Hírek Elszakított területi hirek Az erdé­lyi magya­rok tíz szá­za­lé­ka tekin­ti hazá­já­nak Romániát

Az erdé­lyi magya­rok tíz szá­za­lé­ka tekin­ti hazá­já­nak Romániát

Egy köz­vé­le­mény-kuta­tás szer­dán ismer­te­tett ered­mé­nyei sze­rint az erdé­lyi magya­rok­nak csu­pán tíz szá­za­lé­ka tekin­ti hazá­já­nak és öt szá­za­lé­ka szü­lő­föld­jé­nek Romá­ni­át; a meg­kér­de­zet­tek első­sor­ban Erdélyt vagy annak vala­mely kisebb táj­egy­sé­gét nevez­ték meg hazá­juk­ként, szü­lő­föld­jük­ként. 

Az erdé­lyi magya­rok­ra rep­re­zen­ta­tív, 1218 fős min­ta 2021. júli­u­si lekér­de­zé­sé­vel készí­tett fel­mé­rést a Bál­vá­nyos Inté­zet és a Transyl­va­nia Inqu­iry köz­vé­le­mény-kuta­tók kép­vi­se­lői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismer­tet­ték szer­dán egy kolozs­vá­ri saj­tó­tá­jé­koz­ta­tón. A saj­tó­tá­jé­koz­ta­tó köz­le­mé­nye sze­rint a kér­dő­íves vizs­gá­lat cél­ja a romá­ni­ai magya­rok iden­ti­tás­struk­tú­rá­já­nak és nem­zet­kon­cep­ci­ó­já­nak, vala­mint Magyar­or­szág­gal való viszo­nyá­nak vizs­gá­la­ta volt.

Az ered­mé­nye­ket az MTA Kisebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet 2007-es és 2010-es, a Nem­ze­ti Kisebb­ség­ku­ta­tó Inté­zet 2013-as, a Kvan­tum Rese­arch 2016-as, vala­mint a Bál­vá­nyos Inté­zet 2019-es, hason­ló tema­ti­ká­jú vizs­gá­la­ta­i­nak az ered­mé­nye­i­vel is össze­ve­tet­ték, és a véle­ke­dé­sek ala­ku­lá­sá­ra vonat­ko­zó­an is követ­kez­te­té­se­ket von­tak le.

A köz­vé­le­mény-kuta­tás­ban meg­kér­de­zet­tek túl­nyo­mó több­sé­ge (89 szá­za­lék) úgy gon­dol­ja, hogy az erdé­lyi magya­rok részét képe­zik a magyar nem­zet­nek, és tovább­ra is elenyé­sző azok ará­nya, akik ezzel nem érte­nek egyet. A meg­kér­de­zet­tek 56 szá­za­lé­ka gon­dol­ja úgy, hogy a romá­ni­ai magya­rok részét képe­zik a román nem­zet­nek. Ez az arány maga­sabb a 2013-as, vala­mint a 2019-es, de ala­cso­nyabb a 2010-es és a 2016-os ada­tok­nál. A sze­mé­lyes for­má­ban meg­fo­gal­ma­zott kér­dés tekin­te­té­ben sem tör­tént vál­to­zás, tovább­ra is töb­ben van­nak azok, akik nem tart­ják magu­kat a román nem­zet tagjának.

A romá­ni­ai magya­rok első­sor­ban Erdélyt tekin­tik hazá­juk­nak (47 szá­za­lék) és szü­lő­föld­jük­nek (43 szá­za­lék). Ennél kisebb terü­le­ti egy­ség (Szé­kely­föld, Par­ti­um, Bán­ság, az adott tele­pü­lés) sze­re­pelt a hazá­ra adott vála­szok 37, a szü­lő­föld­re adott vála­szok 48 szá­za­lé­ká­ban. Magyar­or­szág vagy a Kár­pát-meden­ce emlí­té­se a vála­szok­ban elenyé­sző. Romá­ni­át a meg­kér­de­zet­tek 10 szá­za­lé­ka tekin­tet­te hazá­já­nak és 5 szá­za­lé­ka szülőföldjének.

A kuta­tók meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy az elmúlt évti­zed­ben egy­re csök­kent azok ará­nya, akik Romá­ni­át tekin­tik hazá­juk­nak, szü­lő­föld­jük­nek, és egy­ér­tel­mű­en nőtt azo­ké, akik az Erdély­nél kisebb régi­ó­kat jelöl­ték meg hazá­juk­nak, szülőföldjüknek.

A kuta­tók az elmúlt évek szim­bo­li­kus konf­lik­tu­sa­i­nak tulaj­do­ní­tot­ták, hogy 66-ról 73 szá­za­lék­ra növe­ke­dett azok ará­nya, akik pozi­tív kötő­dést érez­nek a szé­kely zász­ló­hoz. A román és a magyar zász­ló­hoz kap­cso­ló­dó atti­tű­dök alig változtak.

A nem­ze­ti iden­ti­tás­sal kap­cso­la­tos leg­fon­to­sabb vál­to­zás a nem­zet­tag­ság kri­té­ri­u­mai tekin­te­té­ben követ­ke­zett be. A fel­mé­rés a meg­kér­de­zet­tek kon­szen­zu­sát mutat­ta abban a tekin­tet­ben, hogy a magyar nem­zet­tag­sá­got meg­ha­tá­ro­zó leg­fon­to­sabb kri­té­ri­u­mok a követ­ke­zők: az ille­tő önma­gát magyar­nak tart­sa (98 szá­za­lék), ismer­je a magyar nyel­vet (96 szá­za­lék), és magyar szár­ma­zá­sú legyen. A magyar állam­pol­gár­ság azon­ban eddig nem tar­to­zott a nem­zet­tag­sá­got meg­ha­tá­ro­zó ele­mek közé. 2016-ban a meg­kér­de­zet­tek mind­össze 26 szá­za­lé­ka gon­dol­ta azt, hogy „ahhoz, hogy vala­ki iga­zi magyar legyen”, magyar állam­pol­gár­nak is kell len­nie. Ez az arány 2021-re 52 szá­za­lék­ra módo­sult. Ez azt jelen­ti, hogy több­ség­be kerül­tek azok, akik a magyar állam­pol­gár­sá­got az iden­ti­tást meg­ha­tá­ro­zó fon­tos elem­nek gondolják.

A meg­kér­de­zet­tek több mint fele (53 szá­za­lék) mond­ta azt, hogy „nagyon büsz­ke”, 40 szá­za­lé­kuk pedig, hogy „büsz­ke a magyar­sá­gá­ra”. Azok ará­nya, akik iden­ti­tá­suk­ra nem büsz­kék, elenyé­sző (4 szá­za­lék) volt.

For­rás: demok​ra​ta​.hu