Hírek Magyarországi hírek Az Arany­bul­la önma­gán túl­mu­ta­tó válasz volt az adott kor kihívásaira

Az Arany­bul­la önma­gán túl­mu­ta­tó válasz volt az adott kor kihívásaira

Var­ga Judit a város­há­zán tar­tott dísz­köz­gyű­lé­sen ünne­pi beszé­dé­ben kiemel­te, min­den tör­té­nel­mi kor­szak­nak meg­vol­tak a maga kihí­vá­sai, a maga vál­sá­gai, s ezek­re a kihí­vá­sok­ra rend­re meg­szü­let­tek és szü­let­nek ma is az adott kor­ban élők vála­szai – olvas­ha­tó a Magyar Táv­ira­ti Iro­da írásában.

Varga Judit: Az Aranybulla önmagán túlmutató válasz volt az adott kor kihívásaira + galéria

Mint hoz­zá­tet­te, elő­for­dul, hogy a válasz nem lesz sike­res és csak újabb prob­lé­mát idéz elő, és van, ami­kor olyan önma­gán túl­mu­ta­tó meg­ol­dás szü­le­tik, amely 

hoz­zá­já­rul egy-egy nem­zet alkot­má­nyos fej­lő­dé­sé­hez, iden­ti­tá­sa tovább­mé­lyí­té­sé­hez, mint a kere­ken 800 éves, az 1222-es szé­kes­fe­hér­vá­ri ország­gyű­lé­sen kiadott Arany­bul­la ese­té­ben is.

A tár­ca veze­tő­je emlé­kez­te­tett arra, hogy az Arany­bul­la rög­zí­tet­te a magyar nemes­ség kivált­sá­ga­it, a bárók és szer­vi­en­sek joga­it. Jelen­tő­sé­ge mások mel­lett abban is rej­lik, hogy ez az első olyan arany füg­gő­pe­csét­tel ellá­tott dek­ré­tum, amely nem­csak magán kivált­sá­go­kat, hanem egész közös­sé­ge­ket érin­tő elő­írá­so­kat is tar­tal­ma­zott – fűz­te hozzá.

Var­ga Judit hang­sú­lyoz­ta, hogy az Arany­bul­la hazai és nem­zet­kö­zi jelen­tő­sé­ge két­ség­te­len, magyar és kül­föl­di jog­tu­dó­sok, jog­tör­té­né­szek is gya­kor­ta vetik össze a csu­pán hét évvel koráb­ban meg­szü­le­tett angol Mag­na Char­ta Libertatummal.

Tévé­so­ro­zat készül az Arany­bul­la történetéről

A magyar jog­rend­szer egyik első mér­föld­kö­ve, az Arany­bul­la tör­té­ne­té­ről készül négy­ré­szes tévé­so­ro­zat Kris­kó Lász­ló ren­de­zé­sé­ben, az NFI 600 mil­lió forin­tos gyár­tá­si támogatásával.

Cser-Pal­ko­vics And­rás (Fidesz) pol­gár­mes­ter arról beszélt, hogy büsz­ke­ség e város pol­gá­rá­nak len­ni, kötőd­ni a nem­zet tör­té­nel­mé­hez, külö­nö­sen akkor, ami­kor arra a kor­szak­ra emlé­kez­nek, amely nem­csak Szé­kes­fe­hér­vár, hanem a nem­zet tör­té­nel­me szem­pont­já­ból is meghatározó.

A pol­gár­mes­ter kiemel­te, az emlék­év cél­ja a közös­ség továb­bi erő­sí­té­se, az embe­rek meg­szó­lí­tá­sa. Jelez­te, hogy az Arany­bul­la emlék­mű kör­nye­ze­te a kor­mány támo­ga­tá­sá­val meg­újul és Szent György nap­ja kör­nyé­kén – ami­kor a hagyo­má­nyok sze­rint az Arany­bul­lát kibo­csá­tot­ták – a közös­ség szá­má­ra átadják.

Sza­ba­dos György tör­té­nész, a Sik­ló­si Gyu­la Város­tör­té­ne­ti Kuta­tó­köz­pont mun­ka­tár­sa elő­adá­sá­ban kifej­tet­te: az Arany­bul­la hét pél­dány­ban készült, több­ször átír­ták, azon­ban egyet­len ere­de­ti pél­dá­nya sem maradt fenn, hite­les szö­ve­gét még­is ismer­het­jük. Mint mondta, 

az Arany­bul­la nem tekint­he­tő alkot­mány­nak, hiszen inkább a neme­si jogok alap­já­vá vált, de min­den­kép­pen áthat­ja az alkot­má­nyos szellem.

Az Arany­bul­la 1222-ből

Az Arany­bul­la fehér­vá­ri kiadá­sá­nak 800. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból egész évet átfo­gó prog­ram­so­ro­zat­tal készül Szé­kes­fe­hér­vár önkor­mány­za­ta, ezzel tisz­te­leg­ve a város tör­té­nel­mi és köz­jo­gi sze­re­pét elis­me­rő egy­ko­ri ese­mény előtt.

Fotó: Face­book

For­rás: magyar​nem​zet​.hu