Hírek Morzsák Aba Sámu­el DNS‑e lehet a kulcs az Árpád-ház hun eredetében?

Aba Sámu­el DNS‑e lehet a kulcs az Árpád-ház hun eredetében?

A Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet láto­ga­tó­köz­pon­tot is ter­vez­ne Abasárra

Való­ban elő­ke­rül­het Aba Sámu­el sír­ja és csont­vá­za? Nem­so­ká­ra kide­rül, viszont az eddi­gi ered­mé­nyek is szen­zá­ci­ós­nak mond­ha­tók, ugyan­is meg­ta­lál­ták az 1040-es évek­ben épí­tett temp­lo­mot, ahol har­ma­dik magyar kirá­lyunk marad­vá­nya­it vég­ső nyu­ga­lom­ra helyez­ték. Cik­künk­ben meg­szó­lal a kuta­tást szor­gal­ma­zó Kásler Mik­lós minisz­ter, Hor­váth-Lugossy Gábor, a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet főigaz­ga­tó­ja és Makol­di Mik­lós, az inté­zet régész­igaz­ga­tó­ja is.

Gon­dol­ták vol­na, hogy Aba Sámu­el, a har­ma­dik magyar király sír­ját és csont­vá­zát egy szoc­re­ál műve­lő­dé­si ház par­ko­ló­já­ban kell keres­ni? Ráadá­sul a helyi tanács­el­nök egy Kádár-koc­ka lakó­há­zat is épí­tett palo­tá­já­ra, templomára?

A múlt­pusz­tí­tó kom­mu­nis­ta idő­szak­ban sem­mi­be vet­ték a romo­kat, sok követ és cson­tot egy­sze­rű­en a sitt­re vág­tak, ám most vég­re fel­tár­ják Aba Sámu­el kirá­lyi központját,

ami a palo­tá­ját és egy kirá­lyi ala­pí­tá­sú ben­cés monos­tort rejt a föld alatt.

– Az Abák Atti­la hun király leszár­ma­zot­tai a magyar hagyo­má­nyok sze­rint, még­pe­dig Csa­ba ágán. Hogy­ha vala­mely Aba nem­zet­ség­be tar­to­zó fér­fi­nak meg tud­juk hatá­roz­ni a DNS-ét, és ez meg­egye­zik az Árpá­do­ké­val – akik szin­tén Atti­la leszár­ma­zot­ta­i­nak tart­ják magu­kat –, akkor kide­rül­het, hogy Atti­la lehet a közös ősük, így újra kell írni a tör­té­ne­lem­köny­ve­ket. Ezál­tal indi­rek­ten lehet­ne bizo­nyí­ta­ni vagy ki lehet­ne zár­ni azt, hogy az Árpá­dok ­Atti­la leszármazottai

– mond­ta kér­dé­sünk­re Kásler Mik­lós minisz­ter, akit az aba­sá­ri fel­tá­rás jelen­tő­sé­gé­ről kérdeztünk.

Fotó: MKI/Bárdossy László

A minisz­ter azt is elárul­ta, hogy hun leszár­ma­zot­tak csont­vá­zát keres­ték, ezért fon­to­sak az Abák.
– Szor­gal­maz­tam, hogy a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet kezd­je el az egy­ko­ri magyar kirá­lyi szék­hely fel­tá­rá­sát, mert az otta­ni cson­tok­ból szár­ma­zó ered­mé­nyek nagyon jól kiegé­szít­he­tik, újabb ada­to­kat szol­gál­tat­hat­nak az ere­det­vi­tá­hoz. Kide­rült, hogy Szent Ist­ván korá­ban volt egy másik, a gyu­la­fe­hér­vá­ri­hoz hason­ló, nagy mére­tű temp­lom Abas­áron. Ezek sze­rint a har­ma­dik magyar király­nak jelen­tős keresz­tény udva­ra volt, mind­ez Aba Sámu­el és Orse­o­lo Péter har­cát is új pers­pek­tí­vá­ba helyez­he­ti – mond­ta Kásler Miklós.

Mivel Szent Ist­ván halá­la után nem akár­kit válasz­tot­tak vol­na magyar királlyá, külö­nö­sen ért­he­tet­len, hogy a magyar­ság tör­té­nel­mé­nek ilyen fon­tos hely­szí­nét eddig – pár fél­be­ha­gyott pró­bál­ko­zás után – nem kutat­ták. A Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet régé­szei sze­rint a mos­ta­ni mun­ká­la­tok sok ered­ménnyel kecsegtetnek.

Ide temet­kez­tek Aba Sámu­el egye­nes­ági leszármazottai

– Elő­ször ala­po­san fel kell tár­ni a korai temp­lo­mot elfe­dő közép­ko­ri réte­ge­ket, és meg kell vizs­gál­nunk, hol és hogyan tudunk mélyebb­re ásni – az érté­kes romok meg­óvá­sát figye­lem­be véve – annak remé­nyé­ben, hogy meg­ta­lál­juk a király­sírt – mond­ta Makol­di Mik­lós ása­tás­ve­ze­tő régész, a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet Régé­sze­ti Kuta­tó­köz­pont­já­nak igaz­ga­tó­ja.
Az igaz­ga­tó elmond­ta, hogy a koráb­ban meg­ta­lált XI. szá­za­di rotun­da és egy talán kápol­ná­nak értel­mez­he­tő épü­let mel­lett az idei évben sike­rült megtalál­niuk a ben­cé­sek által épí­tett XIV – XV. szá­za­di nagy mére­tű góti­kus csar­nok­temp­lom szen­té­lyét, amely elő­ke­lő Aba-nem­be­li neme­sek sír­ja­it rejti.

– Az iga­zi szen­zá­ció viszont az, hogy a góti­kus temp­lom szen­té­lye alatt elő­ke­rült egy fél­kör­íves szen­tély­zá­ró­dá­sú korai temp­lom marad­vá­nya is, amely min­den bizonnyal azo­no­sít­ha­tó azzal a ben­cé­sek által az 1040-es évek­ben épí­tett temp­lom­mal, ahol har­ma­dik magyar kirá­lyunk, Aba Sámu­el marad­vá­nya­it vég­ső nyu­ga­lom­ra helyez­ték. Később pedig ide, az ősi király­sír mel­lé temet­kez­tek az utó­dok is, neve­ze­te­sen a kis­ná­nai vár bir­to­ko­sai: az Aba nem­bé­li Nánai Komp­olt csa­lád tag­jai – mond­ta Makol­di Miklós.


A régé­szek köz­vet­le­nül az oltár mel­lett egy nagyon díszes, késő góti­kus, XV. szá­za­di sír­fed­la­pot is talál­tak az Aba nem­zet­ség címe­ré­vel, amin

sóly­mos címer­pajzs, kirá­lyi koro­nás sisak és a raj­ta ülő kiter­jesz­tett szár­nyú sólyom vagy turul alak­ja látható.

A fed­la­pon góti­kus minusz­ku­lák­kal a követ­ke­ző fel­irat olvas­ha­tó: az Úr meg­tes­te­sü­lé­sé­nek ezer­négy­száz… évé­ben (talán 1450), itt nyug­szik János és fele­sé­ge …(talán Mar­git) fiai, Mihály és János.

A kuta­tók sze­rint ez alap­ján is való­szí­nű­sít­he­tő, hogy a terü­le­tet a XV. szá­zad­ban bir­tok­ló Aba nem­be­li Komp­olt csa­lád tag­jai nyug­sza­nak a sír­ban, akik Aba Sámu­el egye­nes ági leszármazottai.

Aba Sámu­el király pedig a késő góti­kus temp­lom alat­ti korai temp­lom­ban nyugodhat.

– Az egész aba­sá­ri fel­tá­rás jó pél­dá­ja egy sike­res magyar kul­tu­rá­lis-tudo­má­nyos össze­fo­gás­nak, ami­vel min­den­ki csak gaz­da­gabb lesz. Főleg a magyar társadalom.

A mun­kát gyors ütem­ben végez­zük, mert nem tit­kolt célunk, hogy a magyar közön­ség mel­lett a jövő évi 52. Nem­zet­kö­zi Eucha­risz­ti­kus Kong­resszus ide­ér­ke­ző kül­föl­di részt­ve­vői is lát­has­sák a keresz­tény Magyar­or­szág ezer­éves múlt­já­nak ezt az ékkö­vét is. Bízom ben­ne, hogy ez az ősi kirá­lyi köz­pont hama­ro­san újra kiemel­ke­dő köz­pont­já­vá válik a tér­ség­nek, az országnak.

Örü­lök, hogy a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet bebi­zo­nyí­tot­ta: így is lehet. Sok­szor, sok­fé­le­kép­pen neki­kezd­tek fel­tár­ni ezt a szent emlék­he­lyet, kirá­lyi köz­pon­tot, de a fel­ada­tok még­is meg­vár­tak min­ket – mond­ta kér­dé­sünk­re ­Hor­váth-Lugossy Gábor, a Magyar­ság­ku­ta­tó Inté­zet főigazgatója.

A főigaz­ga­tó elmond­ta, hogy régé­szeik az első tizen­egy nap­ban olyan ered­mé­nye­ket értek el, amik­re szá­mí­ta­ni sem mer­tek, ráadá­sul most mutat­koz­nak meg az inter­disz­cip­li­ná­ris inté­zet elő­nyei is.
– Régé­sze­ink folya­ma­to­san tár­ják fel a terü­le­tet, Fehér Ben­ce pro­fesszor, a Klasszi­ka-filo­ló­gia Kuta­tó­köz­pont igaz­ga­tó­ja a hely­szí­nen ele­mez­te és fej­tet­te meg a góti­kus minusz­ku­lák­kal írt sír­fel­ira­tot. Az Esz­me­tör­té­ne­ti Kuta­tó­köz­pont részé­ről Németh Zsolt, az ország egyik leg­na­gyobb Árpád-kori szak­ér­tő­je vizs­gál­ja a templomokat,

Nepa­rácz­ki End­re, az Arche­o­ge­ne­ti­kai Kuta­tó­köz­pont igaz­ga­tó­ja és mun­ka­tár­sai a csont­le­le­tek archeo­genetikai vizs­gá­la­tát vég­zik majd el – ők meg­ál­la­pít­hat­ják az Aba nem­zet­ség­re jel­lem­ző gén­ál­lo­mányt, ami bizo­nyo­san vissza­ve­zet­he­tő Szent Ist­ván, sőt a hon­fog­la­lás korá­ra is, és talán irányt adhat arra, hogy hon­fog­la­lás kori egyik leg­na­gyobb hatal­mú nem­zet­sé­günk hon­nan származhat.

Együtt­mű­kö­dő part­ne­rünk, a Nem­ze­ti Szak­ér­tői és Kuta­tó Köz­pont pedig a cson­tok ant­ro­po­ló­gi­ai vizs­gá­la­tát vég­zi el. Történé­szeink pedig értel­me­zik az új ered­mé­nye­ket. Végül a Dobó Ist­ván Vár­mú­ze­um­hoz kerül­nek a lele­tek, ahol mél­tó kiál­lí­tá­son lát­hat­ja a nagy­kö­zön­ség, amíg Abas­áron nem épül meg­fe­le­lő kiál­lí­tó­hely – fog­lal­ta össze a kuta­tást Hor­váth-
Lugossy Gábor.

Pata­ki Tamás

For­rás: Magyar Nemzet