A nor­ma­li­tás talaján

Var­ga Gab­ri­el­la újság­író 1968. júni­us 13-án szü­le­tett Erdély­ben, Nagy­enye­den, neves kato­li­kus csa­lád­ban: Jakab Antal néhai gyu­la­fe­hér­vá­ri megyés­püs­pök uno­ka­hú­ga. „Érett fel­nőtt­ként értet­tem meg, hogy ez a szo­ros roko­ni kap­cso­ló­dás Jakab püs­pök­höz köte­lez. Az ennek való meg­fe­le­lés­re mind­egy­re csak töre­ked­ni lehet” – mond­ja. Gyer­mek­ko­ra első öt évét a Nagy­enyed mel­let­ti Maros­dé­csén, rövid ide­ig a szé­kely­föl­di Kilyén­fal­ván, a követ­ke­ző tizen­há­rom évet pedig Maros­szent­györ­gyön töl­töt­te. Az álta­lá­nos isko­lát és a közép­is­ko­la első két évét hely­ben, a líce­um máso­dik két évét Maros­vá­sár­he­lyen végez­te. Tizen­nyolc éves volt, ami­kor, még a kom­mu­nis­ta dik­ta­tú­ra ide­jén, 1986 őszén, azóta elhunyt édes­any­ja máso­dik házas­sá­ga révén vele és húgá­val együtt Buda­pest­re költözött.

Húsz­éves kora óta, azaz közel három és fél évti­ze­de fog­lal­ko­zik újság­írás­sal, lap- és könyv­szer­kesz­tés­sel. Ehhez szak­mai isme­re­tet a Tudo­má­nyos Isme­ret­ter­jesz­tő Tár­su­lat Buda­pes­ti József Atti­la Sza­bad­egye­tem újság­írói spe­ci­á­lis kol­lé­gi­u­mán, a Diák­új­ság­írók Orszá­gos Egye­sü­le­té­ben és a Buda­pes­ti Kom­mu­ni­ká­ci­ós és Üzle­ti Főis­ko­lán (ma Met­ro­po­li­tan Egye­tem) szer­zett. Bár pályá­ja ele­jén tele­ví­zi­ó­ban és rádi­ó­ban szer­kesz­tő-ripor­ter­ként is kipró­bál­hat­ta magát, végül a tény­le­ges írást, a nyom­ta­tott saj­tót válasz­tot­ta. Azóta több ezer cik­ke jelent meg több száz magyar kiad­vány­ban világ­szer­te – köz­tük itt, a Keresz­tény Élet­ben. Hét éven keresz­tül az Új Kated­ra peda­gó­gi­ai szak­fo­lyó­irat fele­lős szer­kesz­tői teen­dő­it is ellátta.

Több köny­vet is saj­tó alá ren­de­zett, pél­dá­ul Illés Sán­dor három tár­ca­vá­lo­ga­tá­sát és egy regé­nyét, Balogh József több ver­ses­kö­te­tét, a Kana­dá­ban élő Dancs Rózsa elbe­szé­lé­se­it, a szé­kely­föl­di Páll And­rás fafa­ra­gó és a Német­or­szág­ban élt Lukács­o­vits Mag­da fes­tő­mű­vész élet­mű­al­bu­mát, az Auszt­ri­á­ban élő Ven­cser Lász­ló morál­teo­ló­gus utób­bi tizen­öt évben meg­je­lent köny­ve­it. 2006-ban a kapos­vá­ri Búvó­pa­tak Ala­pít­vány gon­do­zá­sá­ban Önzet­le­nül cím­mel első saját inter­jú­vá­lo­ga­tás-köte­te is nap­vi­lá­got látott. Azóta erdé­lyi és hazai kiadók­nál, illet­ve magán­ki­adás­ban több mint 20 továb­bi köny­ve jelent meg. Összes­sé­gé­ben mind­azon, az elmúlt har­minc év alatt szü­le­tett köny­vek szá­ma, ame­lye­ket szer­ző­ként vagy szer­kesz­tő­ként jegyez és ame­lyek­ben lek­tor­ként, elő- vagy utó­szó­író­ként, anto­ló­gia­szer­ző­ként köz­re­mű­kö­dött, meg­kö­ze­lí­ti a 80-at.

„Nem­csak írtam: gyűj­töt­tem is a köny­vek tíz­ez­re­it. De nem magam­nak” – mesé­li. A 2004. decem­ber 5‑i nép­sza­va­zás után ugyan­is úgy érez­te, vala­mit ten­nie kell a hatá­ron túli magya­ro­kért, ekkor kez­dett magyar­or­szá­gi könyv­ado­má­nyok­ból könyv­tá­ra­kat ala­pí­ta­ni Erdély­ben, Fel­vi­dé­ken, Kár­pát­al­ján és Dél­vi­dé­ken. Éve­ken át „könyvtárala­pí­tó Var­ga Gab­ri­el­la­ként” emle­get­te a sajtó.

Bő évti­ze­de a Jakab Antal Keresz­tény Kör társ­ala­pí­tó-társ­ve­ze­tő­je­ként is jár­ja a Kár­pát-meden­cét és a nyu­ga­ti diasz­pó­rát; kul­tu­rá­lis prog­ra­mok szá­za­it szer­vez­te, mode­rál­ta és mediatizálta. 

A hit­val­ló püs­pök­nagy­báty­ja éle­tét és mun­kás­sá­gát fel­dol­go­zó, Küzd­ve és bíz­va – Jakab Antal püs­pök élet­út­ja című, nem­rég elké­szült­do­ku­men­tum­film mun­ká­la­ta­i­ban szak­ér­tő­ként vett részt.

2015 – 2017 között a Nem­zet­po­li­ti­kai Állam­tit­kár­ság Pető­fi Sándor‑, majd Kőrö­si Cso­ma Sán­dor-ösz­tön­dí­ja­sa­ként Auszt­ri­á­ban segí­tet­te a magyar és kiemel­ten a kato­li­kus közös­sé­gek mun­ká­ját. Onnan haza­tér­ve más­fél évig dol­go­zott az ERGO – Euró­pai Regi­o­ná­lis Szer­ve­zet­ben, és köz­ben 2018-ban a Mátyás király-emlék­év szak­mai mun­ka­tár­sa­ként is tevé­keny­ke­dett. 2019-ben több nagyobb, saját kez­de­mé­nye­zé­sű és kidol­go­zá­sú pro­jek­tet való­sí­tott meg Erdély­ben, Magyar­or­szá­gon és Auszt­ri­á­ban. Éle­te nagy aján­dé­ká­nak tekin­ti, hogy 2019 nya­rá­tól 2021 őszé­ig az 52. Nem­zet­kö­zi Eucha­risz­ti­kus Kong­resszus (NEK) kül­ho­ni saj­tó­kap­cso­la­ti mun­ka­tár­sa­ként segít­het­te a buda­pes­ti világ­ese­mény­re való előkészületet.

„Hosszú út veze­tett el a szü­lő­föld­től, roko­nok­tól, bará­tok­tól való elsza­ka­dást öve­ző lel­ki meg­ráz­kód­ta­tás­tól a rock­ze­né­ben való meg­vi­gasz­ta­ló­dá­son, az iro­da­lom­ban való útke­re­sé­sen át a média­mun­ká­ban való kibon­ta­ko­zá­sig és az egy­há­zi saj­tó­ban való meg­ál­la­po­dá­sig, de ezt az utat a Jóis­ten­nek ren­ge­teg aján­dé­ka és kegyel­me sze­gé­lyez­te. Sok­szor meg­je­gyez­tem éle­tem egy-egy mun­ka­ál­lo­má­sá­nál, hogy ennél nagyobb dolog alig­ha tör­tén­het velem, és min­dig jött egy követ­ke­ző, még nagyobb állo­más… Eze­ket a kivé­te­les élmé­nye­ket és lehe­tő­sé­ge­ket olyan for­má­ban is sze­ret­ném meg­kö­szön­ni a Gond­vi­se­lés­nek, hogy vala­mit meg­pró­bá­lok vissza­ad­ni ebből az embe­rek­nek. És hogy tisz­tes­ség­gel, becsü­let­tel szol­gá­lom a jó ügyet” – magyarázza.

A „jó ügy­ről” pedig kifej­tet­te: ez alatt a „nor­ma­li­tást” érti, mind­azt, amit apá­ink és nagy­apá­ink is kép­vi­sel­tek, és ami­nek az ered­mé­nye­kép­pen mi, mai embe­rek is létez­he­tünk: a keresz­tény érték­rend által sza­bott eré­nyek elsa­já­tí­tá­sát, a helyes irányt kije­lö­lő hagyo­má­nyok meg­élé­sét, a pél­da­adó útmu­ta­tá­sok köve­té­sét, a ter­mé­szet rend­jé­nek tisz­te­let­ben tar­tá­sát – az ilyen fel­fo­gás­ra épü­lő élet­vi­telt és gondolkodást. 

„Meg­ve­tem és eluta­sí­tom a világ­nak a Fogyassz! Vásá­rolj! Esz­kö­ze­id­ben oko­sodj! Min­den abnor­má­list mér­cé­nek tekints! irdat­lan nyo­má­sát” – láza­do­zik a „tren­di tren­dek” ellen.

2020 janu­ár­já­tól átvet­te az akkor 52. évfo­lya­má­ba lépő Éle­tünk újság, az euró­pai magyar kato­li­ku­sok lap­ja kiadá­sát és szer­kesz­té­sét, amit erre a cél­ra ala­pí­tott saját cége, a Misszió Média Kft. ügy­ve­ze­tő­je­ként lát el. A lap- és könyv­ki­adás mel­lett az elmúlt két évben is több össz­ma­gyar pro­jekt meg­va­ló­sí­tá­sán mun­kál­ko­dott – és mun­kál­ko­dik jelen­leg is.

Az euró­pai magyar kato­li­ku­sok közös­sé­gi éle­tét segí­tő, a hatá­ron túl és a diasz­pó­rá­ban élő magyar­sá­got támo­ga­tó tevé­keny­sé­ge elis­me­ré­se­ként Magyar­or­szág Köz­tár­sa­sá­gi elnö­ke idén már­ci­us 15‑e alkal­má­ból a Magyar Arany Érdem­ke­reszt kitün­te­tést ado­má­nyoz­ta Var­ga Gab­ri­el­lá­nak. Azóta sokan vélel­mez­ték úgy, hogy a kitün­te­tés jó hely­re került. Ezzel mi is egyetértünk.

For­rás: keresz​te​nye​let​.hu