Hírek Elszakított területi hirek A Szé­kely him­nusz zene­szer­ző­jé­re emlékeznek

A Szé­kely him­nusz zene­szer­ző­jé­re emlékeznek

Évti­ze­de­ken keresz­tül til­tó­lis­tán volt, még­sem merült a fele­dés homá­lyá­ba a Szé­kely him­nusz: szim­bó­lu­má­vá vált az ellen­ál­lás­nak, a nem­ze­ti érzés­nek Erdély­ben és a szo­ci­a­lis­ta rend­szer­rel való szem­ben­ál­lás­nak az anya­or­szág­ban – hang­zott el a mai, sze­ge­di Mihal­ik Kál­mán-emlék­ülé­sen, ame­lyen a mű zene­szer­ző­je halá­lá­nak szá­za­dik évfor­du­ló­já­ra emlékeztek. 

A Székely himnusz zeneszerzőjére emlékeznek

Emlék­ülés kez­dő­dött Mihal­ik Kál­mán halá­lá­nak 100. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból a Mihal­ik Kál­mán Ala­pít­vány, az Ötágú Síp Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let, az Élhe­tő Váro­sért Civil Tár­sa­ság és Kal­már Ferenc nagy­kö­vet szer­ve­zé­sé­ben a Sze­ge­di Dóm Látogatóközpontban. 

A Szé­kely him­nusz zene­szer­ző­jé­nek mun­kás­sá­ga előtt tisz­tel­gő ren­dez­vény fővéd­nö­ke Sem­jén Zsolt minisz­ter­el­nök-helyet­tes, véd­nö­kei Lezsák Sán­dor, az Ország­gyű­lés alel­nö­ke, Izsák Balázs, a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács elnö­ke és Kal­már Ferenc nagykövet.

A meg­je­len­te­ket Kiss-Rigó Lász­ló sze­ged-csa­ná­di püs­pök köszön­töt­te, aki úgy fogal­ma­zott, Mihal­ik Kál­mán a Szé­kely him­nusz zené­jé­vel olyat alko­tott, amely száz évvel halá­la után is mil­li­ók­nak ad bátor­sá­got, erőt, össze­fo­gás­ra ösz­tö­nöz és erő­sí­ti a szolidaritásunkat.

Sem­jén Zsolt sze­mé­lye­sen nem tudott részt ven­ni az emlék­ülé­sen, de levél­ben elküld­te gon­do­la­ta­it a megjelenteknek. 

A Szé­kely him­nusz száz év alatt önál­ló élet­re kelt. Szim­bó­lu­má­vá vált az ellen­ál­lás­nak, a nem­ze­ti érzés­nek Erdély­ben, a szo­ci­a­lis­ta rend­szer­rel való szem­ben­ál­lás­nak az anya­or­szág­ban. Nem csu­pán Cea­us­es­cu Romá­ni­á­já­ban volt betilt­va, de a szo­ci­a­liz­mus évti­ze­dei alatt Magyar­or­szá­gon sem csen­dül­het­tek fel fáj­dal­mas, de lel­ket erő­sí­tő dallamai 

– fogal­ma­zott a minisz­ter­el­nök-helyet­tes, majd azzal foly­tat­ta, hogy nem vélet­le­nül titu­lál­ták veszé­lyes­nek a dik­ta­tú­rák. A ben­ne fog­lalt ima erőt, tar­tást és öntu­da­tot adott és ad ma is a szé­kely­ség­nek és a magyar­ság egé­szé­nek. Az elmúlt évti­ze­dek­ben e him­nusz har­ma­dik nem­ze­ti imánk­ká, nem­ze­ti iden­ti­tá­sunk és össze­tar­to­zá­sunk szim­bó­lu­má­vá vált hatá­ra­in­kon innen és túl. E dal­lam és szö­veg a magyar­ság egy­re nagyobb közös­sé­ge­it fűzi egy­be, legyen szó egy­há­zi, kul­tu­rá­lis vagy sporteseményekről.

Lezsák Sán­dor azok­ról az évti­ze­dek­ről beszélt, ami­kor a Szé­kely him­nusz még til­tó­lis­tán sze­re­pelt. Magát a „nomád nem­ze­dék” tag­ja­ként defi­ni­ál­ta, helyét kere­ső ember­ként, aki meg­pró­bál­ta pótol­ni azt az iden­ti­tás­ke­re­sés során lelt űrt, ame­lyet a szo­ci­a­lis­ta érá­ban nem hagy­tak betöl­te­ni az egy­ház­nak és az isko­lák­nak. Húszas éve­i­ben könyv­tá­ri segéd­mun­kás­ként egy képes­la­pon került a kezé­be a Szé­kely him­nusz szö­ve­ge, majd évek­kel később egy erdé­lyi uta­zás alkal­má­val hal­lot­ta elő­ször dal­la­mát is.

Az emlék­ülés dél­után a zene­szer­ző Dóm téri emlék­táb­lá­já­nak fel­ava­tá­sá­val és a sze­ge­di bel­vá­ro­si teme­tő­ben talál­ha­tó sír­já­nak koszo­rú­zá­sá­val zárul.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu