Hírek Amerikai hirek A sze­ná­tu­son múlik a tör­té­nel­mi bukás elkerülése

A sze­ná­tu­son múlik a tör­té­nel­mi bukás elkerülése

Mivel a kép­vi­se­lő­ház meg­sza­vaz­ta az ame­ri­kai adós­ság­li­mit meg­eme­lé­sét – amely­nek tét­je az ame­ri­kai fize­tés­kép­te­len­ség elke­rü­lé­se volt –, most a cél eléré­se érde­ké­ben a sze­ná­tus­nak is így kell ten­nie. Hét­főn Joe Biden ame­ri­kai elnök­nek alá kell írnia a limit­eme­lést, külön­ben a pénz­ügy­mi­nisz­ter sze­rint kifut­nak az idő­ből. A 31,4 ezer mil­li­árd dol­lá­ros ame­ri­kai adós­ság a leg­több a vilá­gon, több mint a két­sze­re­se a kínainak.

A szenátuson múlik a történelmi bukás elkerülése

Pén­te­ken sza­vaz­hat a sze­ná­tus az ame­ri­kai adós­ság­li­mit meg­eme­lé­sé­ről, leg­alább­is Chuck Schu­mer, demok­ra­ta több­sé­gi veze­tő és Mitch McCon­nell, repub­li­ká­nus kisebb­sé­gi veze­tő ter­vei sze­rint. Ám mind­ezt néhány csa­ló­dott sze­ná­tor sut­ba dönt­he­ti, meg­aka­dá­lyoz­va a javas­lat gyors elfo­ga­dá­sát, és így a ter­ve­ik­kel együtt koc­káz­tat­va az ame­ri­kai fize­tő­ké­pes­sé­get is.

Mint ahogy arról lapunk is beszá­molt koráb­ban, szer­dán sza­va­zott az ame­ri­kai kép­vi­se­lő­ház az adós­ság­li­mit meg­eme­lé­sé­ről. A Ház elé tárt komp­ro­misszu­mos javas­la­tot 314:117 arány­ban fogad­ták el. Az eluta­sí­tók között 71 repub­li­ká­nus és 46 demok­ra­ta kép­vi­se­lő volt. A sza­va­zást az elmúlt hetek­ben inten­zív demok­ra­ta és repub­li­ká­nus egyez­te­té­sek előz­ték meg.

Noha a sze­ná­tus elé került javas­lat elma­radt a repub­li­ká­nu­sok koráb­bi ter­ve­i­től, ame­lyek 4,8 ezer mil­li­árd dol­lár­ral csök­ken­tet­ték vol­na a kiadá­so­kat tíz év alatt, sokak sze­rint az egyez­ke­dé­sek leg­na­gyobb győz­te­se még így is Kevin McC­ar­thy repub­li­ká­nus házelnök.

A poli­ti­kus nem­csak, hogy tár­gya­lás­ra „kény­sze­rí­tet­te” a demok­ra­tá­kat és elér­te a kiadá­sok csök­ken­té­sét, de meg­mu­tat­ta, hogy képes elfo­gad­tat­ni két­pár­ti tör­vé­nye­ket is. Mind­ez külö­nö­sen fon­tos lehet a vele szem­ben állí­tott bizal­mat­lan­ság miatt és későb­bi cik­lu­sá­nak meg­erő­sí­té­se érdekében. 

Két­ség­kí­vül a leg­jobb stra­té­ga, aki­vel vala­ha dolgoztam

– mond­ta róla Gar­ret Gra­ves repub­li­ká­nus képviselő.

Ugyan­ak­kor kér­dé­ses, hogy a kemény­vo­na­las repub­li­ká­nu­sok­nál milyen biza­lom­vesz­tést szen­ve­dett el, miu­tán akár egy kép­vi­se­lő javas­la­tá­ra is sza­vaz­hat­nak McC­ar­thy fel­men­té­sé­ről. A Reu­ters hír­ügy­nök­ség sze­rint a követ­ke­ző hetek­ben ala­kul­hat ki a kemény­vo­na­la­sok dön­té­se a ház­el­nök sorsáról.

 

Az adós­ság­li­mit és a megoldás

Az Egye­sült Álla­mok még janu­ár­ban érte el a koráb­ban meg­ha­tá­ro­zott adós­ság­li­mit szint­jét, vagy­is 31,4 ezer mil­li­árd dol­lárt. Ekkor Janet Yel­len pénz­ügy­mi­nisz­ter rend­kí­vü­li intéz­ke­dé­se­ket jelen­tett be a kor­mány­zat műkö­dé­sé­nek finan­szí­ro­zá­sa érde­ké­ben. Ugyan­ak­kor jelez­te, hogy a rend­kí­vü­li intéz­ke­dé­sek júni­us 5‑ig tarthatók.

Amíg a repub­li­ká­nu­sok a limit „fele­lős­ség­tel­jes meg­eme­lé­sét” és a szö­vet­sé­gi kiadá­sok csök­ken­té­sét, sza­bá­lyo­zá­si refor­mo­kat és néhány jólé­ti jut­ta­tás szi­go­rí­tá­sát köve­tel­ték, addig a demok­ra­ták a limit „fel­té­te­lek nél­kü­li” meg­eme­lé­sét szor­gal­maz­ták a recesszió elke­rü­lé­se érdekében.

Végül a kép­vi­se­lő­ház elé tárt két­pár­ti javas­lat – töb­bek között – két évvel meg­emel­te a limi­tet, egy szá­za­lék­ban kor­lá­toz­ta a szö­vet­sé­gi kiadá­sok növe­ke­dé­sét, vissza­vont fel nem hasz­nált for­rá­so­kat és bizo­nyos szo­ci­á­lis támo­ga­tá­so­kat is megreformált.

A sze­ná­tu­si módo­sí­tók­ra kell figyelni

Hiá­ba a komp­ro­misszu­mos javas­lat, mind­két olda­lon let­tek elé­ge­det­le­nek. Sok kon­zer­va­tív kemény­vo­na­las azért bírál­ta a tör­vény­ja­vas­la­tot, mert az nem csök­ken­ti elég­gé a kiadá­so­kat, míg néhány prog­resszív demok­ra­ta azért, mert az növe­li a mun­ka­kö­ve­tel­mé­nye­ket egyes szo­ci­á­lis kiadá­sok terén.

A sze­ná­tus­ban a repub­li­ká­nu­sok azt kér­ték, hogy leg­alább néhány módo­sí­tót enge­dé­lyez­ze­nek név sze­rin­ti sza­va­zás­sal, hiá­ba tud­va, hogy ezek később min­den bizonnyal elbuk­ná­nak, csak így adhat­nak zöld jel­zést a tör­vény­nek – mind­ezt azért, hogy iga­zol­ni tud­ják törek­vé­se­i­ket választóiknak. 

Ugyan­ak­kor bár­mi­lyen elfo­ga­dott módo­sí­tás vissza­kül­de­né a javas­la­tot a ház­ba egy újabb sza­va­zás­ra, ami szin­te biz­to­san azt ered­mé­nyez­né, hogy a kije­lölt hét­fői idő­pont előtt biz­to­san nem tud­ják meg­emel­ni az adósságszintet.

„Remé­lem, hogy azok, akik­nek van­nak módo­sí­tó javas­la­tai hagy­nak elég időt, hogy pén­te­kig befe­jez­hes­sük a mun­kát, meg­nyug­tas­suk az orszá­got és a piacokat” 

– fogal­ma­zott McConnell.

Jelent­ke­ző azon­ban akad a módo­sí­tók­ra. Mint­egy húsz sze­ná­tor támo­gat­ja Rand Paul, repub­li­ká­nus Ken­tu­cky állam­be­li sze­ná­tor ötszá­za­lé­kos költ­ség­ve­té­si kiadás­csök­ken­té­sét. A javas­lat kényel­met­len hely­zet­be hoz­za a repub­li­ká­nu­so­kat, ugyan­is annak eluta­sí­tá­sá­val olyan vádak érhet­nék őket, hogy nem veszik komo­lyan a költ­ség­ve­té­si egyen­súlyt, míg elfo­ga­dá­sá­val az idő­hú­zás mel­lett a jólé­ti kiadá­so­kat csök­ken­te­nék, ide­ért­ve a vete­rá­nok szö­vet­sé­gi támogatását.

Vár­ha­tó­an azon­ban a sze­ná­tus lesza­vaz­za az eset­le­ges módo­sí­tó­kat és leg­ké­sőbb hét­főn Joe Biden elnök alá­ír­hat­ja a törvényt.

Mennyi­re sok az ame­ri­kai adósság?

A nem­zet­kö­zi pénz­ügyi inté­zet (IIF) jelen­té­se sze­rint, a glo­bá­lis adós­ság jelen­leg 305 ezer­mil­li­árd dol­lár – ami 45 ezer­mil­li­árd dol­lár­ral több, mint a koro­na­ví­rus világ­jár­vány előtt. 

Az elem­zés sze­rint a glo­bá­lis adós­ság 53 szá­za­lé­ká­ért a vál­la­la­tok, 28 szá­za­lé­ká­ért a kor­má­nyok, míg 19 szá­za­lé­ká­ért a magán­sze­mé­lyek a felelősek.

Hoz­zá­te­szik: a magas kor­mány­za­ti hitel­fel­vé­tel – a népes­ség elöre­ge­dé­se, geo­po­li­ti­kai feszült­sé­gek és jár­vá­nyok – miatt ez tovább fog növekedni.

Az ada­tok sze­rint az Egye­sült Álla­mo­ké a leg­több adós­ság (31,4 ezer mil­li­árd dol­lár­ral), utá­na Kína (14 ezer mil­li­árd dol­lár­ral), majd Japán követ­ke­zik (10,2 ezer mil­li­árd dol­lár­ral). Őket Fran­cia­or­szág, Olasz­or­szág, India, az Egye­sült Király­ság, majd Német­or­szág követi.

Magyar­or­szág (120 mil­li­árd dol­lár­ral) a 46. a sor­ban – a 61 ország közül –, köz­vet­len Cseh­or­szág mögött.

Az elem­zés hoz­zá­te­szi, az adós­ság­gal akkor lehet iga­zán prob­lé­ma, ha az meg­ha­lad­ja a brut­tó hazai ter­mék (GDP) érté­két. Ezzel az IIF sze­rint Japán, Görög­or­szág, Szin­ga­púr, Olasz­or­szág, az Egye­sült Álla­mok, Por­tu­gá­lia, Fran­cia­or­szág, Spa­nyol­or­szág és Bel­gi­um küzd, a 2022-es ada­tok szerint.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu