A szé­kely sza­bad­ság a magyar sza­bad­ság szer­ves része

A Habs­burg csá­szá­ri csa­pa­tok 1764-es szé­kely­el­le­nes véreng­zé­sé­nek áldo­za­ta­i­ra emlé­kez­tek a szé­kely­föl­di Madé­fal­ván. Az ese­mény 257. évfor­du­ló­ján elmon­dott beszé­dé­ben Potá­pi Árpád János, a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra egy­ér­tel­mű­sí­tet­te, hogy közös a szé­ke­lyek és az egész magyar­ság sza­bad­ság­vá­gya. – Min­den meccs addig tart, amíg meg nem nyer­jük – idéz­te fel Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nök sza­va­it az államtitkár.

A szé­kely­föl­di Madé­fal­ván meg­em­lé­kez­tek a Habs­burg csá­szá­ri csa­pa­tok 1764-es szé­kely­el­le­nes véreng­zé­sé­nek áldo­za­ta­i­ról csü­tör­tö­kön, az ese­mény 257. évfordulóján.

Az sicu­li­ci­di­um emlék­mű­vé­nél elmon­dott beszé­dé­ben Potá­pi Árpád János, a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra kije­len­tet­te: a szé­kely sza­bad­ság nem választ­ha­tó el az egész magyar­ság sza­bad­sá­gá­tól a Kárpát-medencében.

Meg­em­lí­tet­te, évről évre a madé­fal­vi meg­em­lé­ke­zés az év első fon­tos ese­mé­nye, és min­den évben ott van az újra­kez­dés remé­nye. Idén azon­ban az is újra­kez­dés­re sar­kall, hogy a Magyar Állan­dó Érte­kez­let 2021-et a nem­ze­ti újra­kez­dés évé­vé nyilvánította.

– Kezd­jük itt újra az évet, amely talán majd a jár­vány­hely­zet végét is jelen­ti, a kisza­ba­du­lá­sét, a meg­úju­lá­sét, azt, hogy újra sza­ba­don lehe­tünk együtt. 2021-ben, a nem­ze­ti újra­kez­dés évé­ben a 21-es szám egy­ben azt is üze­ni, hogy legyen min­den magyar szá­má­ra a vesz­tes XX. szá­zad után a XXI. szá­zad a közö­sen meg­nyert évszázadunk

– fogal­ma­zott az államtitkár.

Potá­pi Árpád János a kor­mány­fő sza­va­it is idéz­te a szé­kely­föl­di Madé­fal­ván, a véreng­zés emlék­mű­vé­nél
Fotó: MTI/Veres Nándor

Orbán Vik­tor minisz­ter­el­nö­köt idéz­ve jelen­tet­te ki:

– Min­den meccs addig tart, amíg meg nem nyer­jük. Legyen ez így a 2021-es esz­ten­dő­ben, legyen így a XXI. szá­zad­ban! (…) Hatá­roz­zuk el őse­ink emlék­he­lyé­nél, hogy tovább­ra is közö­sen fogunk dol­goz­ni magyar nem­ze­tünk gya­ra­po­dá­sá­ért, gyer­me­ke­ink sike­res jövőéért!

– fogal­ma­zott.

Bor­boly Csa­ba, a Har­gi­ta megyei önkor­mány­zat elnö­ke beszé­dé­ben azt hang­sú­lyoz­ta: a szé­ke­lyek ma olyan Szé­kely­föld­re vágy­nak, ame­lyik­ben keve­sebb a harc, és több az építkezés.

Szen­tes Csa­ba, Madé­fal­va pol­gár­mes­te­re kije­len­tet­te: ma össze­fo­gás­sal tar­to­zunk az egy­ko­ri madé­fal­vi hősöknek.

Össze­fo­gás­sal tar­to­zunk az egy­ko­ri madé­fal­vi hősök­nek
Fotó: MTI/Veres Nándor

Az évfor­du­ló­ra kiadott nyi­lat­ko­za­tá­ban a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács (SZNT) elnö­ke arra buz­dí­tott, hogy ki-ki gyújt­son ott­ho­ná­ban gyer­tyát a hősök emlé­ké­re, vigyen egy szál virá­got a tele­pü­lé­se hagyo­má­nya­it őrző emlék­mű­höz, és a vir­tu­á­lis tér­ben is jelez­ze, aki Madé­fal­vá­ra emlékezett.

Az 1764-es madé­fal­vi véreng­zés során a csá­szá­ri csa­pa­tok több száz szé­kelyt mészá­rol­tak le.

A táma­dás előz­mé­nye, hogy Mária Teré­zia csá­szár­nő 1760-ban elren­del­te a szé­kely határ­őr­ség újbó­li fel­ál­lí­tá­sát. A szé­ke­lyek sérel­mez­ték, hogy az új sza­bá­lyok sze­rint ide­gen­ben is kell majd szol­gál­ni­uk német nyel­vű vezény­let­tel, és nem nyer­he­tik vissza régi sza­bad­ság­jo­ga­i­kat kato­nai szol­gá­la­tuk fejé­ben. Sokan közü­lük elbuj­dos­tak az erő­sza­kos soro­zás elől, mint­egy két­ezer-ötszá­zan azon­ban össze­gyűl­tek Madé­fal­ván, és til­ta­ko­zó petí­ci­ót fogal­maz­tak meg Mária Teré­zi­á­nak. A csá­szá­ri csa­pa­tok 1764. janu­ár 7‑én, haj­nal­ban várat­la­nul rátá­mad­tak Madéfalvára.

A táma­dás meg­tör­te a szé­kely ellenállást.

For­rás: Magyar Nemzet