Hírek Elszakított területi hirek Az EU lényegében ezt üzente az őshonos kisebbségeknek – állati jogok igen, emberi jogok nem

Az EU lényegében ezt üzente az őshonos kisebbségeknek – állati jogok igen, emberi jogok nem

A konfliktus alapvető forrása, hogy az európai politikai elit uniformizáló kultúrforradalmába nem férnek bele a nyelvüket és kulturájukat ápolni akaró őshonos nemzeti kisebbségek – többek között erről beszélt Vincze Loránt, RMDSZ-es EP-képviselő a Sátoraljaújhelyen megrendezett pót-Tusványoson, a Restart/Revival-on. Mint kifejtette, az európai őshonos kisebbségek nem tehetik meg, hogy a Black Lives Matter mozgalom mintájára erőszakos cselekedetekkel hívják fel magukra a figyelmet; ellenben, amikor a törvényes utat végigjárva letették a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, az Európai Bizottság egyszerűen lesöpörte azt az asztaláról. Vincze Loránt megjegyezte, hogy az állatok jogait védő polgári kezdeményezést a legnagyobb egyetértésben és gyorsasággal fogadta el az Európai Parlament, amellyel az EU lényegében azt üzente: állati jogok igen, emberi, kisebbségi jogok nem.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Vincze Loránt előadásában arról beszélt, hogy Európában történik valami, amelybe az őshonos nemzeti kisebbségeket is megpróbálják „beterelni”. Mint fogalmazott, ez nevezhető egyfajta „uniformizáló kultúrforradalomnak”,

ez a politikai elitek új projektje, amely a szabadság és a befogadás elve alatt gyakorlatilag kirekeszt mindent, ami ettől egy kicsit is eltérő.

Hozzétette:

ebbe a keretbe pedig a nemzeti kisebbségek, a maguk nyelvét, kultúráját védő közösségek nem illenek bele.

Úgy vélte, a nemzetek fölötti társadalom nyugat-európai trendje mindent elsöpörni látszik.

NÉGY LÁB JÓ, KÉT LÁB ROSSZ…

A FUEN elnöke arról is beszélt, hogy az amerikai Black Lives Matter mozgalom kapcsán kirobbant konfliktus, a megmozdulások elindítottak egy trendet. Ugyanakkor az őshonos nemzeti kisebbségek ilyen konfliktusokat nem akarnak indítani, nem akarják, hogy emiatt forduljon feléjük a figyelem Európában. Vincze Loránt kifejtette, hogy az őshonos kisebbségek a törvényes utat választották, amikor a nehézségek ellenére a Minority SafePack kezdeményezéséhez összegyűjtötték a megfelelő számú aláírást, és ezzel akartak az unió tárgyalóasztalához ülni. Mint ismert, az Európai Bizottság egy mozdulattal söpörte le az asztalról a kezdeményezést, mondván, ezzel a témával felesleges foglalkozni, hiszen biztosítottak az őshonos kisebbségek jogai. Vincze Loránt hangsúlyozta: ezzel az Európai Bizottság gyakorlatilag becsapta a saját polgárait, azt a mintegy 50 millió állampolgárt, aki valamilyen őshonos kisebbséghez tartozik. A FUEN elnöke megjegyezte: ezzel párhuzamosan az állatok jogait védő polgári kezdeményezést a legnagyobb egyetértésben és gyorsasággal fogadta el az Európai Parlament. Hozzátette, hogy ezzel az EU azt üzente:

állati jogok: igen; emberi, kisebbségi jogok: nem.

A FÉLRESÖPRÉS ELLENÉRE IS JELENTŐS HATÁSA VOLT A MINORITY SAFEPACKNEK

Vincze Loránt ugyanakkor kitért arra: az elutasítás dacára eredményeket is fel tud mutatni a kezdeményezés, kezdve azzal, hogy Európában sikerült felépíteni az őshonos kisebbségek iránti szolidarítást, emellett mégiscsak letettek az asztalra egy olyan jogi eszközt, amelyhez vissza lehet nyúlni. Szintén fontos eredménynek nevezte, hogy a Kárpát-medencében az európai kisebbségvédelmet nemzetpolitikai céllá tették, és ebben Magyarország az élen járt. Nem várt hatásként ráadásul a többségi nemzetek is a kisebbségek mögé sorakoztak; a német, holland, olasz parlament kezdeményezést támogató döntései is erre utalnak.

Forrás: Pestisracok.hu