Az utol­só fil­mes lovag – Sean Con­nery emlékezete

A leg­bri­tebb skót, a leg­s­kó­tabb brit, lova­gok, kirá­lyok, parancs­no­kok és per­sze James Bond meg­for­má­ló­ja: kilenc­ven­éves korá­ban elhunyt a szí­nész­le­gen­da Sir Sean Con­nery. Nek­ro­ló­gunk­ban a legen­dás szí­nész­re emlékezünk.

James Bond az angol imázs szim­bó­lu­ma. Sokak szá­má­ra a 007-es tes­te­sí­ti meg azt, amit a kül­vi­lág az ango­lok­ról gon­dol: hűvös, min­dig józan, sosem veszí­ti el a fejét, és sze­re­ti az elő­ke­lő­sé­get. Iro­ni­kus, hogy a modern kor leg­an­go­labb hősé­nek bőré­be az idők során skót (Sean Con­nery), ír (Pier­ce Bros­nan) és wale­si (Timo­thy Dal­ton) szí­nész is bújt. De mond­hat­juk azt is: a sze­rep­osz­tás­sal kima­xol­ták a britséget.

Talán nem vélet­len, hogy Bon­dot soha nem dob­ták be akci­ó­ként Észak-Íror­szág­ban, s vél­he­tő­en nem csak azért, mert a Karib-ten­ger, India vagy Török­or­szág egzo­ti­ku­sabb lát­vány, mint egy bel­fas­ti lakó­te­lep. Az alko­tók ügyel­tek arra, hogy a Bond-tör­té­ne­te­ket kicsit távo­lít­sák az aktu­á­lis brit prob­lé­mák­tól, még ha a Szov­jet­unió gigan­ti­kus alak­ja föl is sej­lett a háttérben.

Az első James Bond-film­sztár Sean Con­nery volt. Bond és Con­nery köl­csö­nö­sen sokat köszön­het­nek egy­más­nak: az 1960-as évek­ben a skót szí­nész arcá­val azo­no­sí­tot­ták a 007-es ügy­nö­köt, és néhány mel­lék­sze­re­pet köve­tő­en a James Bond-fil­mek indí­tot­ták el a szí­nész karrierjét. 

Sean Con­nery 1930. augusz­tus 25-én szü­le­tett Edin­burghb-en, Skó­cia fővá­ro­sá­ban. Min­dig büsz­kén emle­get­te mun­kás­osz­tály­be­li származását.A fuva­ros és a taka­rí­tó­nő fiá­nak hamar abba kel­lett hagy­nia az isko­lá­it, hogy biz­to­sít­sa a csa­lád megélhetését.

Fél tucat fog­lal­ko­zás után egy musi­cal­ban sze­re­pelt, és 1957-ben elér­te első film­sze­re­pe. Öt év múl­va, 1962-ben meg­kap­ta a Ian Flem­ing regé­nyé­ből for­ga­tott Dr. No című akció­film fősze­re­pét. Ekkor bújt elő­ször a 007-es bőré­be, és innen­től nem volt meg­ál­lás a szí­né­szi pályán. 

Bár Con­nery nem ked­vel­te túl­zot­tan James Bond karak­te­rét, hiszen a skót mun­ká­sok leszár­ma­zott­ja és a gaz­dag skót fegy­ver­ke­res­ke­dő ext­ra­va­gáns élet­mó­dot ked­ve­lő, brit biro­dal­mi szol­gá­lat­ba állt fia között nem lehe­tett vol­na elkép­zel­ni nagyobb tár­sa­dal­mi és men­ta­li­tás­be­li különb­sé­get. Mond­juk meg őszin­tén: Con­nery, a skót regi­o­na­lis­ta moz­ga­lom híve szá­má­ra a király­nő tit­kos­ügy­nö­ke egy skót áru­ló volt. Bond alig­ha lehe­tett vol­na a brit tit­kos­szol­gá­lat tag­ja, ha magá­ra teto­vál­tat egy Scot­land for­ever (Skó­cia mind­örök­ké) föl­ira­tot. Pedig pon­to­san ez állt Con­nery egyik teto­vá­lá­sán (a másik szü­le­i­nek állí­tott emléket). 

Emel­lett Con­nery min­dig támo­gat­ta az 1934-ben ala­pí­tott Skót Nem­ze­ti Pártot,amely egy szusz­ra volt nagyon szo­ci­ál­de­mok­ra­ta (a Mun­kás­pár­tot bal­ról elő­ző mér­ték­ben) és regionalista,

vagy – angol szem­mel – nacionalista.

A skót öntu­dat­hoz min­dig hoz­zá­tar­to­zott az érzés, hogy ők közös­ség­el­vű, a szo­ci­á­lis érté­kek iránt elkö­te­le­zet­tebb nép, mint az angol. Az ango­lok olda­lá­ról pedig gyak­ran föl­em­le­get­ték nép­szte­reo­tí­pi­a­ként az ábrán­dos, roman­ti­kus, anar­chi­á­ra haj­ló kel­ta jel­le­met, amely – sze­rin­tük – kul­tu­rá­li­san kon­zer­va­tí­vabb, szo­ci­á­li­san radi­ká­li­sabb, mint az angol habi­tus. Hogy ez vala­ki­nek irritáló,vagy tisz­te­let­re mél­tó, egyé­ni­ség kér­dé­se. A neves szí­nész még idős korá­ban, 70 és 80 között is gyak­ran mutat­ko­zott nyil­vá­nos ren­dez­vé­nye­ken kilt­ben (amit pon­tat­la­nul nevez­nek „skót szoknyának”).

Sor­ra követ­kez­tek a Bond-fil­mek, mind Con­nery fősze­rep­lé­sé­vel: Orosz­or­szág­ból sze­re­tet­tel, Gold­fin­ger, Tűz­go­lyó, Csak két­szer élsz, Gyé­mán­tok az örök­ké­va­ló­ság­nak.Con­nery azon­ban ész­re­vet­te, hogy a Bond-karak­ter mind­in­kább rázáródik,

ezért kipró­bál­ta magát más sze­re­pek­ben is. Nem akar­ta ska­tu­lya­szí­nész len­ni. Az 1970-es és 1980-as évek­ben szá­mos nagy sike­rű sze­rep fűző­dik nevé­hez: Az aki király akart len­ni, A híd túl messze van, A nagy vonat­rab­lás, A rózsa neve, majd az Aki legyőz­te Al Capo­nét, amellyel elnyer­te 1988-ban az Oscar-díjat a leg­jobb fér­fi mel­lék­sze­rep­lő alakításáért. 

Con­nery két Robin Hood-adap­tá­ci­ó­ban sze­re­pelt. A sher­woo­di erdő buj­do­só­i­nak kapi­tá­nya angol­szász mivol­ta elle­né­re köze­lebb állt Con­nery men­ta­li­tá­sá­hoz, mint az angol nagy­ha­tal­mi állást védő Bond. A Robin és Mari­an című film az idős Robin Hoo­dot mutat­ta be, majd a Robin Hood, a tol­va­jok feje­del­me című mesés ele­mek­kel dúsí­tott kaland­film­ben Orosz­lán­szí­vű Richárd király bőré­be bújt. A két Robin Hood-mese mel­let­te­lő­sze­re­tet­tel ját­szott fér­fi­as, bátor, ám rebel­lis karaktereket,

mint a Vadá­szat a Vörös Októ­ber­re Mar­ko Rami­us kapi­tá­nya vagy A szik­la öreg kom­man­dó­sa.

Nagy élve­zet­tel ját­szot­ta a skót iden­ti­tás­hoz köze­li ír és kel­ta karak­te­re­ket, mint az Aki legyőz­te Al Capo­nét idős New York‑i zsa­ru­ja vagy Az első lovag Artúr kirá­lya. Jel­leg­ze­tes sza­kál­las, mar­káns, szi­kár arcá­val jól illett a közép­ko­ri témá­jú fil­mek­be. Fel­tét­le­nül meg kell emlí­te­ni, hogy az India­na Jones és az utol­só keresz­tes­lo­vag című kaland­film­ben a – James Bond­hoz vagy Robin Hood­hoz – hason­ló­an pop­kul­tu­rá­lis ikon­ná vált régész apját játszotta.

Az 1990-es évek végé­től egy­re rit­káb­ban állt kame­rák elé. Köz­ben szá­mos kitün­te­tést nyert: töb­bek között az Euró­pai Film­dí­jat, és az Ame­ri­kai Film­in­té­zet Életmű-díját. 

Con­nery nem sze­ret­te Bon­dot, de vitat­ha­tat­la­nul ez a sze­rep indí­tot­ta el kar­ri­er­jét. Most már az első 007-es ügy­nök a menny­or­szág­ban őrkö­dik a rend és biz­ton­ság fölött.

For­rás: Mandiner