A TASZ pro­jekt­ve­ze­tő­je sze­rint a nem­zet­kö­zi saj­tó valót­lan képet fest a magyar valóságról

A Magyar Nem­zet­hez e‑mailen koráb­ban eljut­ta­tott ter­je­del­mes doku­men­tum­hal­maz­ból eddig főként olyan Sky­pe-inter­júk­ból ismer­tet­tünk rész­le­te­ket, ame­lyek­ből kide­rült, hogy a Soros György által is finan­szí­ro­zott NGO‑k (nem kor­mány­za­ti szer­vek) a kül­föl­di újság­írók befo­lyá­so­lá­sá­val miként fes­te­nek torz, valót­lan képet Magyar­or­szág­ról. A mos­ta­ni írá­sunk­ban idé­zett beszél­ge­té­sek­ből min­den­ki szá­má­ra nyil­ván­va­ló­vá vál­hat, hogy a kor­mány szin­te min­den intéz­ke­dé­sét táma­dó akti­vis­ták egy­más között beszél­get­ve hazán­kat egy kife­je­zet­ten jó hely­nek tartják.

Az elmúlt napok­ban lapunk már szá­mos Sky­pe-on készí­tett beszél­ge­tés rész­le­te­it közöl­te, így viszony­lag pon­tos képet kap­tunk az NGO-kal együtt­mű­kö­dő újság­írók mun­ka­mód­sze­re­i­ről, a Magyar­or­szág elle­ni alap­ta­lan táma­dá­sok hát­te­ré­ről. Ráadá­sul mind­ezt úgy, hogy olyan sze­mé­lyek mond­ták el véle­mé­nyü­ket, akik belül­ről lát­ják, lát­ták a gépe­zet műkö­dé­sét. A szó­ban for­gó inter­júk sze­rep­lői között volt idá­ig And­rej Nos­ko, az Open Soci­ety Foun­da­tions, vagy­is a Soros-ala­pít­vány koráb­bi igaz­ga­tó­ja, Kál­mán Mátyás, az Index és a 24​.hu volt újság­író­ja, vala­mint Dali­bor Rohac, az Ame­ri­can Enter­pri­se Ins­ti­tu­te veze­tő munkatársa.

Most egy új inter­jú­alany, Asbóth Már­ton állás­pont­já­val ismer­ked­he­tünk meg. A Tár­sa­ság a Sza­bad­ság­jo­go­kért (TASZ) egyik jelen­le­gi pro­jekt­ve­ze­tő­je egye­bek mel­lett a nyu­ga­ti saj­tó Magyar­or­szág­gal szem­be­ni erős elő­íté­le­te­i­ről beszélt. 

– Úgy gon­do­lom, a nyu­ga­ti orszá­gok­nak van egy nagyon fur­csa nar­ra­tí­vá­ja vagy néző­pont­ja, ami alap­ján haj­la­mo­sak elhin­ni, hogy Magyar­or­szág egy nagyon ször­nyű hely, ahol a demok­rá­cia egy nem léte­ző dolog. Mint­ha olyan len­ne, mint Fehér­orosz­or­szág, vagy vala­mi ilyesmi 

– fogal­ma­zott a TASZ projektvezetője.

Asbóth rámu­ta­tott:

bár a kül­föl­di saj­tó arról tudó­sít, hogy Magyar­or­szá­gon és Len­gyel­or­szá­gon auto­ri­tá­ri­us rezsi­mek van­nak hatal­mon, sze­rin­te mind­két állam­ban kife­je­zet­ten jó élni.

Úgy vél­te, nem arról van szó, hogy van egy dik­tá­tor, aki másik irány­ba akar­ná állí­ta­ni azt a „jó kis orszá­got, ami Magyar­or­szág a rend­szer­vál­tás ide­jén volt”. 

– Ez így egy nagyon egy­sze­rű tör­té­net len­ne, de sok­kal-sok­kal mélyebb okok húzód­nak meg a hát­tér­ben. És hosszú évek óta a nem­zet­kö­zi saj­tó erről nem is akar tudo­mást venni 

– fej­tet­te ki, kiemel­ve, hogy

a kül­föl­di újság­írók még tájé­ko­zód­ni sem haj­lan­dók meg­fe­le­lő­en az itte­ni viszonyokról.

Asbóth – szá­munk­ra beazo­no­sít­ha­tat­lan – beszél­ge­tő­part­ne­re fel­tet­te a kér­dést: „Kimondható‑e, hogy a nem­zet­kö­zi saj­tó némi­kép­pen valót­lan képet fest a magyar való­ság­ról, mert nem ren­del­ke­zik meg­fe­le­lő infor­má­ci­ók­kal?” A TASZ pro­jekt­ve­ze­tő­je erre tömö­ren csu­pán annyit felelt, hogy

„igen, ez történik”

Emlé­ke­ze­tes, a Magyar Nem­zet által koráb­ban idé­zett Sky­pe-inter­jú­ban And­rej Nos­ko ken­dő­zet­le­nül elmond­ta, hogy Magyar­or­szág­gal és Len­gyel­or­szág­gal szem­ben alap­ta­lan, elfo­gult kam­pány zaj­lik, illet­ve hogy a tájé­ko­zat­lan, az NGO‑k által befo­lyá­solt kül­föl­di újság­írók torz képet fes­te­nek hazánkról.

Nos­ko sze­rint az, hogy Magyar­or­szá­got és Len­gyel­or­szá­got egy kalap alá véve, gyak­ran alap­ta­la­nul bírál­ják, össze­füg­gés­ben van a nem­zet­kö­zi saj­tó szín­vo­na­lá­nak süllye­dé­sé­vel. Intel­lek­tu­á­lis lus­ta­sá­got ered­mé­nyez a fősod­rú médi­á­ban az a körül­mény, hogy a koráb­bi­nál jóval keve­sebb a főbb médi­u­mok kül­föl­di tudó­sí­tó­ja, akik ráadá­sul több ország ügye­i­ről tájékoztatnak.

– Mind­ez oda vezet, hogy Len­gyel­or­szá­got és Magyar­or­szá­got nagyon könnyen, valós érvek fel­so­ra­koz­ta­tá­sa nél­kül lehet osto­roz­ni – jelen­tet­te ki a Soros-ala­pít­vány volt vezetője.

Prob­lé­má­nak nevez­te azt is, hogy sok kül­föl­di újság­író nem beszé­li a magyar nyel­vet, így pél­dá­ul az átlag­em­be­rek­kel sem tud­nak szó­ba ele­gyed­ni, de a helyi híre­ket sem tud­ják elol­vas­ni, ezért másod­la­gos for­rá­sok­ra támasz­kod­nak, még­hoz­zá a velük azo­nos poli­ti­kai állás­pon­tot kép­vi­se­lők­re, ezért tor­zí­ta­nak a magyar kor­mány­ról szó­ló tudó­sí­tá­sok is.

Ket­tős mér­ce és agitpropanyagok

– Ezek a másod­la­gos for­rá­sok ugyan­csak erő­sen tor­zí­ta­nak, egye­bek mel­lett a magyar kor­mány legi­ti­mi­tá­sá­val kap­cso­lat­ban – fogal­ma­zott az OSF koráb­bi igazgatója. 

And­rej Nos­ko sze­rint így pél­dá­ul jel­lem­ző­en nem emlí­tik meg, hogy a magyar kabi­net tény­le­ge­sen nagy nép­sze­rű­ség­nek örvend a tár­sa­da­lom jelen­tős köré­ben. – Ehe­lyett pél­dá­ul azt írják, hogy a kor­mány a sza­bad­ság kor­lá­to­zá­sá­val tart­ja fenn a hatal­mát – hangsúlyozta.

Nos­ko a Magyar­or­szá­gon jól ismert Fre­e­dom Hou­se nevű NGO-ról is beszélt. – És akkor olyas­mi­ket lehet olvas­ni, mint a Fre­e­dom Hou­se Nations in tran­sit nevű demok­rá­cia­ér­té­ke­lő tanul­má­nya. Elég irri­tá­ló volt a Szlo­vá­ki­á­val fog­lal­ko­zó feje­ze­tük. Elem­zés helyett gya­kor­la­ti­lag agit­prop­anya­got írtak. Ennek az a lénye­ge, hogy ami­kor a bará­ta­id kor­má­nyon van­nak, akkor az ország jól tel­je­sít. Ha nem a bará­ta­id van­nak hatal­mon, akkor nem tel­je­sí­te­nek jól. Akkor akár­mit is csi­nál­nak, nem elég jó – fogalmazott.

Brüsszel­ben meg­könnyeb­bül­né­nek, ha levál­ta­nák Orbánt

– Egy­sze­rű rea­li­tás, a médi­á­ban zömé­ben bal­li­be­rá­lis embe­rek dol­goz­nak. Ez annak köszön­he­tő, amit kivá­lo­ga­tá­si elfo­gult­ság­nak nevez­het­nék – érzé­kel­tet­te a nem­zet­kö­zi saj­tó jelen­le­gi hely­ze­tét And­rej Nos­ko. Sze­rin­te a poli­ti­kai pár­tok befo­lyá­sa egy­ér­tel­mű­en tet­ten érhe­tő, egy­faj­ta „tör­zsi és csor­da­vi­sel­ke­dés” jel­lem­zi a saj­tó és a bal­ol­da­li pár­tok viszo­nyát. – Egy cso­por­to­su­lás­ból jön­nek, és nem fog­ják bírál­ni a saját­ja­i­kat – fogalmazott.

Úgy vél­te, ha szo­ci­a­lis­ta len­ne a magyar kor­mány­fő, akkor más­hogy áll­na hoz­zá a média és az Euró­pai Unió is. Pél­da­ként emlí­tet­te a szlo­vák Robert Fico minisz­ter­el­nök­sé­gét és elfo­ga­dott­sá­gi szintjét.

Szin­tén Robert Ficó­val pél­dá­ló­zott egy másik Sky­pe-inter­jú­ban Dali­bor Rohac szlo­vák szár­ma­zá­sú kuta­tó, aki az Ame­ri­can Enter­pri­se Ins­ti­tu­te mun­ka­tár­sa­ként vizs­gál­ta Kelet-Közép-Euró­pa és az unió folya­ma­ta­it. Mint kifej­tet­te: a név­leg szo­ci­ál­de­mok­ra­ta volt szlo­vák minisz­ter­el­nök vezet­te kor­mány meg­le­he­tő­sen kor­rupt volt, ám még­is a saját embe­rük­nek tar­tot­ták, mivel az euró­pai szo­ci­a­lis­ták frak­ci­ó­já­ban ült, ezért Ficó­nak nem kel­lett olyan ked­ve­zőt­len brüssze­li reak­ci­ók­kal szem­be­néz­nie, mint Orbán Viktornak.

Rohac sze­rint ha Orbánt levál­ta­nák, és ismét a szo­ci­a­lis­ták kerül­né­nek kor­mány­ra Magyar­or­szá­gon, akkor Brüsszel­ben nagyon megkönnyebbülnének.

Újság­írók NGO-kont­roll alatt

Egy másik Sky­pe-inter­jú­ban a fen­ti­e­ket iga­zol­va beszélt az elfo­gult­ság­ról Kál­mán Mátyás, a 24​.hu és az Index koráb­bi munkatársa.

Azt mond­ta, hogy a külön­bö­ző NGO‑k (nem kor­mány­za­ti szer­ve­ze­tek) mani­pu­lál­ják vagy akár meg­vesz­te­ge­tik a Magyar­or­szág­ról tudó­sí­tó újság­író­kat, akik sok eset­ben erő­sen tor­zít­va írják meg a hazánk­ban tör­té­nő eseményeket.

– Nem lehet tud­ni, hogy az adott újság­író éppen kapott‑e egy meg­hí­vást egy jó kis hotel­be, és mennyit aján­lot­tak neki, hogy azt írja meg, amit vissza akar­nak hal­la­ni a médi­á­ból – érzé­kel­tet­te a befo­lyá­so­lás mód­ját Kál­mán. – Ami­kor meg­hív­ják az újság­írót Brüsszel­be és Stras­bourg­ba, hogy egye­di ese­mé­nyek­ről tudó­sít­son, gya­kor­la­ti­lag uta­sít­ják, hogy hova men­je­nek, és kivel beszél­je­nek. – Ha mind­eb­ben egy NGO-ra támasz­kod­nak, akkor az újság­író tel­jes mér­ték­ben ettől a szer­ve­zet­től függ, ez pedig nem túl jó dolog – hang­sú­lyoz­ta a 24​.hu koráb­bi munkatársa.

Kál­mán konk­rét pél­da­ként a Soros György által finan­szí­ro­zott Amnesty Inter­na­ti­o­nal nevű szer­ve­ze­tet emlí­tet­te azon NGO‑k között, ame­lyek minél nagyobb mér­ték­ben akar­ják ellen­őr­zé­sük alá von­ni az újságírókat.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu