Hírek Vélemények/Publicisztikák A nyel­vi rest­ség narratívája

A nyel­vi rest­ség narratívája

Ha emlé­ke­ze­tem nem csal, csak­nem ötven­éves pályám során még egyet­len cik­kem­ben sem hasz­nál­tam a nar­ra­tí­va kife­je­zést – a jövő­ben sem ter­ve­zem. Nem nagy tel­je­sít­mény ez (néhány éve még sen­ki sem hasz­nál­ta a magyar saj­tó­ban), leg­fel­jebb a mai világ­ban, ami­kor alig akad nagyobb léleg­ze­tű inter­jú, érte­ke­zés, szó­zat, amely­ben ne hal­la­nánk vala­mi­lyen „nar­ra­tí­vá­ról”. Vizs­gál­gat­va az első olva­sat­ra „fen­tebb stílt”, tudo­má­nyos­sá­got sej­te­tő szót, előbb-utóbb rájö­vünk: ez bizony nem más, mint a pon­gyo­la­ság, a nyel­vi rest­ség egy friss, „ele­gáns”, tudá­lé­kos vál­to­za­ta. Mint az „izé, a „dolog”, vagy a „hogy is hívják”.

A nyelvi restség narratívája

Kel­lő­en türel­mes ember könnyen meg­ta­lál­ja a nar­ra­tí­va megfelelőjét.

 Ked­ves olva­sóm, Sza­bó Iván ama­tőr nyel­vész (és szin­tén „nar­ra­tí­va-bosszan­ko­dó”) mina­pi leve­lé­ben fel is sorolt néhá­nyat a kínál­ko­zó válasz­ték­ból: állás­fog­la­lás, állás­pont, állí­tás, néző­pont, for­ga­tó­könyv, magya­rá­zat, mon­dan­dó, szem­szög, véle­mény, elkép­ze­lés, tör­té­net, érve­lés, szem­lé­let, értel­me­zés, érté­ke­lés, fel­té­te­le­zés, elbe­szé­lés­mód stb.

Ne szé­pít­sük, szimp­la nyelv­ron­tás­sal állunk szemben.

 Kosz­to­lá­nyi Dezső még koszo­rús köl­tő­ként sem volt rest – mint a Pes­ti Hír­lap olva­só­szer­kesz­tő­je – kol­lé­gá­i­nak az effé­le torz sza­va­it kigyom­lál­ni a cikkeik­ből, átül­tet­ni az írást magyar­ra. Az ilyes­min akkor sen­ki nem kap­ta föl a fejét – az írás­tu­dó alá­za­ta, így magyarázták.

Reform­po­li­ti­ku­sa­ink két évti­ze­des küz­del­me kel­lett ahhoz, hogy 1844-ben a pozso­nyi dié­tán vég­re elfo­gad­tas­sák: a majd ezer­éves hazá­ban saját nyel­vünk legyen a legelső!

 Őriz­ni, sze­ret­ni, meg­tar­ta­ni és igé­nye­sen alkal­maz­ni a nyel­vün­ket – ez legyen a „nar­ra­tí­va”.

For­rás: magyar​nem​zet​.hu