Hírek Vélemények/Publicisztikák A tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum tra­gé­di­á­ja nem­ze­ti össze­tar­to­zás­sá nemesedett

A tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum tra­gé­di­á­ja nem­ze­ti össze­tar­to­zás­sá nemesedett

„Nagyon saj­ná­la­tos­nak érzem, hogy éppen idén, ami­kor a tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum alá­írá­sá­nak 100. évfor­du­ló­já­ra emlé­ke­zünk, akkor nem lehe­tünk együtt. Az emlé­ke­zé­sek dön­tő több­sé­gét – ért­he­tő okok­ból – el kel­lett halasz­ta­ni vagy az online tér­be kel­lett köl­töz­tet­ni. Akkor, ami­kor a tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum tra­gé­di­á­ja hosszú idő után a nem­ze­ti össze­tar­to­zás­sá neme­se­dett” – nyi­lat­koz­ta lapunk­nak adott inter­jú­já­ban Sza­kály Sán­dor, a VERITAS Tör­té­net­ku­ta­tó Inté­zet és Levél­tár főigazgatója.

– Mi az aktu­a­li­tá­sa az októ­ber 20 – 21-én meg­tar­tan­dó, VERITAS Tör­té­net­ku­ta­tó Inté­zet és Levél­tár által szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­á­nak?

– Az 1919 – 1920, a Tri­a­non­hoz veze­tő út című kon­fe­ren­ci­án­kat ere­de­ti­leg már­ci­us­ban ren­dez­tük vol­na meg, azon­ban a jár­vány­ve­szély­re tekin­tet­tel el kel­lett halasz­ta­nunk. Ugyan­ezen okból a ren­dez­vény helye is meg­vál­to­zott; ere­de­ti­leg az Ország­ház­ban zaj­lott vol­na, de a pan­dé­mia miatt a VERITAS Tör­té­net­ku­ta­tó Inté­zet és Levél­tár épü­le­te ad majd helyet neki (per­sze a jár­vány­ügyi elő­írá­sok szi­go­rú betar­tá­sa mel­lett). Kor­lá­to­zott szám­ban – elő­ze­tes regiszt­rá­ci­ót köve­tő­en – tudunk láto­ga­tó­kat is fogad­ni. A kon­fe­ren­ci­át ter­mé­sze­te­sen online is köz­ve­tít­jük inté­ze­tünk honlapján.

Fon­tos a vir­tu­á­lis tér, de az az iga­zi, ami­kor tény­le­ge­sen együtt lehet­nek az embe­rek – főleg egy ilyen téma kap­csán. Nagyon saj­ná­la­tos­nak érzem, hogy éppen idén, ami­kor a tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum alá­írá­sá­nak 100. évfor­du­ló­já­ra emlé­ke­zünk, nem lehe­tünk együtt. Az emlé­ke­zé­sek dön­tő több­sé­gét – ért­he­tő okok­ból – el kel­lett halasz­ta­ni vagy az online tér­be kel­lett költöztetni.

Akkor, ami­kor a tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum tra­gé­di­á­ja hosszú idő után a nem­ze­ti össze­tar­to­zás­sá nemesedett.

A nem­zet szét­sza­kí­tott­sá­ga után is magá­ra talált a magyar­ság – saj­nos éppen ezt a mél­tó és közös meg­em­lé­ke­zést nehe­zí­tet­te meg a COVID

– Száz év után milyen tör­té­nel­mi magya­rá­za­tok szü­let­tek a tri­a­no­ni ország­vesz­tés­re? Mi a béke­dik­tá­tum mai jelentősége?

– A 20. szá­za­di magyar tör­té­nel­met nem lehet meg­ér­te­ni Tri­a­non isme­re­te nél­kül, mert ez egy meg­ke­rül­he­tet­len kiindulópont.

Magya­rá­za­tot ad arra, hogy Magyar­or­szág miért lett része­se a máso­dik világ­há­bo­rú­nak, min­den magyar poli­ti­kai szán­dék és tett ebből ért­he­tő meg.

Meg­lá­tá­som sze­rint Tri­a­non­hoz az első világ­há­bo­rús vere­ség veze­tett, nem pedig az, hogy pél­dá­ul milyen volt a magyar­or­szá­gi nem­ze­ti­sé­gek viszo­nya a magyar­ság­hoz. Világ­há­bo­rú nél­kül nem tör­tént vol­na ilyen szét­sza­kí­tott­ság, ám abban is biz­tos vagyok, hogy idő­vel vál­to­zá­sok tör­tén­tek vol­na a Monar­chi­án belül. Azt azon­ban nehe­zen tudom elkép­zel­ni, hogy az erdé­lyi román­ság béké­sen csat­la­ko­zott vol­na Romá­ni­á­hoz, vagy azt, hogy a cse­hek és a szlo­vá­kok közös „egy­sé­get” hoz­tak vol­na lét­re a Monar­chi­án belül. Ter­mé­sze­te­sen tud­juk, hogy nincs „ha” és „vol­na” a mi szak­mánk­ban, ezért nekünk a béke­dik­tá­tum­hoz veze­tő oko­kat kell minél job­ban megértenünk.

– Idén elég gyak­ran hall­hat­tunk arról, hogy a sza­bad­kő­mű­ve­sek a tri­a­no­ni béke­dik­tá­tum egyik fő elidé­zői. Való­ban így volt ez?

– Úgy gon­do­lom, hogy a sza­bad­kő­mű­ves­ség­nek nem volt meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pe, de tény, hogy való­ban vol­tak a dön­tés­ho­zók közt olya­nok, akik a magyar tár­sa­da­lom bizo­nyos réte­ge­i­nek fel­la­zí­tá­sá­ban, össze­ug­rasz­tá­sá­ban vol­tak érdekeltek.

A dön­tő alap­té­tel azon­ban az volt, hogy Magyar­or­szág, az Oszt­rák-Magyar Monar­chia társ­or­szá­ga­ként elvesz­tet­te a Nagy Hábo­rút, vala­mint az, hogy nem volt nagy­ha­tal­mi érdek, amely Euró­pa köze­pén egy ilyen biro­dal­mat fent akart tartani.

– Miért nem volt sze­rin­tük szük­ség már a Monarchiára?

– Az a kiegyen­sú­lyo­zó sze­rep, amit koráb­ban a Monar­chia betöl­tött az egy­sé­ge­sü­lő Német­or­szág­gal és Orosz­or­szág­gal szem­ben, arra már nem volt szük­ség a 20. szá­zad­ban. A bri­tek és főleg a fran­ci­ák úgy gon­dol­ták, hogy ezt a funk­ci­ót betölt­he­tik kis­ál­la­mok szö­vet­sé­gé­vel is. A koráb­ban más álla­mok­ban élő népek­nek pedig túl­zot­tan is nagy volt az étvá­gya, mely­ben sen­ki sem kor­lá­toz­ta őket. Másé­ból könnyű volt kielé­gí­te­ni bizo­nyos kíván­sá­go­kat és álmokat…

Fon­tos kér­dés azon­ban, hogy a béke­dik­tá­tum dön­tés­ho­zói – akik meg­raj­zol­ták az új hatá­ro­kat és eldön­töt­ték Euró­pa jövő­jét – mennyi­re kap­tak valós vagy hamis infor­má­ci­ó­kat pél­dá­ul az emig­ráns cseh poli­ti­ku­sok­tól. 1916-ban a Román Király­ság­nak is oda­ígér­ték egész Erdélyt és más tája­kat a Magyar Király­ság terü­le­té­ből, fel­té­ve, ha átáll­nak a Hár­mas szö­vet­ség oldaláról…

Ha ilyen ígé­re­te­ket nem kap­nak a romá­nok, akkor nem való­szí­nű, hogy belép­nek a hábo­rú­ba és meg­tá­mad­ják az Oszt­rák-Magyar Monarchiát.

– A kon­fe­ren­ci­án tehát szá­mos, a béke­dik­tá­tum­mal kap­cso­la­tos elő­adás hall­ha­tó lesz?

– Igen, egy két­na­pos prog­ram­ról van szó, ahol a béke­dik­tá­tum elő­írá­sa­i­ról, a nem­ze­ti­sé­gi kér­dés­ről, a kul­tu­rá­lis ügyek­ről, illet­ve egy-egy kiemel­ke­dő sze­mé­lyi­ség bemu­ta­tá­sá­ról is szó lesz. Nagyon sok téma van, az ember igen nehe­zen tud válo­gat­ni a kivá­ló mun­ka­tár­sak és elő­adá­sok közül. Lesz­nek elő­adó­ink, akik az elcsa­tolt terü­let­ről érkez­nek és az otta­ni, leg­újabb kuta­tá­si ered­mé­nye­ik­ről szá­mol­nak be. Így egy igen érde­kes, új infor­má­ci­ó­kat is bemu­ta­tó ren­dez­vény­ről lesz szó. Tri­a­non meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet ját­szik a magyar­ság múlt­já­ban és jele­né­ben; meg­ha­tá­ro­zott min­dent, ami 1920 után követ­ke­zett. Egy ilyen kon­fe­ren­ci­á­nak, a szak­ma­i­sá­ga mel­lett, ezt a köz­vé­le­mény felé is köz­ve­tí­te­ni kell.

Az érdek­lő­dők­nek azt tudom java­sol­ni, hogy néz­zék meg a VERITAS Tör­té­net­ku­ta­tó Inté­zet és Levél­tár hon­lap­ját, ahol elér­he­tő a kon­fe­ren­cia tel­jes programja.

A kon­fe­ren­cia online is elér­he­tő lesz!

For­rás: vasar​nap​.hu