­dú­ra újabb hosszú hóna­po­kat vehet igénybe.

Az Egye­sült Király­ság már janu­ár 31-én kilé­pett az EU-ból. Távo­zá­sá­nak nap­ján decem­ber 31-ig tar­tó – vagy­is éppen egy hét múl­va lejá­ró – átme­ne­ti idő­szak kez­dő­dött azzal a cél­lal, hogy legyen idő a meg­ál­la­po­dás­ra a maj­da­ni két­ol­da­lú viszony­rend­szer fel­té­te­le­i­ről, min­de­nek­előtt egy sza­bad­ke­res­ke­del­mi egyez­mény­ről. A han­gu­lat a napok­ban már viszony­lag biza­ko­dó volt, a meg­egye­zés kar­nyúj­tás­nyi­ra került, kiszi­vár­gott infor­má­ci­ók sze­rint ma már egye­dül a halá­szat kér­dé­sé­re kel­lett meg­ol­dást talál­ni. Erre Lon­don tájé­koz­ta­tá­sa sze­rint végül az a komp­ro­misszu­mos meg­ol­dás szü­le­tett, hogy az Egye­sült Király­ság­ra jutó rész­arány a brit terü­le­ti vize­ken kifog­ha­tó hal­mennyi­ség­ből a jelen­le­gi hoz­zá­ve­tő­leg ötven szá­za­lék­ról öt és fél év alatt két­har­mad­hoz köze­li szint­re emel­ke­dik, utá­na pedig a tudo­má­nyos, kör­nye­zet­vé­del­mi és állo­mány­meg­őr­zé­si meg­gon­do­lá­so­kon túl meg­szűn­nek az elvi mennyi­sé­gi korlátok.

For­rás: Magyar Nemzet