A Magyar Kato­li­kus Püs­pö­ki Kon­fe­ren­cia (MKPK) Kül­föl­di Magyar Lel­ki­pász­to­ri Szol­gá­la­ta szep­tem­ber 22 – 23-án idén is meg­ren­dez­te a kül­föl­di magyar kato­li­kus közös­sé­gek kon­fe­ren­ci­á­ját, mely­nek során a részt­ve­vők kiér­té­kel­ték az elmúlt évek tapasz­ta­la­ta­it, ese­mé­nye­it, vala­mint meg­fo­gal­maz­ták jövő­be­ni cél­ja­i­kat, ter­ve­i­ket. Az ese­mény­nek Buda­pes­ten a D50 kato­li­kus ren­dez­vény­köz­pont adott otthont.

A kon­fe­ren­cia máso­dik nap­já­nak reg­ge­lén, szep­tem­ber 23-án, szom­ba­ton Tóth Tamás, az MKPK tit­ká­ra, Ferenc pápa magyar­or­szá­gi apos­to­li útjá­nak álta­lá­nos koor­di­ná­to­ra tar­tott elő­adást a pápa­lá­to­ga­tás elő­ké­szí­té­sé­nek kulisszá­i­ról, sike­re­i­ről, tapasztalatairól.

Beve­ze­tő­jé­ben meg­em­lí­tet­te: itt van közöt­tünk Mohos Gábor esz­ter­gom-buda­pes­ti segéd­püs­pök, aki a 2021-es, a Nem­zet­kö­zi Eucha­risz­ti­kus Kong­resszus­hoz (NEK) kap­cso­ló­dó pápa­lá­to­ga­tás koor­di­ná­to­ra volt, és püs­pök­test­vé­re, Fábry Kor­nél, aki a NEK főtit­ká­ri tiszt­sé­gét lát­ta el.

Tóth Tamás emlé­kez­te­tett rá: a Szent­atya 2021-es buda­pes­ti apos­to­li láto­ga­tá­sá­ról Szlo­vá­ki­á­ba uta­zott, és azzal köszönt el tőlünk, hogy vissza­jön. Ezt az ígé­re­tét tar­tot­ta be, ami­kor 2023 ápri­li­sá­ban ismé­tel­ten Magyar­or­szág­ra uta­zott, hogy a 2021-ben elkez­dett láto­ga­tá­sát „befe­jez­ze”. Éppen ezért nem került sor ápri­lis­ban olyan láto­ga­tás­ele­mek­re, ame­lyek két évvel korá­ban már meg­tör­tén­tek. 2021-ben három prog­ram előz­te meg a pápai szent­mi­sét: a Szent­atya talál­ko­zá­sa az állam­fő­vel, a püs­pök atyák­kal és a test­vér­egy­há­zak képviselőivel.

A tava­szi útja előt­ti utol­só vasár­na­pon, ápri­lis 23-án a Regi­na cae­li imád­ság alkal­má­val is meg­em­lí­tet­te a Szent­atya: most Magyar­or­szág­ra megy, hogy befe­jez­ze a koráb­bi látogatását.

A pápa­lá­to­ga­tás elő­ké­szü­le­te­it fel­idéz­ve Tóth Tamás leszö­gez­te: a Vati­kán részé­ről Ferenc pápa láto­ga­tá­sa­it egy pro­fi csa­pat segí­ti, tájé­ko­zód­nak az út rész­le­te­i­ről, mik lehet­nek a fókusz­pon­tok, akár a Szent­atya, akár a foga­dó ország szem­pont­já­ból. A Vati­kán elő­ké­szí­tő csa­pa­ta 2022 novem­be­ré­ben járt elő­ször Magyar­or­szá­gon, egy infor­má­lis láto­ga­tá­son, a püs­pök atyák­nál tájé­ko­zód­tak. Jókor jött ez a láto­ga­tás, mert éppen püs­pö­ki lel­ki­gya­kor­lat volt Leány­fa­lun, lehe­tett erről egy tema­ti­kus este kere­té­ben beszélgetni.

Erdő Péter bíbo­ros, prí­más, Veres And­rás püs­pök, az MKPK elnö­ke, vala­mint az elő­adó, Tóth Tamás talál­ko­zott akkor a vati­ká­ni kül­dött­ség­gel, ami 2023 feb­ru­ár­já­ban vissza­tért, de akkor már kész ter­vek­kel, ame­lye­ket a leg­ma­ga­sabb szin­ten egyez­tet­tek. „Nekünk akkor már csak arra volt lehe­tő­sé­günk, hogy néhány fino­mí­tást bele­te­gyünk a prog­ram­ba” – mond­ta el az MKPK tit­ká­ra. Így pél­dá­ul az ere­de­ti ter­vek sze­rint vasár­nap lett vol­na a Szent­atya talál­ko­zá­sa a fia­ta­lok­kal, amit áttet­tek szom­bat­ra; jobb­nak lát­szott, hogy legyen egy nagy prog­ram szom­ba­ton és vasár­nap is.

A kér­dés­re, miért Buda­pes­ten került sor a pápa­lá­to­ga­tás­ra, Tóth Tamás elmond­ta: nem­csak azért, mert az ország fővá­ro­sa és nagyon sze­ret­jük, hanem mert a Szent­atya apos­to­li láto­ga­tá­sai az utób­bi idők­ben gyak­ran a fővá­ro­sok­ra kor­lá­to­zód­nak, kora és egész­sé­gi álla­po­ta miatt. Azt viszont magyar és vati­ká­ni rész­ről is hang­sú­lyoz­ták, hogy

ország­lá­to­ga­tás­ról volt szó, és innen­től kezd­ve az volt a helyi szer­ve­zők fel­ada­ta, hogy „az orszá­got hoz­zák Budapestre”.

A láto­ga­tás jel­mon­da­ta „Krisz­tus a jövőnk” volt, ami­ben van egy kis magyar sajá­tos­ság is. 1991-ben, 1996-ban, 2021-ben is járt nálunk Krisz­tus föl­di hely­tar­tó­ja, és a láto­ga­tá­sok­nak a mot­tó­já­ban min­dig sze­re­pelt Krisztus.

Most is, ha úgy tet­szik, Krisz­tus-cent­ri­kus mot­tót válasz­tot­tak. A püs­pök atyák részé­ről is igény volt, hogy vall­juk meg: igen­is, Jézus­hoz tartozunk.

Az eucha­risz­ti­kus kong­resszus jel­mon­da­tá­ban ugyan nem sze­re­pelt konk­ré­tan Krisz­tus neve, de az egész ren­dez­vény az Eucha­risz­ti­á­ban való­sá­go­san jelen lévő Jézus­ról szólt. A logó is meg­nyer­te a Vati­kán tet­szé­sét, egy­sze­rű­nek, vilá­gos­nak, átte­kint­he­tő­nek minősítették.

Az MKPK tit­ká­ra meg­je­gyez­te: az elő­ké­szü­le­tek­re mind­össze két hónap állt ren­del­ke­zés­re. A 2021-es tapasz­ta­la­tok sokat segí­tet­tek abban, hogy meg­fe­le­lő­en fel­ké­szül­je­nek, nem­csak az Egy­ház, de az álla­mi szer­vek is. Az idő rövid­sé­ge hát­rányt jelen­tett, az viszont előnyt, hogy nem volt lehe­tő­ség a sok töp­ren­gés­re, egy­sze­rű­en cse­le­ked­ni kel­lett, dön­té­se­ket hozni.

Elő­adá­sá­ban Tóth Tamás végig vet­te a három­na­pos pápa­lá­to­ga­tás hely­szí­ne­it. Meg­je­gyez­te, hogy az MKPK köz­vet­len fenn­tar­tá­sá­ban műkö­dő Vakok Bol­dog Bat­thyá­ny-Stratt­mann Lász­ló Ott­ho­ná­nak meg­lá­to­ga­tá­sa „magán­prog­ram” volt, a Szent­atya sze­re­tett vol­na egy olyan intéz­mény­be ellá­to­gat­ni, ahol eleset­tek, rászo­rult gyer­me­kek, fel­nőt­tek élnek.

Az MKPK tit­ká­ra emlé­kez­te­tett rá: a Szent­atyá­nak rám­pá­ra volt szük­sé­ge, az összes hely­színt úgy kel­lett meg­szer­vez­ni, hogy kere­kes­szék­kel föl lehes­sen őt tol­ni. Ami­kor azon­ban meg­ér­ke­zett Magyar­or­szág­ra, nem szállt be a kere­kes­szék­be, a bot­já­ra támasz­kod­va haladt. Ez még a kísé­re­tét is meg­lep­te kis­sé. Az első napon igye­ke­zett minél töb­bet áll­ni, így a Sán­dor-palo­tá­ban is.

Tóth Tamás kiemel­te, hogy a buda­pes­ti Szent Ist­ván-bazi­li­ká­ban a Szent­atya oda­ment a sze­ge­di Kar­dos Mihály atyá­hoz, aki beteg­sé­ge miatt mind­két lábát elve­szí­tet­te, kere­kes­szék­ben ült. Ferenc pápa meg­csó­kol­ta a kezét, és meg­ál­dot­ta. Az MKPK tit­ká­ra nem lát­ta ezt a gyö­nyö­rű jele­ne­tet, mert egy nagy osz­lop mögött állt, „de hála a Magyar Kurírnak és az MTVA-nak, min­den­ki lát­hat­ta, olvas­ha­tott róla” – fejez­te ki elis­me­ré­sét Tóth Tamás. Hoz­zá­tet­te: a Szent­atya a bazi­li­ká­ban tett még egy szép non­ver­bá­lis gesz­tust. Vala­ki oda­ad­ta neki a Szent Ist­ván-erek­lyét, amit meg­csó­kolt és meg­ál­dott. Nekünk magya­rok­nak ez külö­nö­sen mar­káns gesz­tus volt.

Tóth Tamás kiemelte:

ha azt sze­ret­nénk, hogy a pápa­lá­to­ga­tás való­ban élet­té vál­jon, és a magyar egy­há­zat és hívő­ket ins­pi­rál­ja, akkor gon­dol­juk végig a Szent­atya cselekedeteit.

Egy­részt a gyak­ran spon­tán gesz­tu­sa­it, talál­ko­zá­sa­it, más­részt azo­kat az üze­ne­te­it, ami­ket a beszé­de­i­ben meg­fo­gal­ma­zott. Ezek a beszé­dek hoz­zá­fér­he­tők magyar nyel­ven, a Magyar Kurír a püs­pö­ki kon­fe­ren­ci­á­val együtt még júni­us­ban kiad­ta a Szent­atya magyar­or­szá­gi apos­to­li útja során mon­dott beszé­de­i­nek magyar for­dí­tá­sát. A közel­múlt­ban pedig a pia­ris­ta rend jelen­te­tett meg egy mun­ka­fü­ze­tet, Elő­hoz­za belő­led a leg­job­bat cím­mel, ugyan­csak a pápa magyar­or­szá­gi beszé­de­i­ről, isko­lá­sok­nak. Ezek mel­lett hama­ro­san meg­je­le­nik több ide­gen nyel­ven is a Szent­atya Buda­pes­ten elmon­dott beszé­de­i­nek hiva­ta­los szö­ve­ge, ami­ket sze­ret­né­nek elkül­de­ni külön­bö­ző helyek­re. Elő­ké­szü­let­ben van egy szí­nes képes kiad­vány is, amely ter­mé­sze­te­sen szin­tén tar­tal­maz­za a beszédeket.

Külön kitért az elő­adó a Szent­atyá­nak a Páz­mány Péter Kato­li­kus Egye­tem Infor­má­ci­ós, Tech­no­ló­gi­ai és Bio­ni­kai Karán elmon­dott beszé­dé­re, amit tudo­má­nyos szem­pont­ból rend­kí­vül jelen­tős­nek minő­sí­tett – kom­mu­niz­mus­ról, kon­zu­miz­mus­ról és szá­mos fon­tos témá­ról szólt. Tóth Tamás arra kér­te a Páz­mány veze­té­sét, küld­jék el a pes­ti egye­te­mek­nek, és érté­kes vissza­jel­zé­sek érkez­tek. Ezt a beszé­det a jövő­ben sok­szor fog­juk még emle­get­ni, ele­mez­ni – tet­te hoz­zá az előadó.

Tóth Tamás leszögezte:

a pápa­lá­to­ga­tás nagy kincs volt.

Meg­is­mé­tel­te Micha­el Wal­lace Banach, Magyar­or­szág apos­to­li nun­ci­u­sá­nak sza­va­it: Ferenc pápa két­szer járt Magyar­or­szá­gon, és Itá­li­án kívül nincs még egy ilyen ország. Sőt, ne feled­kez­zünk meg arról, hogy 2019-ben szent­mi­sét muta­tott be a csík­som­lyói kegy­he­lyen. A Szent­atya ver­bá­lis, illet­ve non­ver­bá­lis gesz­tu­sai is nagyon lénye­ges üze­ne­te­ket hor­doz­tak, amik­ből merí­te­nünk kell, hogy ezek élet­té vál­ja­nak – hang­sú­lyoz­ta az MKPK titkára.

Tóth Tamás elő­adá­sá­nak végén elmond­ta, hogy a D50-ben meg­nyi­tot­tak egy ván­dor­ki­ál­lí­tást, ame­lyen válo­ga­tás lát­ha­tó a pápa­lá­to­ga­tás képe­i­ből. A tár­lat fel­hív­ja a figyel­met a Szent­atya máso­dik magyar­or­szá­gi láto­ga­tá­sá­nak egye­di­sé­gé­re, fon­tos­sá­gá­ra. Később, ha lesz rá igény, köl­csön adják a képe­ket kül­föl­di plé­bá­ni­ák­nak is.

A ván­dor­ki­ál­lí­tás képe­i­nek több­sé­gét hír­por­tá­lunk két fotó­sa, Meré­nyi Zita és Lam­bert Atti­la készí­tet­te. Mel­let­tük lát­hat­juk még Csa­pó József, Tur­já­nyi Tuzson és Zug­gó Zsolt fotóit.

Szer­ző: Bod­nár Dániel

Fotó: Lam­bert Attila

Magyar Kurír