Hírek Amerikai hirek Morzsák A szu­per­gaz­da­gok gya­ra­pod­tak leg­in­kább Biden elnök­sé­gé­nek az első száz napjában

A szu­per­gaz­da­gok gya­ra­pod­tak leg­in­kább Biden elnök­sé­gé­nek az első száz napjában

Jöve­del­mük­kel ará­nyos adó-hoz­zá­já­ru­lást akar szed­ni az Egye­sült Álla­mok leg­gaz­da­gabb embe­ri­től Joe Biden ame­ri­kai elnök, de csak azt érte el, hogy a szu­per­gaz­da­gok let­tek a leg­na­gyobb haszon­él­ve­zői Biden elnök­sé­ge első száz nap­ja alatt hozott intézkedéseinek.

Az Egye­sült Álla­mok száz leg­gaz­da­gabb embe­re össze­sí­tett vagyo­ná­nak érté­ke 195 mil­li­árd dol­lár­ral nőtt azalatt a száz nap alatt, ami­óta Joe Biden idén feb­ru­ár­ban elfog­lal­ta az ame­ri­kai elnö­ki szé­ket. A Blo­om­berg ame­ri­kai hír­ügy­nök­ség szá­mí­tá­sai szerint

a szu­per­gaz­da­gok­nak Biden meg­vá­lasz­tá­sá­tól a beik­ta­tá­sá­ig ráadá­sul 267 mil­li­árd dol­lár­ral sike­rült növel­ni­ük házi kasszá­ju­kat, s ez azt jelen­ti, hogy tavaly novem­ber 4‑től net­tó 461 mil­li­árd dol­lár­ral gya­ra­pí­tot­ták meg­lé­vő, addig sem elha­nya­gol­ha­tó vagyonukat.

A növek­mény nagy­részt Biden és Donald Trump hatal­mas, több ezer­mil­li­ár­dos gaz­da­ság­élén­kí­té­si cso­mag­ja­i­nak köszön­he­tő, ame­lyek elvi­leg a koro­na­ví­rus nega­tív üzle­ti hatá­sa­it hiva­tot­tak kom­pen­zál­ni, ám ettől füg­get­le­nül Biden beik­ta­tá­sa óta elő­idéz­ték a rész­vény­ár­fo­lya­mok tíz­szá­za­lé­kos szár­nya­lá­sát is. A tőzs­dék leg­na­gyobb nyer­te­sei a tech­no­ló­gi­ai és e‑kereskedelmi óri­ás­cé­gek veze­tői let­tek, még­pe­dig a koro­na­ví­rus-jár­vány csú­csán – mutat rá az RT​.com orosz hír­por­tál. Ennek követ­kez­té­ben az ame­ri­kai mil­li­ár­do­sok össze­sí­tett net­tó vagyo­ná­nak az érté­ke 55 szá­za­lék­kal 4560 mil­li­árd dol­lár­ra emel­ke­dett az elmúlt 13 hónap­ban külön­bö­ző kuta­tó­in­té­ze­tek szerint.

Biden ezzel egy­ide­jű­leg a jöve­del­mi és vagyo­ni különb­sé­gek csök­ken­té­sé­re olyan ter­ve­ket dédel­get, hogy a leg­gaz­da­gabb ame­ri­kai magán­sze­mé­lyek és vál­la­la­tok egy szá­za­lé­ka mél­tá­nyos köz­te­her­vi­se­lést fizes­sen, s ennek révén dol­lár­mil­li­ár­dok ára­mol­ja­nak az ame­ri­kai gaz­da­ság­ba a csil­la­gá­sza­ti össze­gű, négy­mil­li­árd dol­lá­ros élén­kí­tő cso­mag­ja mel­lett. Ezzel kar­ölt­ve per­sze gene­rá­ci­ók óta nem látott mér­té­kű adó­eme­lést is tervez.

Ez utób­bi sze­rint pél­dá­ul 39,6 szá­za­lék­ra emel­né az évi négy­száz­ezer dol­lár­nál töb­bet kere­sők sze­mé­lyi jöve­de­lem­adó­ját, vissza­ál­lí­ta­ná 28 szá­za­lék­ra a Trump által 2017-ben csök­ken­tett vál­la­la­ti nye­re­ség­adót, mini­mál­adót vezet­ne be a glo­bá­lis vál­la­la­tok ese­té­ben, s dup­lá­já­ra emel­né az egy­mil­lió dol­lár felet­ti kamat­jö­ve­del­mek adó­ját is.

Kér­dés azon­ban, hogy mind­ez az erő­fe­szí­tés képes‑e csök­ken­te­ni a sza­ka­dé­kot a fej­lett világ leg­na­gyobb jöve­del­mi különb­sé­gé­vel ren­del­ke­ző orszá­gá­ban, ahol a ház­tar­ta­tá­sok leg­te­he­tő­sebb egy szá­za­lé­ka tavaly 4000 mil­li­árd dol­lár­ral hiz­lal­ta net­tó vagyo­nát. Biden az elkép­ze­lé­sek sze­rint inf­ra­struk­tu­rá­lis beru­há­zá­sok­kal hoz­na lét­re jól fize­tő állá­so­kat, kiter­jesz­te­né a gyer­mek­el­lá­tást, vala­mint meg­erő­sí­te­né a szo­ci­á­lis hálót. A szám­lát rész­ben a vál­la­la­tok és a gaz­dag ház­tar­tá­sok maga­sabb adói fedez­nék. Az elnök ugyan­csak har­cot indít a mini­mál­bér eme­lé­sé­ért, a szak­szer­ve­ze­ti jogok kibő­ví­té­sé­ért, vala­mint az gaz­da­ság­ban meg­lé­vő faji igaz­ság­ta­lan­ság meg­szün­te­té­sé­ét. Az örö­kö­sö­dé­si adó is jóval maga­sabb len­ne, leg­alább­is a leg­hi­val­ko­dóbb ingat­la­nok ese­té­ben. Köz­ben azért sza­po­rod­nak a kér­dő­je­lek a terv rövid távú meg­va­ló­sít­ha­tó­sá­gát ille­tő­en. Az ult­ra­gaz­da­gok pél­dá­ul már­is elkezd­ték átírat­ni a vagyo­nu­kat az örö­kö­se­ik­re, hogy elke­rül­jék az ext­ra sar­cot. Biden ugyan­is eluta­sí­tot­ta azt az ingat­lan­adó-vál­toz­ta­tá­si javas­la­tot, amely 11,7 mil­lió dol­lá­rig adó­men­tes­sé ten­né az örök­lést, utá­na pedig negy­ven­szá­za­lé­kos ille­té­ket kel­le­ne fizetni.

Egyéb­ként a sváj­ci UBS bank és a PwC glo­bá­lis tanács­adó cég közös elem­zé­se is meg­erő­sí­tet­te, hogy a világ leg­gaz­da­gabb­jai már tavaly is „rend­kí­vül jól tel­je­sí­tet­tek” a pan­dé­mia ide­jén. A jelen­tés szerint

a leg­te­he­tő­seb­bek 2017 végé­hez képest 27,5 szá­za­lék­kal 1020 mil­li­árd dol­lár­ra növel­ték össze­sí­tett vagyo­nu­kat a pan­dé­mia tavaly ápri­lis­tól júli­u­sig tar­tó első hullámakor.

A pénz­em­be­rek főleg abból gaz­da­god­tak meg, hogy befek­te­tő­ként a glo­bá­lis pénz­pi­a­cok rövid időn belü­li fel­len­dü­lé­sé­re „fogad­tak” a világ­jár­vány első sza­ka­szá­ban. A mil­li­ár­do­sok szá­ma is meg­ló­dult, 2020 köze­pé­re elér­te a 2189-et a 2017 végi 2158 után.