„A NATO súlyo­san elkal­ku­lál­ta magát az afga­nisz­tá­ni hely­zet­tel kapcsolatban”

A NATO súlyo­san elkal­ku­lál­ta magát az afga­nisz­tá­ni hely­zet­tel kap­cso­lat­ban, most meg kell érte­ni, hogy ennek mik vol­tak az okai, és le kell von­ni a meg­fe­le­lő követ­kez­te­té­se­ket – jelen­tet­te ki Szij­jár­tó Péter kül­gaz­da­sá­gi és kül­ügy­mi­nisz­ter Rigában.

A NATO kül­ügy­mi­nisz­te­ri érte­kez­let máso­dik ülés­nap­já­nak szü­ne­té­ben Szij­jár­tó Péter tele­fo­non nyi­lat­koz­va az MTI-nek elmond­ta, hogy őszin­te vita zaj­lott, amely­nek során szám­ba vet­ték a hibá­kat, s ezek­ből majd le kell von­ni a követ­kez­te­té­se­ket a jövő­be­li jobb műkö­dés érdekében.

Hang­sú­lyoz­ta, hogy a kabu­li kor­mány össze­om­lá­sa tra­gé­dia az afgán embe­rek szá­má­ra, és sok­ként érte az észak-atlan­ti szö­vet­sé­get is, ugyan­is a NATO-tag­ál­la­mok elő­ze­te­sen azzal kal­ku­lál­tak, hogy 2024-ig fenn­tart­ják a pénz­ügyi támogatásukat.

Ezzel szem­ben a kivo­nu­lás után gya­kor­la­ti­lag napok sem tel­tek el, amed­dig össze­om­lott az álta­lunk támo­ga­tott poli­ti­kai és biz­ton­sá­gi struk­tú­ra – muta­tott rá. „A NATO súlyo­san elkal­ku­lál­ta magát az afga­nisz­tá­ni poli­ti­kai, tár­sa­dal­mi és biz­ton­sá­gi viszo­nyok­kal kap­cso­lat­ban, és meg kell érte­ni, hogy ennek mik vol­tak az okai. Hogy sze­mé­lyi vagy eljá­rás­be­li okai voltak‑e, stra­té­gi­a­i­ak, vagy tak­ti­kák vezettek‑e ide” – közöl­te. Szij­jár­tó Péter az afga­nisz­tá­ni misszi­ót köve­tő biz­ton­sá­gi koc­ká­za­tok keze­lé­sét is fon­tos fel­adat­nak nevez­te Euró­pá­ban és Közép-Ázsi­á­ban. Mint mond­ta, napon­ta 30 – 35 ezer ember hagy­ja el a dél-ázsi­ai orszá­got, és Magyar­or­szág déli hatá­ra­in is drá­ma­in nő az ille­gá­lis beván­dor­lók száma.

Alá­húz­ta, hogy egy támo­ga­tá­si-part­ner­sé­gi prog­ram kere­té­ben segí­te­ni kell a közép-ázsi­ai orszá­go­kat a hatá­ra­ik védel­mé­ben, sta­bi­li­tá­suk meg­őr­zé­sé­ben. Ugyan­is ha ez nem sike­rül, akkor sze­rin­te még súlyo­sabb lesz az afga­nisz­tá­ni kiván­dor­lá­si hullám.

A minisz­ter beszélt arról is, hogy egyes „nagy szö­vet­sé­ge­sek” ala­pos elő­ze­tes biz­ton­sá­gi átvizs­gá­lás nél­kül is eva­ku­ál­tak embe­re­ket Afga­nisz­tán­ból, és soka­kat a Nyu­gat-Bal­ká­non helyez­tek el átme­ne­ti­leg. Közü­lük viszont most jóné­há­nyan nem tud­nak átmen­ni az Egye­sült Álla­mok­ban vagy más­hol érvény­ben lévő, szi­go­rú biz­ton­sá­gi ellen­őr­zé­se­ken, és nagy kér­dés, hogy mi lesz velük, illet­ve, hogy jelentenek‑e biz­ton­sá­gi fenye­ge­tést – mondta.

„Ha a Nyu­gat-Bal­ká­non van­nak több szá­zan, vagy akár több ezren, akkor az bizony Közép-Euró­pa biz­ton­sá­gá­ra is nega­tí­van hat” – vélekedett.

Alá­húz­ta, Magyar­or­szág tovább­ra is erő­sen fog­ja véde­ni a hatá­ra­it, hogy se ők, se az ille­gá­lis mig­rán­sok ne jut­has­sa­nak be az ország­ba vagy hazán­kon keresz­tül Európába.

For­rás: vasar​nap​.hu