Akik­nek hazánk bezzegország

Diva­tos hely lett Magyar­or­szág a Nyu­gat­ról érke­ző, ott­hon több­nyi­re szél­ső­jobb­ol­da­li­nak bélyeg­zett, de való­já­ban jobb­ol­da­li, keresz­tény és kon­zer­va­tív érté­ke­ket kép­vi­se­lő poli­ti­kai akti­vis­ták köré­ben. Leg­több­jük­re a nálunk tapasz­tal­ha­tó véle­mény­sza­bad­ság, a jó köz­biz­ton­ság és nem utol­só­sor­ban Orbán Vik­tor poli­ti­ká­ja tett mély benyo­mást. A kül­föl­di­ek a szü­lő­ha­zá­juk­ban, illet­ve itt tapasz­tal­tak­ról mesél­tek a Demok­ra­tá­nak, vala­mint arról, hogy miért tart­ják Magyar­or­szá­got Euró­pa utol­só védőbástyájának.

Adri­en Jas­sog­ne bel­ga buda­pes­ti füg­get­len tudó­sí­tó, volt rend­őr­tiszt egy­részt poli­ti­kai meg­győ­ző­dés­ből, más­részt a biz­ton­sá­go­sabb, kiszá­mít­ha­tóbb élet miatt dön­tött úgy, hogy Magyar­or­szág­ra emigrál.

– Egy 2014-es buda­pes­ti láto­ga­tás során érez­tem azt elő­ször, hogy ide tar­to­zom – mesé­li lapunk­nak. Jassogne‑t 2017-ben egész­sé­gi okok­ból nyug­dí­jaz­ták, ezek után Magyar­or­szág­ra köl­tö­zött, majd lét­re­ho­zott egy Face­book-oldalt Orbán Vik­tort támo­ga­tom név alatt, poszt­jai több mint más­fél mil­lió ember­hez értek el. A volt rend­őr­tiszt egy­ál­ta­lán nem bán­ta meg a köl­tö­zést. Magyar­or­szág­ra ma már az ott­ho­na­ként tekint, köszön­he­tő­en a magya­rok­tól kapott meleg fogad­ta­tás­nak is.

– Buda­pest szép, nyu­godt város, ami nekem hihe­tet­len biz­ton­ság­ér­ze­tet nyújt, főként a hat­éves brüssze­li szol­gá­lat után.

Szub­jek­tív biztonságérzet

Adri­en Jas­sog­ne test­kö­zel­ből tapasz­tal­ta a város min­den­nap­ja­it meg­ke­se­rí­tő, főleg beván­dor­ló hát­te­rű embe­rek­hez kötő­dő bűnö­zést, amit sze­rin­te Bel­gi­um meg­pró­bál lep­lez­ni. A nyu­gat-euró­pai integ­rá­ci­ót tel­jes kudarc­nak tartja.

– Bel­gi­um­ban, de főként Brüsszel­ben nagy­szá­mú musz­lim közös­ség él, poli­ti­kai kép­vi­se­le­te is van, pél­dá­ul az ISLAM (Intég­ri­té, Soli­da­ri­té, Liber­té, Aut­hen­ti­ci­té, Mora­li­té – a szerk.) nevű szél­ső­sé­ges párt, amely tör­vé­nye­sen indul­hat a válasz­tá­so­kon. A saria, a muzul­mán val­lá­si tör­vény­ke­zés beve­ze­té­sét szor­gal­maz­za, ide­ért­ve pél­dá­ul a fér­fi­ak és nők elkü­lö­ní­té­sét a tömeg­köz­le­ke­dés­ben. Ez per­sze innen, Magyar­or­szág­ról néz­ve tel­je­sen abszurd­nak hang­zik, de attól még így van, és a bel­ga kor­mány min­den retor­zió nél­kül tűri – meséli.

– Svéd­or­szág­ban kataszt­ro­fá­lis a köz­biz­ton­ság hely­ze­te – ezt már Erik Almq­vist, a beván­dor­lás­el­le­nes Svéd Demok­ra­ták párt volt par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je és gaz­da­ság­po­li­ti­kai szó­vi­vő­je mond­ja, aki 2013-ban fel­ha­gyott a párt­po­li­ti­zá­lás­sal, és Magyar­or­szág­ra köl­tö­zött. Azóta a Ja till Ung­ern (Igen Magyar­or­szág­ra!) nevű Face­book-oldal szer­kesz­tő­je, amely hazánk­ról közöl olyan híre­ket, melyek­ről a nyu­ga­ti mainst­ream saj­tó nem szá­mol be.

A svéd köz­biz­ton­ság­ról alko­tott véle­mé­nyét Erik Almq­vist egy két hete tör­tént eset­tel illuszt­rál­ja. A svéd Dalar­nai Egye­tem hall­ga­tói önkor­mány­za­ti kép­vi­se­lő­je nyil­vá­nos leve­lé­ben hív­ta fel rá a veze­tő­ség figyel­mét, hogy a főként beván­dor­lók lak­ta város­rész­ben lévő kol­lé­gi­um­ban és kör­nyé­kén ural­ko­dó drá­mai mér­té­kű bűnö­zés miatt a hall­ga­tók sor­ra füg­gesz­tik fel a tanul­má­nya­i­kat. A köz­le­mény sze­rint a rend­sze­res­sé váló nemi erő­szak, rab­lás, betö­ré­sek, fegy­ve­res táma­dá­sok és gyúj­to­ga­tá­sok miatt a diá­kok min­den­na­pos féle­lem­ben élnek.

– Ami­kor meg­ér­kez­tem Buda­pest­re, magyar isme­rő­se­im figyel­mez­tet­tek a nyol­ca­dik kerü­let veszé­lye­i­re. Mivel a közel­ben lakom, és sokat járok arra, hatá­ro­zot­tan elmond­ha­tom, hogy Svéd­or­szág­ban több száz olyan kör­nyék talál­ha­tó, ame­lyet még a Hős utcá­nál is job­ban félek meg­lá­to­gat­ni. A Hős utcá­nál ket­te­sé­vel jár­nak a rend­őrök, míg a svéd­or­szá­gi no-go zónák­ba a ható­sá­gok erő­sí­tés nél­kül be sem merik ten­ni a lábu­kat – meséli.

Az Észak- és Nyu­gat-Euró­pá­ban tapasz­tal­ha­tó isz­la­mi­zá­ció és a növek­vő bűnö­zés mel­lett azon­ban más prob­lé­mák­kal is szem­be­sül­tek szü­lő­ha­zá­juk­ban a ma már Magyar­or­szá­gon élő emigránsok.

Kiéle­ző­dő tár­sa­dal­mi feszültségek

– Fran­cia­or­szág­ban tar­tó­san magas a mun­ka­nél­kü­li­ség, a vidé­ket szisz­te­ma­ti­ku­san leépí­tik, az embe­rek több­sé­ge meg elsze­gé­nye­dik – vázol­ja fel lapunk­nak a jelen­leg Buda­pes­ten élő Almássy Ferenc fran­cia – magyar újság­író, a 2016-ban indult, a közép-euró­pai tér­ség tár­gyi­la­gos meg­is­mer­te­té­sé­re sza­ko­so­dott, több nyel­ven is olvas­ha­tó Viseg­rad Post hír­por­tál ala­pí­tó-főszer­kesz­tő­je. A keresz­tény-kon­zer­va­tív érté­ke­ket val­ló, magyar anya és fran­cia mér­nök apa gyer­me­ke­ként Párizs­ban fel­nö­vő Almássy Ferenc 2010-ben dön­tött úgy, hogy Magyar­or­szág­ra köl­tö­zik. Úgy lát­ja: a fran­cia­or­szá­gi tár­sa­dal­mi feszült­sé­gek egy­re inkább kiéle­ződ­nek, elég a majd­nem két éve tar­tó, a kor­mány szo­ci­á­lis és adó­po­li­ti­ká­ja ellen til­ta­ko­zó sár­ga mel­lé­nyes moz­ga­lom tün­te­té­se­i­re gondolni.

– Három­fe­lé sza­kadt Fran­cia­or­szág. A bel­vá­ro­sok­ban össz­pon­to­sul a libe­rá­lis glo­ba­lis­ta „elit”, a kül­vá­ro­sok­ban élnek a beván­dor­ló­hát­te­rű „újfran­ci­ák”, akik az első cso­port kiszol­gá­lói – étel­fu­tá­rok, sofő­rök, mun­ká­sok, taka­rí­tók, szál­lí­tók, drog­dí­le­rek –, és vidé­ken pedig az elfe­le­dett, elsze­gé­nye­dő dol­go­zó nép. Ez utób­bi adja a bázi­sát a sár­ga mel­lé­nyes moz­ga­lom­nak, amit erő­szak­kal és zsar­no­ki mód­sze­rek­kel foj­tott el Mac­ron elnök. A bajt teté­zi a fékez­he­tet­len­nek tűnő népes­ség­cse­re, elég csak meg­néz­ni a tizen­két­mil­lió lako­sú Párizs megyét, ahol ma már az újszü­löt­tek het­ven­öt szá­za­lé­ka nem euró­pai szár­ma­zá­sú. Ezen­fe­lül éven­te körül­be­lül három­száz­ezer ember érke­zik Fran­cia­or­szág­ba főként Afri­ká­ból, akik poten­ci­á­lis veszélyt jelen­te­nek a tár­sa­da­lom­ra – fej­ti ki az újságíró.

Egész pályás letámadás

Az ame­ri­kai állam­pol­gár­sá­gú John Mor­gan sza­bad­úszó író és szer­kesz­tő sze­rint a ten­ge­ren­tú­lon sem épp rózsás a hely­zet. A fér­fi, aki erdé­lyi szász ősö­ket is magá­é­nak mond­hat, a Michi­ga­ni Egye­te­men vég­zett angol nyelv sza­kon, majd író és szer­kesz­tő lett. 2014 janu­ár­já­ban érke­zett hazánk­ba, és bár jelen­leg két­la­ki éle­tet él, remé­li, hogy hama­ro­san vég­leg lete­le­ped­het Magyarországon.

– Min­den­kit lenyű­göz Ame­ri­ka gaz­dag­sá­ga és hatal­ma, de a való­ság az, hogy iszo­nyú­an nagy nehéz­sé­gek előtt áll, elég csak meg­néz­ni a rom­bo­lást, amit a Black Lives Mat­ter végez, és ami csak egy tüne­te mind­an­nak a tár­sa­dal­mi feszült­ség­nek, amely évti­ze­dek óta jel­lem­zi Ame­ri­kát – mondja.

John Mor­gan úgy lát­ja, hogy az ame­ri­kai köz­gon­dol­ko­dás­ban az indi­vi­du­a­liz­mus van pie­desz­tál­ra állít­va, nem pedig a közös­sé­gi szel­lem, így az ország­nak ma már nin­csen való­di iden­ti­tás­tu­da­ta, és az ebből faka­dó tár­sa­dal­mi insta­bi­li­tás miatt sokan aggód­va néz­nek a jövő elébe.

– Ter­mé­sze­te­sen Magyar­or­szág sem töké­le­tes, viszont cso­dá­lat­tal tekin­tek a magya­rok erős nem­ze­ti iden­ti­tás­tu­da­tá­ra, a sza­bad­ság és a hagyo­má­nya­ik tisz­te­le­té­re. Töb­bek között ezért dön­töt­tem úgy, hogy sze­ret­nék én is ennek a része­se len­ni – mond­ja az ame­ri­kai író.

Erik Almq­vist sze­rint a svéd tár­sa­da­lom­nak sike­rült gya­kor­la­ti­lag min­den új bal­ol­da­li gon­do­la­tot és utó­pi­át magá­ba szívnia.

– Magyar­or­szá­gon ez elkép­zel­he­tet­len, de a svéd egy­ház poli­ti­kai akti­vis­ta­ként műkö­dő lesz­bi­kus püs­pö­ke­i­vel támo­gat­ja az LMBT-moz­gal­mat, a nyi­tott hatá­ro­kat, és tárt karok­kal vár­ja a musz­lim beván­dor­ló­kat – pél­dá­ló­zik. Ennek okát abban lát­ja, hogy az egész tár­sa­dal­mat átszö­vő intéz­mé­nye­ket a radi­ká­lis bal­ol­dal ideo­ló­gi­ái ural­ják. Ezt tapasz­tal­ni mind az okta­tás, mind a kul­tú­ra, mind a média terü­le­tén: szin­te száz szá­za­lék­ban a libe­rá­lis-bal­ol­da­li nar­ra­tí­va érvé­nye­sül, és isme­ret­len a véle­mé­nyek sok­szí­nű­sé­ge, a kiegyensúlyozottság.

Libe­rá­lis véleménybuborék

Erik Almq­vist sze­rint a bal­ol­da­li-libe­rá­lis média tel­jes domi­nan­ci­á­ja mel­lett a másik nagy prob­lé­ma az inter­net egy­re erő­sebb cen­zú­rá­zá­sa, ame­lyet a svéd kor­mány bátorít.

– Ter­mé­sze­te­sen Magyar­or­szá­got sem men­te­sí­tet­ték a cen­zú­ra alól a nagy ame­ri­kai tech­cé­gek, mint a Face­book, de a kor­mány leg­alább kiállt ez ellen, és egy­út­tal a szó­lás­sza­bad­ság védel­mé­ben. Magyar­or­szá­gon sok­kal plu­rá­li­sabb a média, mint a leg­több nyu­ga­ti ország­ban – szö­ge­zi le a volt képviselő.

Papí­ron az Egye­sült Álla­mok­ban a leg­na­gyobb a véle­mény­nyil­vá­ní­tás sza­bad­sá­ga, ám John Mor­gan sze­rint a való­ság ma már egé­szen más. Úgy tapasz­tal­ja, mind­in­kább igye­kez­nek elfoj­ta­ni a kon­zer­va­tív han­go­kat a közös­sé­gi médi­á­ban, Hol­ly­wood­ban és az olyan plat­for­mo­kon, mint az Ama­zon, amely a világ leg­na­gyobb könyv­ke­res­ke­dő­je a 2016-os válasz­tá­sok óta. Ezzel ellen­tét­ben úgy lát­ja, Magyar­or­szág hatá­ro­zott lépé­se­ket tett annak érde­ké­ben, hogy a libe­rá­lis szél­ső­sé­ge­sek ne mono­po­li­zál­ják a kul­tú­rát és a médi­u­mo­kat, mint Ame­ri­ká­ban, de köz­ben még­is meg­ma­radt a véle­mé­nyek sokszínűsége.

– Itt-tar­tóz­ko­dá­som alatt értet­tem meg, hogy a poli­ti­kai „sakk­táb­lán” való­já­ban kon­zer­va­tív vagyok. Ez a kate­gó­ria Bel­gi­um­ban nem iga­zán léte­zik, ott ugyan­is „poli­ti­kai kor­rekt­ség­gel” szem­be­ni ellen­ál­lás bár­mi­lyen for­má­ját szél­ső­jobb­ol­da­li­ság­nak tekin­tik. Ha nem vagy libe­rá­lis, szo­ci­a­lis­ta, kom­mu­nis­ta vagy zöld, akkor fasisz­ta, náci, rasszis­ta vagy – mond­ja Adri­en Jas­sog­ne, majd elme­sé­li a barát­ja tör­té­ne­tét, akit azért rúg­tak ki egy helyi vál­la­lat­tól, mert meg­osz­tott egy Orbán Vik­tort támo­ga­tó Face­book-bejegy­zést. Mond­ván, poli­ti­kai ideo­ló­gi­ái szél­ső­sé­ge­sek és ellen­té­te­sek a cég érté­ke­i­vel. Jas­sog­ne sze­rint sok bel­ga támo­gat­ja Orbán Vik­tort, de fél­nek róla beszél­ni, mert nem akar­ják elve­szí­te­ni munkájukat.

A volt rend­őr­tiszt úgy véli, a magyar ellen­zé­ki­ek­nek fogal­muk sin­csen arról, hogy milyen az, ami­kor sérül a demokrácia.

– Akik a Par­la­ment előtt tün­tet­nek, vajon tud­ják, hogy Magyar­or­szág­gal ellen­tét­ben az olyan „nagy demok­ra­ti­kus min­ta­ál­lam­ban”, mint Bel­gi­um, tilos demonst­rál­ni a par­la­ment előtt? Eset­leg azt, hogy ha egy bel­ga nem jele­nik meg a sza­va­zá­son, bír­sá­got kell fizet­nie? – teszi fel a kér­dést Adri­en Jassogne.

A leg­oko­sabb euró­pai vezető

A poli­ti­kai akti­vis­ták emig­rá­lá­sá­nak moti­vá­ci­ó­já­ban ter­mé­sze­te­sen a poli­ti­kai szim­pá­tia is sokat nyo­mott a lat­ban. Adri­en Jas­sog­ne sze­rint Brüsszel fél az igaz­ság­tól, ezért inkább Euró­pa rossz gye­re­ke­ként mutat­ja Magyar­or­szá­got. Ezzel szem­ben Orbán Vik­tor tud­ja, mennyi­re fon­tos meg­ál­lí­ta­ni az ország­ha­tá­ron az olyan fenye­ge­té­se­ket, ame­lyek fel­bo­rít­hat­ják a meg­lé­vő tár­sa­dal­mi ren­det és a hagyo­má­nyos élet­mó­dun­kat, ezért fel­vet­te a kesz­tyűt Soros György kül­föl­di beavat­ko­zá­sa­i­val szem­ben. A volt rend­őr­tiszt elmond­ja, attól még, mert itt keve­sebb musz­lim él, mint a nyu­gat-euró­pai orszá­gok­ban, nem lesz Magyar­or­szág isz­la­mo­fób vagy rasszis­ta. Sze­rin­te az iga­zi különb­ség az integ­rá­ci­ó­ban, a befo­ga­dó ország érté­ke­i­nek és kul­tú­rá­já­nak tisz­te­let­ben tar­tá­sá­ban rej­lik. Ez az elv, köszön­he­tő­en a poli­ti­kai elit­nek, a nyu­gat-euró­pai orszá­gok­ban nem érvényes.

Hoz­zá hason­ló­an véle­ke­dik John Mor­gan is: a magyar minisz­ter­el­nö­köt a leg­okosabb euró­pai veze­tő­nek tart­ja, aki­nek egye­dül­ál­ló képes­sé­ge van arra, hogy elő­re jelez­ze, mi fog tör­tén­ni a jövő­ben, ahogy azt a mig­ráns­vál­ság­gal is demonstrálta.

Erik Almq­vist Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi kilá­tá­sa­it méltatja.

– Svéd­or­szág sze­ren­csé­sebb tör­té­nel­mi fej­lő­dé­se okán ter­mé­sze­te­sen gaz­da­gabb, mint Magyar­or­szág, de nem mon­da­nám, hogy gaz­da­sá­gi lehe­tő­sé­gei nagyob­bak vol­ná­nak. Éppen ellen­ke­ző­leg, egy főre eső GDP-ben mér­ve Magyar­or­szág gaz­da­sá­gi növe­ke­dé­se sok­kal nagyobb, ami tágabb moz­gás­te­ret enged az álla­mi költ­ség­ve­tés­ben az új refor­mok, adó­csök­ken­té­sek és beru­há­zá­sok számára.

A volt poli­ti­kus azt tapasz­tal­ja, hogy miköz­ben Magyar­or­szá­gon javul az inf­ra­struk­tú­ra, és csök­ken­tik az adó­kat, a svéd inf­ra­struk­tú­rá­ba tör­té­nő beru­há­zá­sok egy­re inkább elma­rad­nak. A sokat szi­dott magyar egész­ség­üggyel kap­cso­lat­ban annyit jegyez meg, hogy Svéd­or­szág­ban a műté­tek és az orvo­si ren­de­lé­sek vára­ko­zá­si ide­je már messze a leg­hosszabb Európában.

Almássy Ferenc sze­rint Fran­cia­or­szág oda jutott, hogy nyolc­éves „transz­gen­der” gye­re­ke­ket ünne­pel­nek és rek­lá­moz­nak a leg­né­zet­tebb csa­tor­ná­kon, és a jobb­ol­dal nem mer fel­szó­lal­ni a meleg­há­zas­ság ellen.

– Töb­bek között ezért hagy­tam el Fran­cia­or­szá­got. Nem tud­tam elvi­sel­ni töb­bé az agresszív libe­ra­liz­must, nem tud­tam elvi­sel­ni azt sem, hogy mind­az, amit meg­ta­ní­tot­tak sze­ret­ni, a tör­té­ne­lem, a kul­tu­rá­lis örök­ség vagy a nem­ze­ti büsz­ke­ség, halál­ra van ítél­ve. Azzal, hogy én kiáll­tam ez ellen, gonosz­nak és náci­nak let­tem bélyegezve.

Hogy mit jelent az újság­író­nak Magyar­or­szág? Egy barát­sá­gos, biz­ton­sá­gos helyet sok mun­ka­le­he­tő­ség­gel, elfo­ga­dás­sal, ahol nem kell a gye­re­ke­in­ket fél­te­ni a libe­rá­lis véle­mény­ter­ror­tól, és ahol talán az LMBT- és mul­ti­kul­tu­rá­lis pro­pa­gan­dát sem kell majd elszenvedniük.

– Szá­mom­ra Magyar­or­szág a bez­ze­g­or­szág – szö­ge­zi le Almássy Ferenc.

A meg­szó­la­lók sze­rint a nyu­ga­ti tár­sa­dal­mi feszült­sé­gek miatt a jövő­ben sokan követ­he­tik majd a pél­dá­ju­kat, és köl­töz­het­nek abba az ország­ba, amely Euró­pa hagyo­má­nyos érté­ke­it őrzi, Magyarországra.

Forrás:Demokrata