A letil­tott Tri­a­non film

Az Erdély.ma por­tá­lon múlt héten inter­jút közöl­tek Jelencz­ki Ist­ván film­ren­de­ző­vel, aki­nek Tri­a­non film­jét egy fil­lér­rel sem támo­gat­ta a magyar kul­tu­rá­lis mece­na­tú­ra, később pedig a magá­n­ado­má­nyok­ból lét­re­jött alko­tás bemu­ta­tá­sát letil­tot­ta a köz­mé­dia. Az eset­tel kap­cso­lat­ban Raf­fay Ernő tör­té­nész, egye­te­mi tanár, Tri­a­non leg­is­mer­tebb kuta­tó­ja nyílt leve­let fogal­ma­zott meg a köz­mé­dia veze­tő­jé­nek, az írást vál­toz­ta­tás nél­kül közöljük. 

Papp Dáni­el

Papp Dáni­el, az  MTVA vezér­igaz­ga­tó­já­nak részére

Tisz­telt Vezér­igaz­ga­tó Úr!

Jelencz­ki Ist­ván film­ren­de­ző mint­egy fél évti­zed mun­ká­já­val, bará­tai anya­gi támo­ga­tá­sá­val meg­al­kot­ta Nem, nem, soha I‑IV. – Isten az igaz ügyet nem hagy­ja el című film­jét. Arra most nem térek ki, hogy a Tri­a­non-film­re össze­gyűj­tött 6 mil­lió forint hogyan arány­lik a hiva­ta­los, álla­mi pénz­osz­tó szer­ve­ze­tek más fil­mek­re adott milliárdjaihoz. 

Önre az tar­to­zik, hogy Jelencz­ki Ist­ván film­jét be akar­ta mutat­ni az M5 köz­szol­gá­la­ti csa­tor­na, azon­ban az Ön által veze­tett szer­ve­zet­ből vala­ki (mond­hat­nám, egy isme­ret­len tet­tes) a film bemu­ta­tá­sát megakadályozta. 

Tör­té­nel­mi tapasz­ta­la­ta­ink sze­rint (kom­mu­nis­ta évti­ze­dek) ezt a műkö­dést cen­zú­rá­nak nevez­zük, s most lepőd­jön meg: ezt az eljá­rást mind­egyik erre vonat­ko­zó hatá­lyos tör­vé­nyünk tiltja.

Sokak nevé­ben is mond­ha­tom, ezek után két ténye­ző­re sze­ret­nénk választ kapni:

   1. Név sze­rint ki az a sze­mély, aki meg­til­tot­ta az M5 köz­szol­gá­la­ti csa­tor­na igaz­ga­tó­já­nak a film bemu­ta­tá­sát? A pes­ti vere­bek azt csi­ri­pe­lik, hogy talán egy olyan ember volt ez, aki­nek külön­le­ges gyű­lö­let van a fejé­ben a szent­ko­ro­nás magyar címer­rel szem­ben, még az 1990-es évek ele­jé­től kezd­ve. Legyen szí­ves, írja meg nekem ezen sze­mély nevét, hadd hoz­zam nyil­vá­nos­ság­ra. Ha nem teszi, Öné a fele­lős­ség. Tud­ja, Szo­phok­lész sze­rint „Min­dent fel­tár a hosszú, vég­te­len idő/s a nap­fé­nyen levő­ket elfedi.”

   2. Mik azok az indo­kok, tar­tal­mi ele­mek, ame­lyek­re hivat­koz­va a film betil­tá­sa történt?

Kér­dé­se­im indoklása: 

Tény, hogy a Tri­a­no­ni gya­lá­zat 100. évfor­du­ló­já­ra ez az egyet­len film, amely a magyar tör­té­ne­lem évez­re­des-évszá­za­dos tör­té­ne­ti folya­ma­tá­ban mutat­ja meg és elem­zi a nem­zet­gyil­kos­sá­gi gya­kor­la­tot, amely elve­ze­tett Trianonig. 

A film­ben sze­rep­lő szak­ér­tők egy­ön­te­tű véle­mé­nye, hogy Jelencz­ki Ist­ván film­je nem­zet­tu­dat for­má­ló alkotás. 

A vetí­tés letil­tá­sa kap­csán Jelencz­ki Ist­vánt idé­zem: „Akik úgy dön­töt­tek, hogy a »jelen­le­gi túl­hisz­teri­zált közeg­ben« nem vetí­tik le a fil­me­met, azok arról dön­töt­tek, hogy a Kár­pát-Haza tár­sa­dal­ma ne tud­ja meg TRIANON gya­lá­za­tá­nak igaz tör­té­ne­tét, és azt a meg­tar­tó Hitet, cse­lek­vő élni-aka­rást, amit jelen­tett a Magyar Fel­tá­ma­dás. (A IV. rész címe Magyar fel­tá­ma­dás). Ezzel a dön­té­sük­kel a nem­zet azon részét fosz­tot­ták, foszt­ják meg, akik még képe­sek Nem­zet­ben, Magyar­ság­ban gon­dol­kod­ni, érez­ni és cse­lek­vő tet­te­ik­kel azt bizo­nyí­ta­ni.

Ezt nem ven­ni ész­re, az nem más, mint a kívül­ről-belül­ről jól elő­ké­szí­tett köd­rend­szer­ben elve­szí­te­ni az éles látást. Saj­ná­lom, hogy nem táv­la­tok­ban gon­dol­koz­tak, és dön­töt­tek.” (Jelencz­ki Ist­ván nyílt leve­le az erdély.ma honlapon.)

E szem­pon­tok miatt szin­te hihe­tet­len, hogy a tri­a­no­ni béke­pa­rancs 101. és a „rend­szer­vál­toz­ta­tás” 31. évfor­du­ló­ján valaki/valakik veszik a bátor­sá­got, hogy letilt­sa­nak egy fil­met, amely az egyik leg­sú­lyo­sabb, ráadá­sul mind­má­ig műkö­dő magyar sors­tra­gé­di­á­nak oka­it és követ­kez­mé­nye­it dol­goz­za föl. 

Anno, az 1980-as évek­ben éppen azért küsz­köd­tünk (min­den­ki a maga helyén) a kom­mu­niz­mus ellen, hogy vég­re már sza­ba­don beszél­hes­sünk, írhas­sunk köny­ve­ket, alkot­has­sunk fil­me­ket s ne alkal­maz­za a kom­mu­nis­ta párt a cen­zú­rát, betil­tást, szi­len­ci­u­mot. Erre mi tör­té­nik: a rend­szer­vál­toz­ta­tás 31. évé­ben vala­ki meg­tilt­ja egy film bemu­ta­tá­sát a köz­szol­gá­la­ti televízióban…

Úgy tűnik, hogy Ön, vagy vala­me­lyik mun­ka­tár­sa poli­ti­kai hibát köve­tett el, hiszen súlyo­san veszé­lyez­te­ti az Ön párt­já­nak sza­va­za­ta­it a 2022. évi ország­gyű­lé­si válasz­tá­son. Távol áll tőlem, hogy poli­ti­zál­jak, jóma­gam csak a Jelencz­ki-film egyik meg­szó­la­ló tör­té­né­sze vagyok, azon­ban talán mások oda­fi­gyel­nek az ügy poli­ti­kai részé­re is.

Ha bár­ki nem ért egyet a Jelencz­ki-film­ben elhang­zó állí­tá­sok­kal, az a nor­má­lis, hogy a leve­tí­tés után behív­nak a stú­di­ó­ba tör­té­né­sze­ket, tár­sa­da­lom­tu­dó­so­kat, poli­to­ló­gu­so­kat, művé­sze­ket, akik sza­ba­don elmond­hat­ják az állás­pont­ju­kat. Per­sze így sem nagy a baj, mivel

 Jelencz­ki film­jei sokak sze­rint (sze­rin­tem is) örök érvé­nyű­ek, míg eset­leg más föl­di halan­dók világ­hí­re és haté­kony­sá­ga talán csak a követ­ke­ző válasz­tá­sig tart ki. 

Az is tény, hogy e cenzúrázással/betiltással Ön vagy vala­me­lyik mun­ka­tár­sa súlyo­san meg­bán­tot­ta a film­ben részt vett szak­ér­tő­ket és min­den olyan magyart, aki érdek­lő­dik a tri­a­no­ni téma­kör sok­szí­nű föl­dol­go­zá­sa iránt. 

Mivel azon­ban nem bot­rányt aka­rok okoz­ni, hanem – ha még lehet­sé­ges – a nor­ma­li­tás útját sze­ret­ném követ­ni, javas­la­ta­im a követ­ke­zők:
   1. mint jó hiva­tal­nok, a tör­vény értel­mé­ben vála­szol­jon a kér­dé­se­im­re;
   2. lehe­tő­leg azon­nal, de leg­ké­sőbb az idén júni­us 1 – 4. közöt­ti napo­kon (min­den nap egy részt) mutas­sák be Jelencz­ki Ist­ván Tri­a­non-film­jét az M5 kul­tu­rá­lis csa­tor­nán;
   3. ezután ren­dez­ze­nek tv-vitá­kat; ezek talán izgal­ma­sab­bak len­né­nek, mint az örö­kös poli­ti­kai viták.

Vár­va írás­be­li, nyil­vá­nos válaszát

üdvöz­let­tel

Raf­fay Ernő
tör­té­nész

Buda­pest 2021. ápri­lis 28. 

A szer­ző tör­té­nész, egye­te­mi tanár 

For­rás: vad​haj​ta​sok​.hu