„Az USA de fac­to tovább­ra is fokoz­za a feszült­sé­get Európában”

Az orosz elnök kudar­ca­ként tekin­te­nek a len­gye­lek az ame­ri­kai csa­pa­tok Kelet-Euró­pá­ba való átte­le­pí­té­sé­re. Wal­de­mar Skrzyp­czak, a len­gyel szá­raz­föl­di erők koráb­bi parancs­no­ka sze­rint Vla­gyi­mir Putyin éppen az ellen­ke­ző­jét érte el annak, amit a Nyu­gat­nak cím­zett köve­te­lé­se­i­ben meg­fo­gal­ma­zott, ugyan­is a NATO-csa­pa­tok ezál­tal köze­lebb kerül­nek Orosz­or­szág­hoz. A tábor­nok úgy fogal­ma­zott, Moszk­va „elő­ször ütkö­zött kemény falak­ba, ame­lyek nem enge­dik, hogy elő­re lép­jen”. A lépés ugyan­ak­kor csu­pán szim­bo­li­kus, kato­nai szem­pont­ból az ame­ri­kai csa­pa­tok nem számottevők.

– A NATO védel­mi képes­sé­ge­i­nek meg­erő­sí­té­se a kele­ti határ men­tén csök­ken­ti a tömb elle­ni eset­le­ges orosz pro­vo­ká­ci­ók koc­ká­za­tát. Mind­ez Orosz­or­szág szá­má­ra is egy­ér­tel­mű jel­zés arra vonat­ko­zó­an, hogy az Ukraj­na elle­ni eset­le­ges agresszió nem fog vál­sá­got, vala­mint a NATO poli­ti­kai és kato­nai kohé­zi­ó­já­nak össze­om­lá­sát okozni

– mond­ta szer­dán Tomasz Szat­kows­ki, Len­gyel­or­szág NATO-nagykövete.

Hoz­zá­tet­te, az ame­ri­kai csa­pa­tok Euró­pá­ba való tele­pí­té­se egy­út­tal reak­ció a már Belarusz­ban állo­má­so­zó orosz kato­nák jelen­lé­té­re is, akik a feb­ru­ár 10 – 20. között tar­tan­dó Szö­vet­sé­gi Eltö­kélt­ség – 2022 nevű had­gya­kor­la­ton fog­nak részt ven­ni. A Fehér Ház dön­té­sé­vel egyéb­ként a tömb más tag­ál­la­mai is egyet­ér­te­nek: Jean-Yves Le Dri­an fran­cia kül­ügy­mi­nisz­ter csü­tör­tö­kön Buka­rest­ben, a NATO kele­ti tag­ál­la­ma­it tömö­rí­tő B9-cso­port kül­ügy­mi­nisz­te­ri szin­tű táv­ér­te­kez­le­tén leszö­gez­te, „nem nevez­he­tő pro­vo­ká­ci­ó­nak, ha Fran­cia­or­szág – az Egye­sült Álla­mok­hoz hason­ló­an – kato­ná­kat küld Romá­ni­á­ba és a bal­ti álla­mok­ba, Párizs ezzel szö­vet­sé­ge­si köte­le­zett­sé­gé­nek tesz eleget”.

Az Yle finn köz­szol­gá­la­ti tele­ví­zió nem­ré­gi­ben készí­tett köz­vé­le­mény-kuta­tá­sa pedig arra muta­tott rá: a nem NATO-tag Finn­or­szág par­la­men­ti kép­vi­se­lő­i­nek több­sé­gét is aggo­da­lom­mal töl­ti el a kelet-euró­pai feszült hely­zet: 120 tör­vény­ho­zó közül 72-en mond­ták azt, hogy az elmúlt hóna­pok­ban nőtt az orosz fenye­ge­tés. Moszk­va ugyan­ak­kor fenye­ge­tés­ként tekint a tér­ség­be érke­ző ame­ri­kai katonákra.

– Az ame­ri­kai csa­pa­tok Euró­pá­ba tele­pí­té­se bizo­nyít­ja, hogy Orosz­or­szág­nak van miért aggód­nia. Az Egye­sült Álla­mok de fac­to tovább­ra is fokoz­za a feszült­sé­get Európában

– mond­ta csü­tör­tö­kön Dmi­t­rij Pesz­kov, a Kreml szó­vi­vő­je a CNN ame­ri­kai hír­csa­tor­ná­nak adott interjújában.

A Fehér Ház arról szá­molt be, helyi idő sze­rint szer­da este Joe Biden ame­ri­kai elnök és Emma­nu­el Mac­ron fran­cia állam­fő meg­ál­la­pod­tak az ukrán határ mel­let­ti orosz kato­nai jelen­lét­re adan­dó válasz­lé­pé­sek össze­han­go­lá­sá­ról. A tájé­koz­ta­tás sze­rint a felek átte­kin­tet­ték a Moszk­vá­val szem­be­ni szi­go­rú gaz­da­sá­gi intéz­ke­dé­sek gyors beve­ze­té­sé­re irá­nyu­ló elő­ké­szü­le­te­ket arra az eset­re, ha Orosz­or­szág kato­nai lépé­se­ket ten­ne Ukraj­na ellen. A tele­fon­be­szél­ge­tés­re azt köve­tő­en került sor, miu­tán Mac­ron nem zár­ta ki annak lehe­tő­sé­gét, hogy Orosz­or­szág­ba uta­zik a vál­ság­hely­zet dip­lo­má­ci­ai meg­ol­dá­sa érde­ké­ben. Olaf Scholz német kan­cel­lár szer­dán közöl­te, hama­ro­san Moszk­vá­ba láto­gat, hogy Putyin­nal tárgyaljon.

– Hama­ro­san beszé­lek Putyin­nal Moszk­vá­ban a szük­sé­ges ügyek­ről. Össze kell han­gol­ni az Euró­pai Uni­ó­val és a NATO-val kap­cso­la­tos politikát

– fogal­ma­zott a kan­cel­lár, a láto­ga­tás pon­tos ide­jé­ről azon­ban nem osz­tott meg információkat.

Saj­tó­ér­te­sü­lé­sek sze­rint Schol­zot feb­ru­ár 7‑én fogad­ja Joe Biden ame­ri­kai elnök a Fehér Ház­ban, a meg­be­szé­lés fő témá­ja az Orosz­or­szág és Ukraj­na között kiéle­ző­dött feszült­ség lesz. Recep Tayyip Erdo­gan török elnök pedig csü­tör­tö­kön érke­zett Kijev­be, hogy ukrán hiva­ta­li part­ne­ré­vel, Volo­do­mir Zelensz­kij­jel tár­gyal­jon. A Kreml tájé­koz­ta­tá­sa sze­rint leg­ko­ráb­ban feb­ru­ár végén fog tár­gya­ló­asz­tal­hoz ülni Erdo­gan és Putyin Moszkvában.

Vége­ér­he­tet­len tárgyalások

Veze­tő poli­ti­ku­sok talál­ko­zó­i­tól volt han­gos a saj­tó az elmúlt idő­szak­ban, ame­lyek cél­ja a Kelet-Euró­pá­ban kiala­kult feszült biz­ton­ság­po­li­ti­kai hely­zet eny­hí­té­se volt. Ilyash Györggyel, a Kül­ügyi és Kül­gaz­da­sá­gi Inté­zet (KKI) kuta­tó­já­val beszél­get­tünk a tár­gya­lá­sok eredményességéről.

– Amíg tar­ta­nak a tár­gya­lá­sok, addig a felek a dip­lo­má­cia esz­köz­tá­rá­nál marad­nak, és nem tér­nek át kato­nai vagy más eszköztárakra

– magya­ráz­ta az Orosz­or­szág-szak­ér­tő, utal­va a kon­zul­tá­ci­ók feszült­ség­fel­tar­tóz­ta­tó hatására.

Ilyash György arra muta­tott rá, hogy bár orosz szem­pont­ból az eddi­gi tár­gya­lá­sok nem vezet­tek ered­mény­re fő köve­te­lé­se­ik­ben, még­is elér­tek némi sikert, hiszen a NATO a koráb­ban meg­fon­to­lás nél­kül asz­tal­ról lesö­pört kér­dé­se­ket most tár­gya­lás­ra alkal­mas témák­nak nyil­vá­ní­tot­ta. A szak­ér­tő Szer­gej Lav­rov orosz kül­ügy­mi­nisz­ter koráb­bi nyi­lat­ko­za­tát is fel­idéz­te, aki arról beszélt, lát­ják, hogy a Nyu­gat lénye­gé­ben csak az erő­ből ért: az elmúlt mint­egy húsz évben eze­ket a javas­la­ta­i­kat eluta­sí­tot­ták, most viszont, hogy Orosz­or­szág egy hatá­ro­zot­tabb pozí­ci­ót vett fel, azon­nal úgy dön­töt­tek, hogy érde­mes len­ne tár­gya­ló­asz­tal­hoz ülni. Ilyash György úgy véli, lesz vala­mi­fé­le meg­ál­la­po­dás a felek között, ugyan­is hábo­rú vagy bár­mely más kato­nai cse­lek­mény egyi­kő­jük szá­má­ra sem len­ne jó megoldás.

– Az elmúlt idő­szak­ban sok szak­ér­tő arról beszélt, lehet­ne pél­dá­ul mora­tó­ri­u­mot hir­det­ni arra vonat­ko­zó­an, hogy a NATO ne vegyen fel tago­kat, ugyan­ak­kor ez lehe­tő­sé­get is adna arra, hogy tovább tár­gyal­ja­nak a felek

– vázolt fel a KKI mun­ka­tár­sa egy lehet­sé­ges opci­ót. Hoz­zá­tet­te ugyan­ak­kor, ez a lépés nem jelen­te­né azt, hogy Ukraj­nát ne lehet­ne soha fel­ven­ni a tömb­be, de egy meg­ha­tá­ro­zott ide­ig biz­to­san nem. Ilyash György sze­rint egy ilyen átme­ne­ti meg­ol­dás lehe­tő­sé­get adna arra, hogy ne egy ilyen feszült hely­zet­ben tár­gyal­ja­nak a felek, hanem nyu­god­tabb körül­mé­nyek között.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu