A szé­kely him­nusz centenáriumára

A szé­kely him­nusz ver­sét Csa­nády György saját beszá­mo­ló­ja sze­rint 1921-ben írta Sze­ge­den Buj­do­só ének cím­mel,  zené­jét női kar­ra kom­po­nál­ta Mihal­ik Kál­mán, és 1922. május 22-én adták elő a Buda­pes­ten ren­de­zett  Szé­kely Egye­te­mis­ta és Főis­ko­lai Hall­ga­tók Egye­sü­le­te orszá­gos találkozóján.

A Szé­kely Nem­ze­ti Tanács már meg­ala­ku­lá­sá­nak pil­la­na­tá­ban nagy jelen­tő­sé­get tulaj­do­ní­tott a szé­kely­ség jel­ké­pe­i­nek, nem­ze­ti jel­leg­ze­tes­sé­ge­i­nek, úgy tekint­ve, hogy a cél­ként meg­fo­gal­ma­zott terü­le­ti auto­nó­mia részé­nek kell tekin­te­ni a szé­kely terü­let him­nu­szát, zász­la­ját, címe­rét, saját nyel­vét, kul­tú­rá­ját, hiva­ta­los ünne­pe­it és hatá­ra­it. A tör­té­nel­mi hagyo­má­nyok­ra épít­ve alkot­ta meg Szé­kely­föld címe­rét és zász­la­ját és kez­de­mé­nyez­te, hogy a Szé­kely­föl­di Önkor­mány­za­ti Nagy­gyű­lés nyil­vá­nít­sa a szé­kely him­nuszt Szé­kely­föld himnuszává.

Szé­kely­föld jövő­jét a szü­lő­föld­jén ősho­nos szé­kely­ség fog­ja meg­ha­tá­roz­ni. Az itt élő embe­rek, maga a szé­kely nép leg­hi­te­le­sebb hor­do­zó­ja a szé­kely törek­vé­sek­nek, és dön­té­se­ket az ő sor­sá­ról nél­kü­le vagy fölöt­te sen­ki nem hoz­hat. Az auto­nó­mia­tö­rek­vés­nek ez a moz­ga­tó­ru­gó­ja, és ez az alap­ja annak a közös­sé­gi önszer­ve­ző­dés­nek, amely­nek útját a szé­kely­föl­di sze­mé­lyi kár­tya fog­ja meg­nyit­ni. A Szé­kely Nem­ze­ti Tanács ennek az aka­rat­nak a hor­do­zó­ja, amely­nek a jog és a demok­rá­cia útján fogunk érvényt szerezni.

A Mihal­ik – Csa­nády mű az első világ­há­bo­rú után nem­csak Erdély­ben ter­jedt el, hanem az egész Kár­pát-meden­cé­ben, és a magyar nem­zet aka­ra­tá­ból egy ter­mé­sze­tes és közös­sé­gi, érzel­mi válasz volt Magyar­or­szág fel­da­ra­bo­lá­sá­ra. Köl­csey Him­nu­sza és Vörös­mar­ty Szó­za­ta mel­lett a magyar nem­ze­ti érzés kol­lek­tív meg­élé­sé­nek nyi­tott még egy utat.

A Szé­kely Nem­ze­ti Tanács cél­ki­tű­zé­se volt, hogy legyen egy hiva­ta­los par­ti­tú­rá­ja a szé­kely him­nusz­nak, ame­lyet a tes­tü­let saját­já­nak mond­hat és ajánl­hat­ja Szé­kely­föld lakó­i­nak, min­den szé­kely­nek és min­den magyar­nak a nagy­vi­lág­ból. Wer­ner Gábor kar­mes­ter jóvol­tá­ból ez a hiva­ta­los par­ti­tú­ra 2021-ben meg­szü­le­tett, és köszön­he­tő­en a Média­szol­gál­ta­tás-támo­ga­tó és Vagyon­ke­ze­lő Alap (MTVA) aktív köz­re­mű­kö­dé­sé­nek, már léte­zik egy hang­fel­vé­tel is, amely a köz­szol­gá­la­ti média­va­gyon része.

„Ezt a hang­fel­vé­telt tud­juk fel­aján­la­ni min­den emlé­ke­ző közös­ség­nek a szé­kely him­nusz cen­te­ná­ri­u­mán” – áll az Izsák Balázs, a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács elnö­ke által jegy­zett, Maros­vá­sár­he­lyen ma kiadott közleményben. 

Ami így foly­ta­tó­dik: „Legyen a szé­kely közös­sé­gi tudat és vele együtt a magyar nem­zet­tu­dat meg­erő­sí­tő­je ez a hang­fel­vé­tel, ame­lyet ezúton teszünk köz­kinccsé. A hang­fel­vé­te­lek három vál­to­zat­ban – szim­fo­ni­kus zene­kar + négy­szó­la­mú kórus; fúvós­ze­ne­kar + egy­szó­la­mú kórus; szim­fo­ni­kus zene­kar + egy­szó­la­mú kórus – a Szé­kely Nem­ze­ti Tanács You­tu­be-csa­tor­ná­ján érhe­tők el:

A kóru­sok, szim­fo­ni­kus és fúvós­ze­ne­ka­rok szá­má­ra a par­ti­tú­rát kérés­re eljut­tat­juk egy meg­adott cím­re” – olvas­hat­tuk az SZNT kommünikéjében.

For­rás: ehir​.ro