A szí­vünk­ben marad­junk mind­örök­ké magyarok!

Ember­ként és nőként, az egy­ház által kano­ni­zált szent­ként ábrá­zo­lom Árpád-házi Szent Erzsé­be­tet Az Ég tart­ja a Föl­det című regé­nyem­ben, amely­ből musi­calt készí­tet­tünk Lezsák Sán­dor­ral és Szi­ko­ra Róbert­tel közö­sen – mond­ta lapunk­nak Zsuf­fa Tün­de. Az író­val töb­bek között az alko­tá­si folya­mat­ról, Szent Erzsé­bet éle­té­ről és arról is beszél­get­tünk, hogy mire tanít min­ket a történet.

Kró­ni­kák és külön­fé­le tör­té­nel­mi for­rá­sok segí­tet­ték Zsuf­fa Tün­dét Az Ég tart­ja a Föl­det című regény meg­írá­sá­ban, de jól ismer­te a kort is, a XIII. szá­za­dot, amely­ben Szent Erzsé­bet élt. Mint meg­tud­tuk, kuta­tá­sát nagy­ban segí­tet­te német nyelv­tu­dá­sa, hiszen szá­mos for­rás­hoz, szak­iro­da­lom­hoz néme­tül fért hoz­zá. Továb­bá Erzsé­bet gye­rek­ko­ri ját­szó­tár­sa, barát­nő­je, Guda fel­jegy­zé­sei, meg­em­lé­ke­zé­sei is komoly tám­pont­ként szol­gál­tak a mű megírásához.

– Ahhoz, hogy Erzsé­bet éle­tét job­ban meg­ért­sük, átél­jük, s mert még­is­csak egy regény­ről van szó, fik­tív sze­rep­lő­ket von­tam be a tör­té­net­be, de a vázat a tör­té­ne­lem adta. Így meg­je­len­nek a regény­ben II. And­rás magyar főurak­kal vívott bel­har­cai, kül­po­li­ti­ká­ja és fiá­val, IV. Bélá­val való har­ca is – muta­tott rá Zsuf­fa Tün­de, aki elárul­ta, hogy a regény­ben és a musi­cal­ben egy­aránt nagy hang­súlyt kap Erzsé­bet és IV. Béla szo­ros, sze­re­tet­tel­jes test­vé­ri kap­cso­la­ta, vala­mint Gert­rúd király­né, akit reha­bi­li­tál­ni akart.

‒ Igaz­ság­ta­lan­nak tar­tom, hogy csak azért, mert ellen­ség­ké­pet kel­lett kre­ál­nia a Habs­bur­gok iránt Kato­na József­nek, ez a nő lett az áldo­zat – tet­te hozzá.

Zsuf­fa Tün­de a tör­té­net rész­le­te­i­be is beava­tott min­ket. Mint mondta,

Erzsé­bet­nek két cél­ja van: az egyik, hogy kibé­kít­se apját és test­vé­rét, a másik, hogy test­vé­re, IV. Béla ne áll­jon bosszút any­ja haláláért. 

A kibé­kí­tés sike­rült, de a bosszú­tól nem tud­ta meg­men­te­ni IV. Bélát, aki leszá­molt any­ja gyilkosaival.

Ami­kor arról kér­dez­tük, hogy mi volt a cél­ja a regény meg­írá­sá­val, kifej­tet­te: a XIII. szá­zad­ról egy hite­les kor­ké­pet, míg Erzsé­bet­ről egy hite­les port­rét sze­re­tett vol­na adni, köz­ért­he­tő stílusban.

– Úgy vélem, hogy igen­is be lehet mutat­ni tör­té­nel­mi hely­ze­te­ket, embe­ri kap­cso­la­to­kat érzel­me­ken keresz­tül. És fel­hí­vom a figyel­met arra, hogy a tör­té­nel­met embe­rek ala­kít­ják, akik­nek van arcuk, sor­suk, bol­dog­sá­guk és tra­gé­di­á­juk – szö­gez­te le az író, aki az első pil­la­nat­tól kezd­ve tisz­tá­ban volt azzal, hogy az adap­tá­ció során nem tart­hat meg min­den mon­da­tot a regényből.

– Bár a tör­té­ne­tet meg kel­lett cson­kí­ta­ni, azt gon­do­lom, hogy ha vissza­kö­szön a szín­pa­don mind­az, amit leír­tam, elé­ge­dett leszek. Hiszek abban, hogy a meg­írt jele­ne­te­ket a zene vissza tud­ja adni – fej­tet­te ki.

Erzsé­be­tet a maga egy­sze­rű­sé­gé­ben ismer­het­jük meg, s éle­te jó pél­da arra, hogy a hit­ről és a sze­re­tet­ről nem csu­pán beszél­ni kell, hanem meg­él­ni. Az iga­zi hit és sze­re­tet pedig nem más, mint amit sza­vak nél­kül érzünk. 

Erzsé­bet attól szent, hogy úgy élt, ahogy a lel­ki­is­me­re­te dik­tál­ta. Az embe­rek irán­ti sze­re­te­te, vala­mint a hite a tet­te­i­ben nyil­vá­nult meg. És annak elle­né­re, hogy el kel­lett hagy­nia szü­lő­föld­jét, hiszen a koro­na ezt köve­tel­te meg, a szí­ve min­dig hazavágyott.

– A darab a haza­sze­re­tet­re tanít. Ugyan­is lehet kül­föl­dön élni, de a szí­vünk­ben min­dig marad­junk magya­rok, ezt üze­ni nekünk Szent Erzsé­bet tör­té­ne­te – véli Zsuf­fa Tün­de, aki az 52. Nem­zet­kö­zi Eucha­risz­ti­kus Kong­resszus saj­tó­fő­nö­ke volt. Bízik ben­ne, hogy a musi­cal­lel elérik ugyan­azt, amit a kong­resszus­sal: ha az embe­rek érzik a szív­ből jövő sza­va­kat, eljön­nek meg­néz­ni az előadást.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu