A The New York Times tulaj­do­no­sá­nak ősei rab­szol­ga­tar­tók voltak

A The New York Times című libe­rá­lis lapot tulaj­don­ló Ochs-Sulz­ber­ger-csa­lád fel­me­női között rab­szol­ga­tar­tók is vol­tak – állí­tot­ta a New York Post című lap hét­vé­gi szá­má­nak oknyo­mo­zó riportja. 

„A hely­zet sok­kal rosszabb, mint gon­dol­tam vol­na” – álla­pí­tot­ta meg Micha­el Good­win újság­író, aki a The New York Post mel­lett a repub­li­ká­nu­sok­hoz közel­ál­ló Fox tele­ví­zió kom­men­tá­to­ra is. Az újság­író sze­rint bizo­nyí­té­kok van­nak arra, hogy a Sulz­ber­ger-csa­lád­ban nem­csak rab­szol­ga­tar­tók vol­tak, hanem sok csa­lád­tag az ame­ri­kai pol­gár­há­bo­rú ide­jén (1861−1865) a déli kon­fö­de­rá­ci­ós erő­ket és a rab­szol­ga­tar­tó­kat segítette.

Pél­da­ként a szer­ző az Ochs-Sulz­ber­ger-csa­lád egyik pát­ri­ár­ká­ját hoz­ta fel: Adolph Och­sét, aki – mielőtt meg­vá­sá­rol­ta a The New York Timest – a Chat­ta­no­o­ga Times című lap tulaj­do­no­sa volt. A lap­ban 1900-ban olyan vezér­cikk is meg­je­lent, amely amel­lett fog­lalt állást, hogy az Ochs által is támo­ga­tott Demok­ra­ta Párt­nak „talán ki kel­le­ne tar­ta­nia amel­lett, hogy a nége­rek ördö­gi sza­va­za­ti jogát sze­szély­ből ter­jesz­tet­ték ki”. Hat esz­ten­dő­vel később, a kon­fö­de­rá­ció elnö­ke, Jef­fer­son Davis szá­za­dik szü­le­tés­nap­ján a lap „nagy­sze­rű déli veze­tő­nek” titu­lál­ta a kon­fö­de­rá­ci­ós elnököt.

Ochs anya­gi­lag is támo­gat­ta két kon­fö­de­rá­ci­ós tábor­nok, Robert Lee és Sto­ne­wall Jack­son emlék­mű­vé­nek elké­szí­té­sét a déli Geor­gia állam­ban. Később a test­vé­re, Geor­ge Ochs pedig az 1930-as évek­ben – miköz­ben a The New York Times­nál dol­go­zott -, a Kon­fö­de­rá­ció Vete­rán­jai Fia­i­nak nevű egye­sü­let New York‑i egy­le­tét is vezette.

A New York Post pub­li­cis­tá­ja leszö­gez­te azt is: a csa­lád egyik tag­já­nak, Ber­tha Levy Ochs­nak (Adolph Ochs any­já­nak) leg­alább öt rab­szol­gá­ja is volt Mis­sis­sip­pi állam­ban. S való­szí­nű­leg Ber­tha uno­ka­öccsé­nek, John Mayer­nak is volt rab­szol­gá­ja. „Vajon nem kel­le­ne a Times­nak is előbb saját magán kez­de­nie a kon­fö­de­rá­ci­ós múlt fel­tá­rá­sát?” – fogal­maz­ta kér­dés­be az állás­pont­ját a New York Post publicistája.

For­rás: Demokrata