A magyar­ság tör­té­ne­te mind­azon népek tör­té­ne­te, akik Magyar­or­szá­gon éltek, és azt közö­sen építették

Potá­pi Árpád János, a Minisz­ter­el­nök­ség nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­ká­ra Zág­ráb­ban szó­lalt fel az Ars et Vir­tus – Hor­vát­or­szág-Magyar­or­szág: 800 év közös kul­tu­rá­lis örök­sé­ge című kiál­lí­tás bemutatóján.

Az állam­tit­kár beszé­dé­ben kiemel­te: a magyar tör­té­ne­lem egy­ben szlo­vák, román, ruszin, de hor­vát tör­té­ne­lem is, és a hor­vát tör­té­ne­lem egy­ben magyar tör­té­ne­lem is.

A magyar­ság tör­té­ne­te mind­azon népek tör­té­ne­te, akik egy­kor közös hazá­ban, Magyar­or­szá­gon éltek, és azt közö­sen épí­tet­ték. Az elmúlt évszá­za­dok során – külö­nö­sen ez a két nép a Kár­pát-meden­cé­ben –, egy­más­ra támasz­kod­va, egy­mást védel­mez­ve, segít­ve élte túl az elmúlt évszá­za­do­kat –hív­ta fel a figyel­met az állam­tit­kár, aki hoz­zá­tet­te: nyolc­száz évig volt közös a tör­té­nel­münk, bár sok­szor azóta, az elmúlt évszá­zad­ban, mind­két nem­zet részé­ről vol­tak olya­nok, akik leta­gad­ták, til­tot­ták, elítél­ték, meg­ve­tet­ték, illet­ve elta­gad­ták, a múlt homá­lyá­ba pró­bál­ták bur­kol­ni ezt a közös múltat.

Potá­pi Árpád János ugyan­ak­kor úgy véle­ke­dett, hogy nagyon sokan vol­tak azok, akik tud­ták, hogy mind­ez nem igaz, hiszen sze­rin­te a két nép túl sem élte vol­na az elmúlt évszá­za­do­kat, ha nem együt­te­sen lép fel Közép-Euró­pá­ban. Utalt arra, hogy Magyar­or­szág érde­kelt az euró­pai együtt­mű­kö­dés­ben, külö­nö­sen pedig abban, hogy a V4-ek orszá­gai, Cseh­or­szág, Szlo­vá­kia, Len­gyel­or­szág és Magyar­or­szág közö­sen, össze­fog­va jelen­je­nek meg az euró­pai szín­pa­don. Az állam­tit­kár hoz­zá­fűz­te:  még inkább érde­kelt abban, hogy Hor­vát­or­szág és azok az orszá­gok, ame­lyek mel­let­te van­nak, a magyar törek­vé­se­ket támo­gas­sák és Magyar­or­szág is támo­gat­ni tud­ja az ő törek­vé­se­i­ket. Örö­mé­nek adott han­got, hogy Hor­vát­or­szág­ban a magyar nem­ze­ti­ség­nek erős magyar kép­vi­se­le­te van. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a válasz­tá­so­kon nagy szám­ban vet­tek részt a magya­rok, és legi­tim kisebb­sé­gi par­la­men­ti kép­vi­se­lőt válasz­tot­tak Jan­ko­vics Róbert sze­mé­lyé­ben – mond­ta, hoz­zá­té­ve: csak­úgy, mint a magyar­or­szá­gi hor­vá­tok ese­té­ben, Magyar­or­szág is min­dent meg­tesz annak érde­ké­ben, hogy az elmúlt évszá­za­dok­hoz hason­ló­an Magyar­or­szá­got a hazá­juk­nak érezzék.

Az 1956. októ­ber 23-ai for­ra­da­lom­ról és sza­bad­ság­harc­ról meg­em­lé­kez­ve elmond­ta: a magya­rok nem felejt­he­tik el, hogy a for­ra­dal­mi napok után, a meg­tor­lás ide­jén, nagyon sokan mene­kül­tek az akko­ri Jugo­szlá­vi­á­ba, és onnét Nyu­gat­ra vagy a ten­ge­ren­túl­ra. Az állam­tit­kár ezt köve­tő­en köszö­ne­tet mon­dott azok­nak az embe­rek­nek, szer­ve­ze­tek­nek és csa­lá­dok­nak, akik az ’56-os mene­kül­te­ket 1956-ban és 1957-ben befo­gad­ták. A Magyar Nem­ze­ti Múze­um és a Klo­vi­ce­vi Dvo­ri Galé­ria közös ren­de­zé­sű kiál­lí­tá­sát szep­tem­ber köze­pén közö­sen nyi­tot­ta meg Kásler Mik­lós, az embe­ri erő­for­rá­sok minisz­te­re és Nina Obul­jen Kor­zi­nek hor­vát kul­tu­rá­lis minisz­ter. Az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc 64. évfor­du­ló­ja alkal­má­ból a zág­rá­bi magyar nagy­kö­vet­ség szer­ve­zé­sé­ben a tár­la­tot most mutat­ták be a hor­vát­or­szá­gi magyar közös­ség veze­tő­i­nek és kép­vi­se­lő­i­nek is.

For­rás: MTI; Fotó: MTI/Soós Lajos