Hírek Külföldi hirek Az összes fehér ember lelö­vé­sé­ről és elásá­sá­ról beszélt egy pszi­chi­á­ter a Yale Egyetemen

Az összes fehér ember lelö­vé­sé­ről és elásá­sá­ról beszélt egy pszi­chi­á­ter a Yale Egyetemen

Nehéz jobb pél­dá­val elő­áll­ni az elit intéz­mé­nyek hala­dó, tehát radi­ká­lis bal­ol­da­li szel­le­mi­sé­gé­nek tota­li­tá­ri­us jel­le­gé­re, mint a Yale Egye­tem Orvos­tu­do­má­nyi Isko­lá­já­nak elő­adá­sa, ame­lyet egy indi­ai mig­ráns­hát­te­rű pszi­chi­á­ter, Aru­na Khil­ana­ni tar­tott A fehér elme pszi­cho­pá­ti­ás prob­lé­mái címmel.


 Rod Dre­her, a Danu­be Ins­ti­tu­te ven­dég­ku­ta­tó­ja, a The Ame­ri­can Con­ser­va­tive maga­zin főszer­kesz­tő­je, Bari Weiss ame­ri­kai véle­mény­író és szer­kesz­tő hon­lap­ján talált rá a fel­vé­tel­re, és írta meg gon­do­la­ta­it a fehé­r­el­le­nes rasszis­ta inci­dens­ről – hív­ja fel rá a figyel­met szem­lé­jé­ben a Danu­be Ins­ti­tu­te.
 
Bari Weiss, aki dol­go­zott már a The Wall Street Jour­nal újság­nál, a New York Times maga­zin­nál, és jelen­leg a német Die Welt-en pub­li­kál, kiemel­te Aru­na Khil­ana­ni beszé­dé­nek a leg­vér­lá­zí­tóbb pont­ja­it.
 
Ezek a követ­ke­zők:
 
A fehér embe­rek­kel való beszél­ge­tés idő­pa­zar­lás. A saját éle­ted­del fizetsz érte, hiszen kiszív­ják min­den ener­gi­á­dat. A fehér embe­rek­től fel­forr a vérem – mond­ta a pszi­chi­á­ter. 
Azon gon­dol­kod­tam, milyen fan­tasz­ti­kus len­ne revol­vert fog­ni min­den fehér ember fejé­hez, aki utam­ba kerül, elte­met­ni a tes­tü­ket, meg­tö­röl­ni véres keze­i­met, majd bár­mi­fé­le bűnös érzés nél­kül tovább­lép­ni. Azzal az érzés­sel, mint­ha egy rohadt nagy szí­ves­sé­get tet­tem vol­na a világ­nak.
 
A fehér embe­rek­nek már jó ide­je elment az eszük.
 
A fehér embe­rek meg­fé­lem­lít­ve érzik magu­kat, ami­kor a fajok kér­dé­sét hoz­zuk fel. Úgy érzik, köszö­ne­tet kell mon­da­nunk nekik mind­azért, amit értünk tet­tek. Össze­za­va­rod­tak, és mi is. Folya­ma­to­san elfe­lejt­jük, hogy a fajok­ról való köz­vet­len beszél­ge­tés a léleg­ze­tünk pazar­lá­sa. Arra kérünk egy elme­be­teg, erő­sza­kos raga­do­zót, aki azt hiszi, hogy szent vagy szu­per­hős, hogy vál­lal­jon fele­lős­sé­get. Nem fog meg­tör­tén­ni. Öt lyuk van az agyuk­ban. Konk­ré­tan olyan, mint­ha egy tég­la­fal­nak csap­kod­nád a fejed. Nem a leg­jobb ötlet.
 
Nem sza­bad meg­fe­led­kez­nünk arról, hogy feles­le­ges a fajok­ról való beszél­ge­tés a fehér embe­rek­kel, mert rossz hely­ről köze­lí­tik meg a témát. A rassziz­mus keze­lé­se fel­té­te­le­zi, hogy a fehér embe­rek képe­sek lát­ni és fel­dol­goz­ni mind­azt, ami­ről beszé­lünk. Hát nem teszik. Ezért is han­goz­nak olyan bután. Nem is tud­ják, hogy álar­cot visel­nek. A fehér embe­rek azt gon­dol­ják, hogy ez a tény­le­ges arcuk.
 
A Danu­be Ins­ti­tu­te ven­dég­ku­ta­tó­ja fel­te­szi a kérdést:

„El tud­ják kép­zel­ni, hogy ezen erő­sza­kos, rasszis­ta beszé­det maga a nagy­múl­tú Yale Egye­tem szpon­zo­rál­ta? A pla­kát­ról is meg­bi­zo­nyo­sod­hat­tunk róla”.

 
Ami­vel mind­annyi­unk­nak szem­be kell néz­nünk, az a tény, hogy ez a pszi­chi­á­ter Ame­ri­ka egyik leg­ran­go­sabb egye­te­mé­nek égi­sze alatt olyan elő­adást tar­tott, amely­ben ment­he­tet­le­nül és fék­te­le­nül rasszis­ta han­go­kat hal­la­tott.
 
Ráadá­sul a beszé­de után hosszú idő telt el, mire a Yale veze­té­se arra jutott, hogy meg­pró­bál­nak elha­tá­ro­lód­ni.
 
„MAGUK A DIÁKOK SEM MERTEK ELLENKEZNI ÉS SZEMBESZEGÜLNI, ATTÓL TARTVA, HOGY ELTANÁCSOLJÁK ŐKET”.
 
Meg­hök­ken­tő lát­ni az elit gon­dol­ko­dás­mód­ját – írja Rod Dre­her. A fehé­r­el­le­nes rassziz­must han­goz­tat­ják és ezt pozi­tív hoz­zá­ál­lás­nak köny­ve­lik el.
 
„EGY PSZICHIÁTER, AKIT YALE FELKÉRT, HOGY BESZÉLJEN A FEHÉR EMBEREKRŐL, MINT PSZICHOPATÁKRÓL, NYÍLTAN FANTÁZIÁL A FEHÉR EMBEREK MEGGYILKOLÁSÁRÓL A BŐRÜK SZÍNE MIATT. ÉS A VILÁG NEM HÁBORODOTT FEL”.
 
A New York Times nem rea­gált. A Washing­ton Post nem elle­nez­te. A bal­ol­da­li, demok­ra­ta kötő­dé­sű saj­tó tehát hall­ga­tott…
 
Az a tény, hogy az indi­ai mig­ráns­hát­te­rű pszi­chi­á­ter, Aru­na Khil­ana­ni gát­lá­sok nél­kül tudott ilyen beszé­det mon­da­ni, a követ­kez­mé­nyek­től való min­den­ne­mű féle­lem nél­kül, sokat elárul arról, hogy hol tart az emberiség.


 
For­rás: sze​kely​fold​.ma