Az ősho­nos nem­ze­ti­sé­gek gaz­da­gít­ják a magyar nemzetet

Az ősho­nos nem­ze­ti­sé­ge­ink gaz­da­gít­ják Magyar­or­szág és az egész magyar nem­zet „érték­gaz­dag­sá­gát” – jelen­tet­te ki Sem­jén Zsolt minisz­ter­el­nök-helyet­tes a Nem­ze­ti­sé­ge­kért Díjak átadá­sán pén­te­ken, Buda­pes­ten. 

A nem­ze­ti­sé­gek nap­ja alkal­má­ból tar­tott ünnep­sé­gen a nem­ze­ti­sé­ge­kért is fele­lős kor­mány­fő­he­lyet­tes hang­sú­lyoz­ta: a magyar­or­szá­gi nem­ze­ti­sé­gek elvá­laszt­ha­tat­lan, integ­ráns érté­ke­it adják a magyar nemzetnek.

„Egy nem­ze­ti­ség olyan sajá­tos gaz­dag­sá­got őriz, amit raj­ta kívül sen­ki más nem őriz” – fogal­ma­zott Sem­jén Zsolt.

Ha egy nem­ze­ti­ség eltűn­ne a tör­té­ne­lem­ből, akkor ezt az érték­gaz­dag­sá­got soha sen­ki töb­bet nem tud­ná meg­men­te­ni, meg­őriz­ni és nem tud­ná fel­aján­la­ni magá­nak az egye­te­mes embe­ri­ség­nek – tet­te hozzá.

Mint mond­ta, ezért nagyon fon­tos, hogy min­den nem­ze­ti­ség meg­erő­söd­jön abban, hogy büsz­ke lehet arra, amit a tör­té­ne­lem során az ősei és a most élő tag­jai lét­re­hoz­tak, mert ez a meg­ma­ra­dást és a jövőt jelenti.

Sem­jén Zsolt szólt arról: ere­de­ti­leg az elis­me­rés neve Kisebb­sé­ge­kért Díj volt, de ezt meg­vál­toz­tat­ták, mert a kisebb­ség­ben mint szó­ban, van nega­tív asszo­ci­á­ció. „Attól, hogy egy közös­ség lét­szá­má­ban keve­sebb, abból egy­ál­ta­lán nem követ­ke­zik az, hogy érté­ké­ben, szel­le­mi­ség­ben, gaz­dag­sá­gá­ban, ered­mé­nye­i­ben keve­sebb len­ne bár­ki más­nál” – fogalmazott.

A mini­szer­el­nök-helyet­tes beszé­de végén meg­kö­szön­te a díja­zot­tak­nak a szol­gá­la­tu­kat, azt, hogy „mind­annyi­un­kat gazdagítottak”.

A Nem­ze­ti­sé­ge­kért Díja­kat Sem­jén Zsolt és Solt­ész Mik­lós, a Minisz­ter­el­nök­ség egy­há­zi és nem­ze­ti­sé­gi kap­cso­la­to­kért fele­lős állam­tit­ká­ra adta át.

Az elis­me­rés­sel a magyar­or­szá­gi nem­ze­ti­sé­gek érde­ké­ben a nem­ze­ti­sé­gi köz­élet­ben, az okta­tás­ban, a kul­tú­rá­ban, az egy­há­zi élet­ben, a tudo­mány­ban, a tömeg­tá­jé­koz­ta­tás­ban, a gaz­da­sá­gi önszer­ve­ző­dés terü­le­tén pél­da­ér­té­kű tevé­keny­sé­get vég­ző embe­re­ket és szer­ve­ze­te­ket jutalmazzák.

A díjat idén nyolc ember­nek és öt szer­ve­zet­nek ítél­ték oda. Díjat vehe­tett át Büdy Gézá­né bol­gár nem­ze­ti­sé­gű nép­tánc­cso­port-veze­tő, Góman János, az Esz­ter­go­mi Roma Nem­ze­ti­sé­gi Önkor­mány­zat elnö­ke, Far­kas Zsolt roma nem­ze­ti­sé­gű kore­og­rá­fus, zene­kar­ve­ze­tő, Szi­di­ro­pu­losz Archi­mé­desz görög nem­ze­ti­sé­gű tör­té­nész, tanár, Mán­dity Zsív­ko hor­vát nem­ze­ti­sé­gű író, tanár, Gálity Vojiszláv szerb orto­dox főes­pe­res, püs­pö­ki hely­nök, Kucse­ra And­rás­né nyu­gal­ma­zott szlo­vák isko­la­igaz­ga­tó, Hir­nök József nép­rajz­ku­ta­tó, szo­cio­ló­gus. Elis­me­rést kapott a Magyar­or­szá­gi Len­gyel Kato­li­ku­sok Szent Adal­bert Egye­sü­le­te, a német nem­ze­ti­sé­gi Gan­nai Asszony­kó­rus, a Foa­ia roma­ne­as­ca román heti­lap szer­kesz­tő­sé­ge, a Ruszin Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let, vala­mint az Ozve­na Buda­pes­ti Szlo­vák Kórus.

Az ENSZ 1992. decem­ber 18-án fogad­ta el a Nem­ze­ti vagy etni­kai, val­lá­si és nyel­vi kisebb­sé­gek­hez tar­to­zó sze­mé­lyek joga­i­ról szó­ló nyi­lat­ko­za­tot. Ez volt az első olyan átfo­gó nem­zet­kö­zi doku­men­tum, amely az álla­mok szá­má­ra elő­ír­ja a kisebb­sé­gek lété­nek, iden­ti­tá­sá­nak védel­mét, ren­del­ke­zik a kisebb­sé­gek saját kul­tú­rá­hoz, hit­élet­hez és nyelv­hasz­ná­lat­hoz való jogá­ról, a kisebb­sé­ge­ket érin­tő ügyek eldön­té­sé­ben való érde­mi rész­vé­tel­ről, a hatá­ro­kon átíve­lő sza­bad kapcsolattartásról.

A kor­mány 1995. szep­tem­ber 21-én dön­tött arról, hogy decem­ber 18‑a a kisebb­sé­gek nap­ja, és ekkor ala­pí­tot­ták a Kisebb­sé­ge­kért Díjat is; 2012-ben az Ország­gyű­lés a napot a nem­ze­ti­sé­gek nap­já­nak, az ez alka­lom­ból oda­ítélt díjat pedig a Nem­ze­ti­sé­ge­kért Díj­nak nyilvánította. 

For­rás: demok​ra​ta​.hu