A mold­vai felek javá­ra dön­tött a táb­la­bí­ró­ság a Békás-szo­ro­sért folyó perben

 A Ploiesti‑i Táb­la­bí­ró­ság csü­tör­tö­kön kimon­dott jog­erős íté­le­té­ben a mold­vai felek javá­ra dön­tött a szé­kely­föl­di Gyer­gyó­szent­mik­lós és a mold­vai Almás­me­ző (Bicaz Chei) határ­pe­ré­ben, amely vol­ta­kép­pen a Békás-szo­ros hova­tar­to­zá­sá­ról szól.

    Az íté­let kivo­na­tát a romá­ni­ai bíró­sá­gok por­tál­ján tet­ték köz­zé. A táb­la­bí­ró­ság elfo­gad­ta Almás­me­ző, vala­mint Neamt megye önkor­mány­za­ta, pre­fek­tu­sa és katasz­te­ri hiva­ta­la fel­leb­be­zé­sét, ugyan­ak­kor meg­ala­po­zat­lan­nak tar­tot­ta és eluta­sí­tot­ta Har­gi­ta megye önkor­mány­za­ta és pre­fek­tu­sa belé­pé­sét a per­be, és meg­vál­toz­tat­ta az egy évvel ezelőtt kimon­dott első­fo­kú íté­le­tet, amely a szé­kely­föl­di felek­nek ked­ve­zett. A csü­tör­tö­ki íté­let közel tíz évi peres­ke­dést zár le.

    A Hagyo­má­nyo­san Szé­kely­föld­höz tar­to­zó Békás-szo­ros, és a körü­löt­te fek­vő 700 hek­tá­ros terü­let hova­tar­to­zá­sa azt köve­tő­en vált kér­dé­ses­sé, hogy 1996-ban elfo­ga­dott 7‑es tör­vény elő­ír­ta a tele­pü­lé­sek hatá­ra­i­nak rög­zí­té­sét a katasz­te­ri ira­tok­ban. 1998-ban a két megye katasz­te­ri hiva­ta­la azt rög­zí­tet­te egy jegy­ző­könyv­ben, hogy a nagy turisz­ti­kai poten­ci­ál­lal ren­del­ke­ző terü­let Almás­me­ző­höz tar­to­zik, és ezt a jegy­ző­köny­vet Gyer­gyó­szent­mik­lós akko­ri alpol­gár­mes­te­re is alá­ír­ta. Ennek a jegy­ző­könyv­nek a meg­sem­mi­sí­té­sé­re és a megye­ha­tár kiiga­zí­tá­sá­ra irá­nyul­tak az ezt köve­tő szé­kely­föl­di kez­de­mé­nye­zé­sek.
    2012-ben megye­kö­zi bizott­ság vizs­gál­ta meg az ügyet, meg­ál­la­pít­ván, hogy a mind har­gi­tai mind a neam­ti fél ragasz­ko­dik az állás­pont­já­hoz, és magá­nak köve­te­li a vita­tott terü­le­tet, így a bíró­sá­gon foly­ta­tó­dik az ügy.
    A pert több­szö­ri áthe­lye­zés után 2013-tól a Pra­ho­va megyei tör­vény­szék tár­gyal­ta, mely tavaly júni­us­ban mond­ta ki a Har­gi­ta megye szá­má­ra ked­ve­ző íté­le­tet. Az első fokon eljá­ró bíró­ság Gyer­gyó­szent­mik­lós és Har­gi­ta megye szá­má­ra ked­ve­ző módon jelöl­te ki a megye­ha­tárt.
    Ezt az íté­le­tet vál­toz­tat­ta meg jog­erős hatá­ro­za­tá­ban a Ploiesti‑i Táblabíróság.

    Bor­boly Csa­ba, a Har­gi­ta megyei önkor­mány­zat elnö­ke az MTI-nek elmond­ta: rend­kí­vü­li jog­or­vos­la­tért fog­nak folya­mod­ni, ha meg­kap­ják az íté­let meg­in­do­kolt vál­to­za­tát. A tanács­el­nök sérel­mez­te, hogy a Har­gi­ta megyei önkor­mány­za­tot és Har­gi­ta megye pre­fek­tu­sát kizár­ták a per­ből. Hoz­zá­tet­te: a per során Gyer­gyó­szent­mik­lós kevés­bé volt aktív, és az egész bizo­nyí­tá­si eljá­rást a Har­gi­ta Megyei Tanács jogá­szai végez­ték.
    „Azt gya­ní­tom, hogy azért zár­ta ki a táb­la­bí­ró­ság a Har­gi­ta megyei taná­csot, hogy a mi száz­szá­za­lé­kos bizo­nyí­té­ka­in­kat ne kell­jen az íté­let kihir­de­té­sé­nél figye­lem­be ven­ni. Ez annál is fur­csább, mert a bíró­ság nem zár­ta ki Neamt megyét is a per­ből” – nyi­lat­koz­ta a poli­ti­kus. Azt is hoz­zá­tet­te, hogy tudo­má­sa sze­rint egyik peres fél sem kér­te a Har­gi­ta megyei önkor­mány­zat kizá­rá­sát.
    Bor­boly Csa­ba hoz­zá­tet­te: a megyei tanács kizá­rá­sa azért tör­vény­te­len, mert több jog­sza­bály is elő­ír­ja, hogy a megyék határ­te­le­pü­lé­se­i­nek a határ­vi­tá­it a megyei önkor­mány­za­tok bevo­ná­sá­val kell rendezni.

For­rás: MTI / Gaz­da Árpád