Hírek Amerikai hirek A Putyin-inter­jú

A Putyin-inter­jú

Tuc­ker Carl­son ledob­ta az atombombát…

Az orosz elnök­kel készí­tett egy 2 órás interjút

Vla­gyi­mir Putyin inter­jút adott Tuc­ker Carl­son ame­ri­kai újság­író­nak. Amint azt a Fox News egy­ko­ri műsor­ve­ze­tő­je maga is meg­je­gyez­te, a beszél­ge­tés oka az volt, hogy az ame­ri­kai lako­sok abszo­lút nem tud­ták, mi tör­té­nik Orosz­or­szág­ban és Ukrajnában .

Ep. 73 The Vla­di­mir Putin Inter­view pic​.twit​ter​.com/​6​7​Y​u​Z​R​k​fLL— Tuc­ker Carl­son (@TuckerCarlson) Feb­ru­ary 8, 2024

Carl­son feje­ze­tek­re osz­tot­ta az inter­jút:

▪️ Putyin Orosz­or­szág és Ukraj­na tör­té­ne­tét mesé­li el
▪️ NATO bőví­tés
▪️ NATO és Bill Clin­ton
▪️ Ukraj­na
▪️ Mi vál­tot­ta ki ezt a konf­lik­tust?
▪️ Békés meg­ol­dás?
▪️ Ki rob­ban­tot­ta fel az Észa­ki Áram­lat veze­té­ket?
▪️ Az USA-val való kom­mu­ni­ká­ció hely­re­ál­lí­tá­sa
▪️ Milyen erős Zelensz­kij?
▪️ Elon Musk és a mes­ter­sé­ges intel­li­gen­cia
▪️ Bebör­tön­zött ame­ri­kai újság­író, Evan Gershkovich

A TÖRTÉNELEM

Putyin Tuc­ker Carl­son­nal készí­tett inter­jú­ja ele­jén vic­ce­lő­dött, hogy beszél­ge­té­sü­ket talk­show-nak kell‑e tekin­te­ni, vagy komoly beszél­ge­tést foly­tat­nak.

„Komoly beszéd” – mond­ta Carl­son, hoz­zá­té­ve, hogy ez egy nagy­sze­rű idézet.

- 2022. feb­ru­ár 22-én, ami­kor az ukraj­nai konf­lik­tus elkez­dő­dött. Azt mond­ta, azért cse­le­ke­dett így, mert úgy gon­dol­ta, hogy Ame­ri­ka „meg­le­pe­tés­sze­rű táma­dást akar indí­ta­ni Orosz­or­szág ellen”. Sok ame­ri­kai szá­má­ra ez para­no­i­á­nak hangzik.Mondja el, miért gon­dol­ja, hogy Ame­ri­ka… pic​.twit​ter​.com/​7​v​Y​I​R​d​1​Zf4— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) Feb­ru­ary 8, 2024

A Carl­son­nak adott inter­jú­ra Putyin egy map­pát hozott magá­val, amely­ben Boh­dan Hmel­nic­kij leve­le­i­nek máso­la­tai vol­tak. Ezek­ben az orosz elnök sze­rint Hmel­nic­kij arra kéri Moszk­vát, hogy a cár erős keze alá vegye a most Ukraj­ná­nak neve­zett orosz terü­le­tek egy részét…

Vla­gyi­mir Putyin orosz elnök az inter­jú ele­jén meg­kér­te Tuc­ker Carl­son ame­ri­kai újság­írót, enged­je meg, hogy adjon „egy kis tör­té­nel­mi hát­te­ret”.

„Akkor meg­en­ge­dem magam­nak – mind­össze 30 másod­per­cet vagy egy per­cet –, hogy egy kis tör­té­nel­mi hát­te­ret adjak. Nem bánod? – kér­dez­te az orosz veze­tő.

Carl­son egyet­ér­tett, Putyin pedig az ukraj­nai kap­cso­la­tok­ról és az állam kiala­ku­lá­sá­nak tör­té­ne­té­ről kez­dett beszélni.

A Carl­son­nak adott inter­jú­ra Putyin egy map­pát hozott magá­val, amely­ben Boh­dan Hmel­nic­kij leve­le­i­nek máso­la­tai vol­tak. Ezek­ben az orosz elnök sze­rint Hmel­nic­kij arra kéri Moszk­vát, hogy a cár erős keze alá vegye a most Ukraj­ná­nak neve­zett orosz terü­le­tek egy részét… pic​.twit​ter​.com/​0​v​t​y​X​b​A​eG6— Bede Zsolt (@Bede_Zsolti) Feb­ru­ary 8, 2024

Aztán Putyin sze­rint egyet­len orosz állam kez­dett kiala­kul­ni, amely­nek köz­pont­ja Moszk­vá­ban volt, de az orosz föl­dek déli része, bele­ért­ve Kije­vet is, egy másik „mág­nes” felé kez­dett von­zód­ni – az Euró­pá­ban for­má­ló­dó köz­pont felé. a Lit­ván Nagy­her­ceg­ség. Később ezek a terü­le­tek a len­gyel-lit­ván állam részé­vé vál­tak. Az elnök sze­rint a len­gye­lek meg­le­he­tő­sen kemé­nyen bán­tak az orosz föld ezen részé­vel, ezért az embe­rek elkezd­tek har­col­ni a joga­i­kért és leve­le­ket írni Var­só­ba, köve­tel­ve joga­ik tisz­te­let­ben tartását.

Az elnök emlé­kez­te­tett arra is, hogy az első világ­há­bo­rú előtt az oszt­rák vezér­kar aktí­van támo­gat­ta a dél-orosz­or­szá­gi terü­le­tek ukrá­no­sí­tá­sá­nak elkép­ze­lé­se­it.

„Min­den vilá­gos, hogy milyen cél­lal: mert a világ­há­bo­rú előtt ter­mé­sze­te­sen meg akar­ták gyen­gí­te­ni a poten­ci­á­lis ellen­sé­get, ked­ve­ző fel­té­te­le­ket akar­tak terem­te­ni maguk­nak a határ­sáv­ban. És ezt az egy­kor Len­gyel­or­szág­ban szü­le­tett elkép­ze­lést, hogy az ezen a terü­le­ten élő embe­rek nem egé­szen oro­szok, hanem állí­tó­lag egy külön­le­ges nép­cso­port, az ukrá­nok, az oszt­rák vezér­kar kezd­te támo­gat­ni” – mond­ta Putyin.

A Szov­jet­unió meg­ala­kí­tá­sa­kor a bol­se­vi­kok lét­re­hoz­tak egy olyan Szov­jet-Ukraj­nát, amely eddig egy­ál­ta­lán nem létezett

– jegyez­te meg az elnök.

„A Nagy Hon­vé­dő Hábo­rú­ban ara­tott győ­ze­lem után, ahogy mond­juk, ez a máso­dik világ­há­bo­rú, mind­ezek a terü­le­tek (Ukraj­na – a szerk.) végül Orosz­or­szág­hoz, a Szov­jet­uni­ó­hoz kerül­tek. És Len­gyel­or­szág kár­pót­lá­sul, így kell fel­té­te­lez­nünk, meg­kap­ta a nyu­ga­ti, az ere­de­ti német terü­le­te­ket – Német­or­szág kele­ti részét, a föl­dek egy részét, ezek a mai Len­gyel­or­szág nyu­ga­ti terü­le­tei. És ter­mé­sze­te­sen vissza­kap­ták a Bal­ti-ten­ger­hez való hoz­zá­fé­rést is újra, vissza­kap­ták Dan­zi­got, amely len­gye­lül vált ismert­té (Gdansk)” – mond­ta Putyin.

Szov­jet Ukraj­na – emlé­kez­te­tett az állam­fő – ren­ge­teg olyan terü­le­tet kapott, „ame­lyek­hez soha sem­mi köze nem volt, min­de­nek­előtt a Feke­te-ten­ger part­vi­dé­két”.

Így aztán a Szov­jet­unió része­ként hosszú évti­ze­de­kig fej­lő­dött az Ukrán SZSZK, és a bol­se­vi­kok, szin­tén isme­ret­len okok­ból, ukrá­no­sí­tás­sal fog­lal­koz­tak. Nem­csak azért, mert a Szov­jet­unió veze­té­sé­ben ukrán szár­ma­zá­sú­ak vol­tak, hanem álta­lá­ban volt egy ilyen poli­ti­ka – „koreni­zá­lás­nak” nevezték.

A máso­dik világ­há­bo­rú után Ukraj­na len­gyel, magyar és román terü­le­te­ket kapott – mond­ta az államfő.

Ukraj­na bizo­nyos érte­lem­ben egy mes­ter­sé­ges állam, ame­lyet Sztá­lin aka­ra­tá­ból hoz­tak létre.

Putyin vissza­tért a tör­té­nel­mi hivat­ko­zás­hoz:

Elju­tot­tunk arra a pont­ra, ami­kor Szov­jet-Ukraj­na lét­re­jött. Aztán jött 1991 – a Szov­jet­unió össze­om­lá­sa. És mind­azt, amit Ukraj­na aján­dék­ba kapott Orosz­or­szág­tól, magá­val is vitte.

Az elnök meg­győ­ző­dé­sét fejez­te ki, hogy az Unió össze­om­lá­sát az orosz veze­tés kezdeményezte.

A NATO-BŐVÍTÉS


Tuc­ker Carl­son meg­kér­dez­te, miért nem javul­tak Orosz­or­szág és a Nyu­gat kap­cso­la­tai.

„Orosz­or­szág azt vár­ta, hogy fel­ve­szik a „civi­li­zált nem­ze­tek” test­vé­ri csa­lád­já­ba, de sem­mi ilyes­mi nem tör­tént. Önök becsap­tak min­ket – ami­kor azt mon­dom, hogy „Önö­ket”, ter­mé­sze­te­sen nem sze­mé­lye­sen Önök­re gon­do­lok, hanem az Egye­sült Álla­mok­ra -, azt ígér­ték, hogy nem lesz a NATO kele­ti irá­nyú bőví­té­se, de ez ötször meg­tör­tént, öt bőví­té­si hul­lám” – vála­szol­ta az elnök.

„Ha igent mon­dott vol­na, akkor a köze­le­dés folya­ma­ta meg­kez­dő­dött vol­na, és végül meg­tör­tén­he­tett vol­na, ha lát­juk a part­ne­rek őszin­te szán­dé­kát. De ez nem tör­tént meg…” – jegyez­te meg Putyin.

Putyin azt is elmond­ta , hogy miu­tán 2000-ben elnök lett, meg­pró­bál­ta hely­re­ál­lí­ta­ni a kap­cso­la­to­kat a Nyu­gat­tal, sőt fel­ve­tet­te Orosz­or­szág NATO-csat­la­ko­zá­sá­nak lehe­tő­sé­gét is.

Egy talál­ko­zón itt a Kreml­ben a hata­lom­ból kilé­pő Bill Clin­ton­nal – itt mel­let­te, a szom­széd szo­bá­ban – elmond­tam neki, és fel­tet­tem egy kér­dést: figyelj, Bill, mit gon­dolsz, ha Orosz­or­szág fel­ve­ti a csat­la­ko­zás kér­dé­sét. NATO, mint te, sze­rin­ted ez lehet­sé­ges? Hir­te­len azt mond­ta: tudod, ez érde­kes, azt hiszem…

Putyin azt is meg­em­lí­tet­te, hogy több­ször kér­te az Egye­sült Álla­mo­kat, hogy ne támo­gas­sa a ter­ro­ris­tá­kat az Észak-Kau­ká­zus­ban.

„Egy­szer már fel­ve­tet­tem ezt a kér­dést kol­lé­gám­nak, az ame­ri­kai elnök­nek is. Ő azt mond­ta: ez nem lehet, van bizo­nyí­té­kod? Mon­dom: igen. Fel­ké­szül­tem erre a beszél­ge­tés­re, és átad­tam neki ezt a bizo­nyí­té­kot. Ő meg­néz­te, és tud­ja, mit mon­dott? Bocsá­na­tot kérek, de az volt, idé­zem, azt mond­ta: nos, szét­rú­gom a seg­gü­ket ****. Vár­tunk és vár­tunk a válasz­ra – nem érke­zett válasz”.

„És a válasz­tá­sok során a füg­get­len, szu­ve­rén Ukraj­ná­ban, amely a Füg­get­len­sé­gi Nyi­lat­ko­zat ered­mé­nye­ként nyer­te el füg­get­len­sé­gét, és egyéb­ként azt mond­ja, hogy Ukraj­na sem­le­ges állam, és 2008-ban hir­te­len meg­nyíl­tak előt­te a NATO kapui. Ez egy érde­kes szto­ri! Ebben nem értet­tünk egyet” – mond­ta Putyin.

„Vol­tak okos embe­rek, töb­bek között Német­or­szág­ban is. Egon Bahr – volt a Szo­ci­ál­de­mok­ra­ta Párt­nak egy olyan jelen­tős poli­ti­kai sze­mé­lyi­sé­ge, aki a Szov­jet­unió össze­om­lá­sa előtt sze­mé­lye­sen ragasz­ko­dott a szov­jet veze­tés­sel foly­ta­tott beszél­ge­té­sek­hez, mond­ván, hogy Euró­pá­ban új biz­ton­sá­gi rend­szert kell lét­re­hoz­ni” – mond­ta Putyin. Hoz­zá­tet­te, hogy Bar ragasz­ko­dott ahhoz, hogy segí­te­ni kell Német­or­szág egye­sí­té­sét és egy új rend­szer lét­re­ho­zá­sát, amely magá­ban fog­lal­ja az Egye­sült Álla­mo­kat, Kana­dát, Orosz­or­szá­got és más közép-euró­pai orszá­go­kat, de nem akar­ta, hogy a NATO szétterjedjen.

Putyin beszélt Vik­tor Janu­ko­vics hata­lom­ra jutá­sá­ról Ukraj­ná­ban, majd Kijev­nek az Euró­pai Uni­ó­val való tár­su­lá­sa miatt fel­me­rült prob­lé­mák­ról is.

„Talán nem ő volt a leg­jobb elnök és poli­ti­kus – nem tudom, nem aka­rok ítél­kez­ni –, de fel­me­rült az Euró­pai Uni­ó­val való tár­su­lás kér­dé­se. De mi min­dig is nagyon lojá­li­sak vol­tunk ehhez: ön üdvö­zöl­jük, de ami­kor elol­vas­tuk ezt a tár­su­lá­si szer­ző­dést, kide­rült, hogy ez nekünk prob­lé­ma, mert van egy sza­bad­ke­res­ke­del­mi öve­ze­tünk Ukraj­ná­val, nyi­tot­tak a vám­ha­tá­rok, és Ukraj­ná­nak e tár­su­lás révén meg kel­lett nyit­nia a hatá­ra­it Euró­pa felé. és min­den befoly­na a piacunkra.”

„Azt mond­tuk: nem, akkor ez így nem fog működ­ni, lezár­juk a hatá­ra­in­kat Ukraj­ná­val, a vám­ha­tá­ro­kat. Janu­ko­vics elkezd­te szá­mol­gat­ni, mennyit nyer­ne és mennyit veszí­te­ne Ukraj­na, és beje­len­tet­te euró­pai kol­lé­gá­i­nak: újra kell gon­dol­nom, mielőtt alá­ír­nám. Amint ezt kimond­ta, elkez­dőd­tek a Nyu­gat által támo­ga­tott ellen­zék rom­bo­ló akci­ói, és

min­den a Maj­dan­hoz és az ukraj­nai állam­csíny­hez vezetett”

- mond­ta az elnök.

Putyin sze­rint ugyan­ak­kor az álla­mok arra kér­ték Orosz­or­szá­got, hogy „nyug­tas­sa meg” Janu­ko­vi­csot, cse­ré­be ígé­re­tet tet­tek arra, hogy „meg­nyug­tat­ják” az ellen­zé­ket.

„Janu­ko­vics nem hasz­nál­ta, ahogy az ame­ri­ka­i­ak kér­ték, sem a fegy­ve­res erő­ket, sem a rend­őr­sé­get. A kije­vi fegy­ve­res ellen­zék pedig állam­csínyt haj­tott vég­re. Mit akar ez jelen­te­ni? Kik vagy­tok ti, embe­rek? – Ezt akar­tam kér­dez­ni az Egye­sült Álla­mok akko­ri vezetésétől.

Maga a puccs és az azt köve­tő ese­mé­nyek, köz­tük a Krím újra­egye­sí­té­se Orosz­or­szág­gal, Putyin a CIA téves szá­mí­tá­sá­nak nevezte.

Az elnök kifej­tet­te, hogy a későb­bi ese­mé­nyek kivál­tó oka az volt, hogy Kijev nem volt haj­lan­dó betar­ta­ni a minsz­ki megállapodásokat.

„Nem, a mai Ukraj­na veze­té­se, a kül­ügy­mi­nisz­ter, az összes töb­bi tiszt­vi­se­lő, majd maga az elnök is kije­len­tet­te, hogy nekik sem­mi sem tet­szik ezek­ben a minsz­ki meg­ál­la­po­dá­sok­ban. Más szó­val, nem fog­ják vég­re­haj­ta­ni. De a Német­or­szág és Fran­cia­or­szág egy­ko­ri veze­tői már nap­ja­ink­ban – más­fél éve – egye­ne­sen azt mond­ták, őszin­tén, az egész világ­nak, hogy igen, alá­ír­ták eze­ket a minsz­ki egyez­mé­nye­ket, de soha nem szán­dé­koz­tak végrehajtani.” 

„Egy­sze­rű­en az orrunk­nál fog­va vezet­tek minket”

- mond­ta Putyin.

A KONFLIKTUS

Ugyan­ak­kor Orosz­or­szág az állam­fő sze­rint készen állt arra, hogy Don­bászt vissza­ad­ja Ukraj­ná­nak.

Őszin­tén hit­tem abban, hogy ha sike­rül ráven­ni azo­kat az embe­re­ket, akik Don­bász­ban élnek – még rá kel­lett ven­ni­ük őket, hogy vissza­tér­je­nek az ukrán álla­mi­ság kere­tei közé -, akkor foko­za­to­san, foko­za­to­san begyó­gyul­nak a sebek. Foko­za­to­san, ami­kor a terü­let ezen része vissza­tér a gaz­da­sá­gi élet­be, az álta­lá­nos tár­sa­dal­mi kör­nye­zet­be, ami­kor a nyug­dí­ja­kat, a szo­ci­á­lis jut­ta­tá­so­kat folyó­sít­ják – min­den foko­za­to­san, foko­za­to­san együtt fog növe­ked­ni. Nem, ezt sen­ki nem akar­ta, min­den­ki csak kato­nai erő segít­sé­gé­vel akar­ta meg­ol­da­ni a kér­dést. De ezt nem enged­het­tük meg.

Az orosz elnök

az ukraj­nai külön­le­ges műve­le­tet a Kijev által még 2014-ben indí­tott hábo­rú meg­ál­lí­tá­sá­ra tett kísér­let­nek nevezte.

Carl­son kér­dé­sé­re, hogy sikerült‑e elér­ni a kitű­zött célo­kat, Putyin nem­le­ge­sen vála­szolt. Az egyik cél a nácít­la­ní­tás – magyarázta.

„Ez az egyik olyan prob­lé­ma, ame­lyet a tavaly év ele­jén Isz­tam­bul­ban véget ért tár­gya­lá­si folya­mat során is meg­vi­tat­tunk, de nem a mi kez­de­mé­nye­zé­sünk­re ért véget, mert nekünk – külö­nö­sen az euró­pa­i­ak­nak – azt mond­ták: fel­tét­le­nül meg kell terem­te­ni a fel­té­te­le­ket a doku­men­tu­mok vég­le­ges alá­írá­sá­hoz. Kol­lé­gá­im Fran­cia­or­szág­ban és Német­or­szág­ban azt mond­ták: „Hogy kép­ze­lik, hogyan fog­ják alá­ír­ni a szer­ző­dést: pisz­tollyal a halán­té­ku­kon? Ki kell von­nunk csa­pa­ta­in­kat Kijev­ből”. Én azt mond­tam: „Rend­ben. Vissza­von­tuk a csa­pa­to­kat Kijev­ből” – mond­ta az elnök.

A csa­pa­tok Kijev­ből való kivo­ná­sa után azon­ban az ukrán fél „min­den meg­ál­la­po­dást a kuká­ba dobott”, és az Egye­sült Álla­mok és euró­pai műhold­ja­i­nak támo­ga­tá­sá­val hosszú konf­lik­tus­ra készült – mond­ta Putyin.

Az ame­ri­kai újság­író újabb kér­dé­se: hogyan lehet elér­ni a célt?

Ez a tár­gya­lá­si folya­mat során meg­te­he­tő, Putyin biz­tos ben­ne. „És itt nincs sem­mi meg­alá­zó Ukraj­na, mint modern civi­li­zált állam szá­má­ra. Szabad‑e bár­me­lyik állam­nak náci­kat pro­pa­gál­nia? Ugye nem sza­bad? Ennyi az egész” – tet­te hozzá.

Carl­son meg­kér­dez­te, hogy az orosz veze­tő mikor beszélt utol­já­ra Joe Bidennel.

Vla­gyi­mir Putyin orosz elnök azt mond­ta, nem emlék­szik, mikor beszélt utol­já­ra ame­ri­kai kol­lé­gá­já­val, Joe Biden­nel, de a külön­le­ges had­mű­ve­let kez­de­te előtt tör­tént.

„Nem emlék­szem, mikor beszél­tem vele. Nem emlék­szem, nézd meg… Nem, mi van, emlé­kez­zek min­den­re, vagy mi? Nagyon sok dol­gom van. Van bel­ső poli­ti­kai ügyek”

Tuc­ker Carl­son azt is meg­kér­dez­te, hogy Putyin felhívná‑e Bident, ha nuk­le­á­ris hábo­rú fenyegetne.

„Külön­bö­ző ügy­nök­sé­ge­ken keresz­tül van­nak kap­cso­la­ta­ink. Elmon­dom, mit mon­dunk ebben az ügy­ben, és mit viszünk az ame­ri­kai veze­tés­nek: ha való­ban abba akar­ják hagy­ni a har­co­kat, abba kell hagy­ni­uk a fegy­ver­szál­lí­tá­so­kat – néhány héten belül min­den véget ér, ennyi, és akkor előt­te még tár­gyal­hat­nak bizo­nyos fel­té­te­lek­ről -, akkor áll­ja­nak le… Mi ennél egy­sze­rűbb? Miért kel­le­ne fel­hív­nom? Miről kell beszél­nem vagy könyö­rög­nöm? „Ilyen és ehhez hason­ló fegy­ve­re­ket fogsz szál­lí­ta­ni Ukraj­ná­nak? Ó, félek, ret­te­gek, kérem, ne tegye!” – Miről kel­le­ne beszélni?”

- vála­szol­ta Putyin.

A kér­dés­re, misze­rint Orosz­or­szág tervezi‑e Len­gyel­or­szág lero­ha­ná­sát, Putyin egy­ér­tel­mű­en vála­szolt: csak abban az eset­ben, ha Var­só­ból táma­dás érné.

„Nekünk nin­cse­nek érde­ke­ink Len­gyel­or­szág­ban vagy Lett­or­szág­ban – sehol. Miért akar­nánk ilyes­mit ten­ni? Egy­sze­rű­en nin­cse­nek érde­ke­ink” – hangsúlyozta.

„Orosz­or­szág nem fog­lal­ko­zik ter­jesz­ke­dés­sel. Elné­zést, nem sza­bad ilyes­mit mon­da­nom, mert a kül­ügy­mi­nisz­té­ri­u­mot irá­nyí­tó ideo­ló­gi­ai hazu­gok őt (Putyint – a szerk.) Hit­ler­ré akar­ják ten­ni, vagy japán csá­szár­rá. Ez nem igaz, ez hülye­ség . Orosz­or­szág már most is hatal­mas, a leg­na­gyobb a vilá­gon” – mondta.

Egy másik kér­dés: ki rob­ban­tot­ta fel az Észa­ki Áram­la­tot?
Putyin nevet­ve: „Ti, ter­mé­sze­te­sen”.
Carl­son: „Aznap nem értem rá. Nem én rob­ban­tot­tam fel a Nord Stre­a­met.„
Putyin: „Önnek sze­mély sze­rint lehet, hogy van ali­bi­je, de a CIA-nak nincs ilyen alibije”

„Ebben az eset­ben nem csak olyan embert kell keres­nünk, akit érde­kel, hanem olyat is, aki meg is tud­ja csi­nál­ni. Mert lehet, hogy sokan érdek­lőd­nek, de nem min­den­ki tud lemász­ni a Bal­ti-ten­ger fene­ké­re és vég­re­haj­ta­ni ezt a rob­ban­tást. Ezt a két össze­te­vőt kell kom­bi­nál­ni: ki az érdek­lő­dő és ki az, aki meg tud­ja csi­nál­ni” – magya­ráz­ta az elnök.

Tuc­ker Carl­son azt kér­dez­te, „miért tűri Német­or­szág az orosz gáz­szál­lí­tás leál­lí­tá­sát.”

„Ez engem is meg­lep. De a mai német veze­tést nem nem­ze­ti érde­kek, hanem a kol­lek­tív Nyu­gat érde­kei vezér­lik, külön­ben nehéz meg­ma­gya­ráz­ni tet­te­ik vagy tét­len­sé­gük logi­ká­ját” – rea­gált az elnök.

„Ukraj­na, amely­nek a néme­tek fegy­ve­re­ket szál­lí­ta­nak és pénzt adnak. A máso­dik szpon­zor az Egye­sült Álla­mok után az Ukraj­ná­nak nyúj­tott pénz­ügyi támo­ga­tás tekin­te­té­ben Német­or­szág. Két gázút halad át Ukraj­na terü­le­tén. Egy útvo­na­lon men­tek, és egy­sze­rű­en lezár­ták, a Ukrá­nok Nyis­sák meg a máso­dik útvo­na­lat, és kérem, vegye­nek ben­zint Orosz­or­szág­ból, nem nyit­ják meg.

Miért nem mond­ják a néme­tek: „Figyel­je­tek, srá­cok, pénzt és fegy­vert is adunk. Csa­var­ja ki a sze­le­pet, kérem, enged­je át nekünk a gázt Orosz­or­szág­ból. Bor­zasz­tó áron vásá­ro­lunk csepp­fo­lyó­sí­tott gázt Euró­pá­ban, ez csök­ken­ti a szin­tet ver­seny­ké­pes­sé­günk, a gaz­da­ság egé­sze nul­lá­ra „Aka­rod, hogy adjunk pénzt? Legyünk nor­má­li­san, keress pénzt a gaz­da­sá­gunk­nak, onnan adunk pénzt.” Nem, ezt nem teszik. Miért? Kér­dezd őket. (Az asz­ta­lon kopog­tat.) Ami itt van, és ami a fejük­ben van, az ugyan­az. Az otta­ni embe­rek nagyon alkal­mat­la­nok” – tet­te hoz­zá Putyin.

Carl­son kér­dé­se a dol­lár­nak, mint világ­va­lu­tá­nak a szank­ció­há­bo­rú­ban betöl­tött szerepéről.

A dol­lár kül­po­li­ti­kai harc esz­kö­ze­ként való fel­hasz­ná­lá­sa az USA egyik leg­sú­lyo­sabb hibá­ja – az orosz elnök biz­tos ebben.

„Amint a poli­ti­kai veze­tés úgy dön­tött, hogy a dol­lárt a poli­ti­kai harc esz­kö­ze­ként hasz­nál­ja, csa­pást mér­tek erre az ame­ri­kai hata­lom­ra” – jelen­tet­te ki Putyin.

Nem áll fenn a BRICS-orszá­gok veszé­lye, hogy tel­jes mér­ték­ben a kína­i­ak befo­lyá­sa alá kerül­nek? a kínai gaz­da­ság­nak? Oly módon, hogy az káros hatás­sal lesz a részt­ve­vők szu­ve­re­ni­tá­sá­ra? Aggaszt­ja ez önöket?

Eze­ket a rém­tör­té­ne­te­ket már hal­lot­tuk koráb­ban is. Ezek rém­tör­té­ne­tek. Szom­szé­dok vagyunk Kíná­val. Nem lehet meg­vá­lasz­ta­ni a szom­szé­do­kat. Ahogy a köze­li roko­nok sem. A hatá­runk velük több ezer kilo­mé­ter hosszú. Ez egy dolog. Másod­szor pedig évszá­za­dok óta egy­más mel­lett élünk. Hoz­zá­szok­tunk. A kínai kül­po­li­ti­kai filo­zó­fia nem agresszív. A komp­ro­misszum folya­ma­tos kere­sé­sén ala­pul. És mi ezt látjuk.

Kér­dés: a követ­ke­ző ame­ri­kai kor­mány­zat javí­ta­ni akar­ja majd a kap­cso­la­to­kat Oroszországgal?

„Nem a veze­tő sze­mé­lyi­sé­gé­ről van szó – hanem az elit han­gu­la­tá­ról. Ha az ame­ri­kai tár­sa­da­lom­ban a min­den­áron és erő­szak­kal való ural­ko­dás gon­do­la­ta érvé­nye­sül, sem­mi sem fog vál­toz­ni – csak rosszabb lesz. De ha a végén rájö­vünk, hogy a világ objek­tív körül­mé­nyek miatt vál­to­zik, és nekünk idő­ben alkal­maz­kod­nunk kell hoz­zá, fel­hasz­nál­va azo­kat az elő­nyö­ket, ame­lyek­kel az USA ma még ren­del­ke­zik, akkor talán vala­mi meg­vál­toz­hat” – vála­szol­ta Putyin.

Kér­dés: az Észa­ki Kato­nai Kör­zet bein­dí­tá­sa provokálta‑e a NATO bővítését?

„Több­ször, több­ször java­sol­tuk, hogy békés esz­kö­zök­kel keres­sünk meg­ol­dást az Ukraj­ná­ban a 2014-es puccs után fel­me­rült prob­lé­mák­ra. De sen­ki sem hall­ga­tott ránk. És ezzel pár­hu­za­mo­san a NATO kato­nai struk­tú­rái fej­lesz­tet­ték ezt a terü­le­tet külön­bö­ző kikép­ző- és átkép­ző­köz­pon­tok álcá­ja alatt. Lénye­gé­ben bázi­so­kat kezd­tek ott lét­re­hoz­ni” – emlé­kez­te­tett az elnök.

Rámu­ta­tott továb­bá Kijev dön­té­sé­re, misze­rint az oro­szo­kat nem­zet­ként nem isme­ri el, és kor­lá­toz­za jogaikat.

„Mind­ez együtt veze­tett ahhoz a dön­tés­hez, hogy fegy­ve­res esz­kö­zök­kel fejez­zék be a hábo­rút, ame­lyet 2014-ben a neo­ná­cik indí­tot­tak Ukrajnában”

– magya­ráz­ta Putyin.

Tuc­ker Carl­son meg­kér­dez­te, hogy Zelensz­kij sza­ba­don dönthet‑e a tárgyalásokról.

„Ami a válasz­tás sza­bad­sá­gát ille­ti – miért ne? Az ukrán lakos­ság azon elvá­rá­sa alap­ján került hata­lom­ra, hogy Ukraj­nát a béké­hez vezes­se. Erről beszélt – ezért nyer­te meg a válasz­tá­so­kat hatal­mas fölénnyel” – vála­szol­ta Putyin.

De miu­tán hata­lom­ra került, Zelensz­kij két dolog­ra jött rá. Elő­ször is, jobb, ha nem veszek­szik a neo­ná­cik­kal és a naci­o­na­lis­ták­kal. Másod­szor, a Nyu­gat, élén az Egye­sült Álla­mok­kal, támo­gat­ja őket, és min­dig is támo­gat­ni fog­ja azo­kat, akik Orosz­or­szág ellen har­col­nak – ez jöve­del­me­ző és biz­ton­sá­gos.

„Itt ennek meg­fe­le­lő­en fog­lalt állást, annak elle­né­re, hogy ígé­re­tet tett a népé­nek, hogy véget vet az ukraj­nai hábo­rú­nak. Becsap­ta a válasz­tó­it” – mond­ta Putyin.

Az a kér­dés, hogy lehetségesek‑e most a tár­gya­lá­sok Moszk­va és Kijev között.

„Vissza­tér­het­nek hoz­zá vagy sem? Ez a kér­dés: akar­nak vagy nem akar­nak? És ezután Ukraj­na elnö­ke úr ren­de­le­tet adott ki, amely meg­til­tot­ta a velünk való tár­gya­lá­so­kat. Von­ja vissza ezt a ren­de­le­tet, ennyi az egész. Mi soha nem tagad­tuk meg a tár­gya­lá­so­kat. Állan­dó­an azt hall­juk: Orosz­or­szág készen áll, Orosz­or­szág készen áll? Mi nem uta­sí­tot­tuk vissza! Ők nyil­vá­no­san eluta­sí­tot­ták. Nos, akkor hadd von­ják vissza a ren­de­le­tü­ket, és kezd­je­nek tár­gya­lá­so­kat. Mi soha nem uta­sí­tot­tuk vissza” – vála­szol­ta Putyin.

Carl­son meg­kér­dez­te, hogy Ukraj­na miért vonult ki a 2022-es tárgyalásokból.

„A fene tud­ja, én magam sem értem. Volt egy álta­lá­nos hoz­zá­ál­lás. Vala­mi­ért min­den­ki­nek az volt az illú­zi­ó­ja, hogy Orosz­or­szá­got le lehet győz­ni a csa­ta­té­ren – arro­gan­ci­á­ból, tisz­ta szív­ből, de nem nagy észből.

https://www.facebook.com/plugins/video.php?height=306&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fzsolt.bede.39%2Fvideos%2F1212068343102065%2F&show_text=false&width=560&t=0

Az ame­ri­kai poli­ti­kai elit nem érti meg, hogy a világ objek­tív körül­mé­nyek miatt vál­to­zik, és a szin­ten tar­tá­sá­hoz hoz­zá­ér­tő és idő­ben meg­ho­zott dön­té­sek­re van szük­ség, ehe­lyett az Egye­sült Álla­mok az erő segít­sé­gé­vel alkal­maz­ko­dik, és a dur­va lépé­sek, töb­bek között az Orosz Föde­rá­ci­ó­val szem­ben, az ellen­ke­ző ered­mény­hez vezet­nek – mond­ta Vla­gyi­mir Putyin orosz elnök.

„Hogyan alkal­maz­ko­dik az Egye­sült Álla­mok? Az erő segít­sé­gé­vel: szank­ci­ók­kal, nyo­más­sal, bom­bá­zás­sal, fegy­ve­res erők beve­té­sé­vel. Ennek az arro­gan­ci­á­hoz van köze. Az embe­rek nem értik meg az önök poli­ti­kai elit­jé­ben, hogy a világ objek­tív körül­mé­nyek sze­rint vál­to­zik, és önök­nek hoz­zá­ér­tő­en, idő­ben, idő­ben kell meg­hoz­ni­uk a meg­fe­le­lő dön­té­se­ket, hogy fenn­tart­sák a szint­jü­ket, bocsá­nat, még ha vala­ki akar­ja is – a domi­nan­cia szint­jét” – mond­ta Putyin.

A Római Biro­da­lom nagy volt, de a bar­bá­rok poten­ci­ál­ja foko­za­to­san fel­hal­mo­zó­dott, és az ő csa­pá­sa­ik alatt omlott össze a biro­da­lom, ami 500 évig tar­tott, de ma a vál­to­zás folya­ma­tai sok­kal gyor­sab­bak – mond­ta Vla­gyi­mir Putyin orosz elnök.

„Az embe­ri­ség tör­té­nel­mé­ben, úgy tűnik, nem volt sem­mi más, mint a nagy Római Biro­da­lom. Ennek elle­né­re a bar­bá­rok poten­ci­ál­ja foko­za­to­san fel­hal­mo­zó­dott, fel­hal­mo­zó­dott, és az ő csa­pá­sa­ik alatt omlott össze a Római Biro­da­lom, mert a bar­bá­rok egy­re töb­ben let­tek, álta­lá­ban jól kezd­tek fej­lőd­ni, ahogy ma mond­juk, gaz­da­sá­gi­lag kezd­tek erő­söd­ni. És az a rend­szer, ame­lyet a nagy Római Biro­da­lom kény­sze­rí­tett a világ­ra, össze­om­lott. Az össze­om­lás­hoz azon­ban hosszú idő kel­lett – 500 év, a nagy Római Biro­da­lom bom­lá­si folya­ma­ta 500 évig tar­tott. A különb­ség a mai hely­zet­tel szem­ben az, hogy a vál­to­zás folya­ma­tai ma sok­kal gyor­sab­bak, mint a nagy Római Biro­da­lom ide­jén” – mond­ta Putyin a Tuc­ker Carl­son­nak adott interjúban.

Putyin azt mond­ta, nem tár­gyalt Orbán­nal Ukraj­na egy részé­nek átru­há­zá­sá­nak lehetőségéről

 Vla­gyi­mir Putyin orosz elnök azt mond­ta, soha nem mond­ta Orbán Vik­tor magyar minisz­ter­el­nök­nek, hogy Buda­pest vissza­ad­hat­ja Ukraj­na föld­jé­nek egy részét, erről nem is beszéltek.

„Soha nem mond­tam ilyet. Soha. Egy­szer sem. Ő és én nem is beszél­tünk erről. De azt biz­to­san tudom, hogy az ott élő magya­rok ter­mé­sze­te­sen vissza akar­nak tér­ni tör­té­nel­mi hazájukba”

- mond­ta Putyin.

Carl­son meg­kér­dez­te, kész‑e Orosz­or­szág sza­ba­don enged­ni a kém­ke­dés­sel vádolt Evan Gersh­ko­vich ame­ri­kai újságírót.

„Annyi jószán­dé­kú gesz­tust tet­tünk, hogy úgy tűnik, min­den határt kime­rí­tet­tünk. A jóaka­ra­tú gesz­tu­sa­ink­ra még soha sen­ki nem rea­gált hason­ló gesz­tu­sok­kal. De elvi­leg készek vagyunk kije­len­te­ni, hogy nem zár­juk ki a lehe­tő­sé­ge van arra, hogy ezt part­ne­re­ink ellen­lé­pé­sé­vel meg tud­juk ten­ni” – vála­szol­ta Putyin.

Az elnök nem zár­ta ki Gersh­ko­vich vissza­té­ré­sét hazá­já­ba: „Nincs értel­me bör­tön­ben tar­ta­ni Orosz­or­szág­ban.”

„De gon­dol­kod­ja­nak el az ame­ri­kai rész­ről a hír­szer­ző kol­lé­gá­ink is, hogyan old­ják meg azo­kat a prob­lé­má­kat, ame­lyek­kel tit­kos­szol­gá­la­ta­ink szem­be­sül­nek. Nem vagyunk elzár­va a tár­gya­lá­sok­tól. Ráadá­sul ezek a tár­gya­lá­sok folya­mat­ban van­nak, és sok olyan eset volt, ami­kor meg­egyez­tünk Most már meg tudunk egyez­ni, csak meg kell álla­pod­nunk” – tet­te hozzá.

A kér­dés ismét a kije­vi rezsi­met irá­nyí­tó Egye­sült Álla­mok­kal való tár­gya­lá­si haj­lan­dó­ság­ról szól.

„Ha az ukraj­nai Zelensz­kij-admi­niszt­rá­ció meg­ta­gad­ta a tár­gya­lá­so­kat, abból indu­lok ki, hogy ezt Washing­ton uta­sí­tá­sá­ra tet­ték. Ha most Washing­ton­ban lát­ják, hogy ez rossz dön­tés, uta­sít­sák vissza, talál­ja­nak vala­mi finom kifo­gást, nem sér­tő sen­ki szá­má­ra, meg fog­ják talál­ni ezt a meg­ol­dást. Nem mi hoz­tuk meg eze­ket a dön­té­se­ket – ott hoz­ták meg a dön­tést, még akkor is, ha vissza­uta­sít­ják. Ennyi” – vála­szol­ta Putyin.

Az utol­só kér­dés: kész‑e Orosz­or­szág befa­gyasz­ta­ni a hely­ze­tet a csatatéren?

„Ez olyan tár­gya­lá­sok témá­ja, ame­lye­ket sen­ki nem akar lefoly­tat­ni velünk, pon­to­sab­ban akar, de nem tud­ja, hogyan. Tudom, mit akar­nak – nem csak látom, de tudom, mit akar­nak, de egy­sze­rű­en nem értik, hogyan kell csi­nál­ni. Gon­dol­tuk, hoz­tuk abba a hely­zet­be, ami­be kerül­tünk. Nem mi hoz­tuk össze, hanem „part­ne­re­ink”, ellen­fe­le­ink jutot­tak el idá­ig. Rend­ben, most hadd gon­dol­ják át, hogyan for­dít­sák a másik irány­ba. Ez a vég­te­len ukraj­nai moz­gó­sí­tás, hisz­té­ria, bel­ső prob­lé­mák, mind­ez… Előbb-utóbb úgy­is meg­egye­zünk. És tudod mit? A mai hely­zet­ben még fur­csán is han­goz­hat: a népek közöt­ti kap­cso­la­tok úgy­is hely­re­áll­nak. Sok idő­be fog tel­ni, de hely­re­ál­lít­ják” – vála­szol­ta Putyin.

For­rás: vad​haj​ta​sok​.hu