Az FBI nem nyo­moz­ha­tott vol­na Trump és Orosz­or­szág össze­ját­szá­sá­nak gyanújával

Nem volt tör­vé­nyes alap­ja az ame­ri­kai Szö­vet­sé­gi Nyo­mo­zó Iro­dá­nak (FBI) 2016-ban nyo­mo­zást indí­ta­ni Donald Trump ellen az Orosz­or­szág­gal való össze­ját­szás gya­nú­já­val – álla­pí­tot­ta meg az eljá­rást vizs­gá­ló külön­le­ges ügyész.

John Dur­ham 2019-ben, a Trump-admi­niszt­rá­ció ide­jén kapott meg­bí­zást arra, hogy tekint­se át a nyo­mo­zó­ha­tó­ság „Cross­fi­re Hur­ri­ca­ne” néven elhí­re­sült nyo­mo­zá­sát, amely 2016-ban az elnök­vá­lasz­tá­si kam­pány ide­jén indult azzal a fel­té­te­le­zés­sel, hogy Donald Trump kam­pány­csa­pa­ta a válasz­tá­si ered­mény befo­lyá­so­lá­sa érde­ké­ben össze­ját­szott Oroszországgal.

A hét­főn nyil­vá­nos­ság­ra hozott 300 olda­las jelen­tés ugyan nem java­sol újabb vád­eme­lést, de meg­ál­la­pít­ja, hogy az FBI mulasz­tott, és szem elől tévesz­tet­te a tör­vény irán­ti hűség szi­go­rú elő­írá­sát, ami­kor a Donald Trump elle­ni vizs­gá­lat elin­dí­tá­sa­kor poli­ti­kai szem­pon­to­kat is figye­lem­be vett.

A jelen­tés sze­rint az FBI „nyers, és elem­zés­nek nem alá­ve­tett, nem meg­erő­sí­tett érte­sü­lé­sek­re” ala­poz­ta az eljá­rást, „magas ran­gú tiszt­ség­vi­se­lők részé­ről hiány­zott az elem­zői szi­gor a bir­to­kuk­ba került infor­má­ci­ó­val kap­cso­lat­ban, külö­nö­sen poli­ti­ka­i­lag elkö­te­le­zett sze­mé­lyek­től és intéz­mé­nyek­től szár­ma­zó infor­má­ci­ók­ra vonat­ko­zó­an”. A jelen­tés sze­rint a ható­ság kife­je­zet­ten támasz­ko­dott olyan nyo­mok­ra, ame­lye­ket Donald Trump poli­ti­kai ellen­fe­lei bocsá­tot­tak rendelkezésre.

A vizs­gá­la­ti össze­fog­la­ló meg­em­lí­ti az FBI koráb­bi igaz­ga­tó­ját, James Comey‑t és egy­ko­ri helyet­te­sét, And­rew McCa­be-et, vala­mint az eset tanul­sá­ga­i­nak levo­ná­sá­ra sür­ge­ti a nyo­mo­zó­ha­tó­sá­got és fel­ügye­lő­in­téz­mé­nyét, az igaz­ság­ügyi minisz­té­ri­u­mot, külö­nös tekin­tet­tel a poli­ti­ka­i­lag érzé­keny vizsgálatokra.

John Dur­ham a 2019 óta zaj­ló vizs­gá­lat során össze­sen három vád­eme­lés­re tett javas­la­tot a ható­ság fél­re­ve­ze­té­se miatt, ame­lyek közül ket­tő fel­men­tés­sel, egy íté­let­tel zárult. Egy FBI-tiszt­ség­vi­se­lő, Kevin Cli­nes­mith egy e‑mail meg­ha­mi­sí­tá­sá­ban elis­mer­te bűnös­sé­gét, így vád­al­ku­val a bör­tönt elke­rül­ve közös­sé­gi mun­ká­ra ítéltek.

A jelen­tés­re az FBI köz­le­mény­ben rea­gált, amely sze­rint a ható­ság már koráb­ban levon­ta a 2016 – 2017-es „Cross­fi­re Hur­ri­ca­ne” fedő­ne­vű műve­le­té­nek követ­kez­te­té­se­it, és vál­toz­ta­tott több eljá­rá­si szabályán.

Donald Trump a közös­sé­gi médi­á­ban rea­gált a jelen­tés­re. Azt írta, a kiter­jedt kuta­tás meg­ál­la­pí­tot­ta, hogy a Trump-Orosz­or­szág vizs­gá­lat­nak soha nem lett vol­na sza­bad meg­in­dul­nia, és az is bebi­zo­nyo­so­dott, hogy „az ame­ri­kai embe­re­ket fél­re­ve­zet­ték, ahogy ma is fél­re­ve­ze­tik”. Köz­le­mé­nyé­ben James Comey koráb­bi FBI-igaz­ga­tó és a demok­ra­ták fele­lős­ség­re voná­sát köve­te­li az elle­ne alap­ta­la­nul meg­in­dult nyo­mo­zás miatt.

A kép­vi­se­lő­ház jogi bizott­sá­gá­nak repub­li­ká­nus elnö­ke, Jim Jor­dan beje­len­tet­te, hogy a tör­vény­ho­zá­si tes­tü­let beidé­zi John Dur­ha­met, és sze­ret­né meg­hall­gat­ni a jelen­tés­sel kapcsolatban.

A Donald Trump első elnök­vá­lasz­tá­si kam­pá­nyá­nak orosz­or­szá­gi kap­cso­la­ta­i­ról szó­ló nyo­mo­zást, a „Cross­fi­re Hurricane”-t 2016 júli­u­sá­ban indí­tot­ta az FBI. A vizs­gá­lat 2017 máju­sá­ig tar­tott. Meg­ál­la­pí­tá­sai bele­ke­rül­tek Robert Muel­ler külön­le­ges ügyész jelen­té­sé­be, aki a 2016-os válasz­tá­sok­ba tör­tént fel­té­te­le­zett orosz befo­lyás­ról szó­ló vizs­gá­la­tot vezet­te. A nyo­mo­zás nem talált bizo­nyí­té­kot arra, hogy Donald Trump és a kam­pány­stáb­ja a válasz­tá­si ered­mé­nyek befo­lyá­so­lá­sa érde­ké­ben egyez­te­tett vol­na orosz­or­szá­gi álla­mi szervezetekkel.

Forrás:demokrata.hu