Hírek Vélemények/Publicisztikák A Kárpát-medence szellemóriásai

A Kárpát-medence szellemóriásai

Csinta Samu interjúkötetében jeles, határon inneni és túli értelmiségiek szólalnak meg

Por alatt parázs címmel, Beszélgetések életről, világról alcímmel látott napvilágot a Magyar Nemzetben is publikáló Csinta Samu interjúkötete. A több mint háromszáz oldalas könyv, Erdély után, hamarosan az anyaországban is kapható lesz.

Oly korban élünk, amikor a televízió kisajátította a riportot, kiiktatta a nyomtatott sajtó majd teljes egészéből. Gondolok itt a klasszikus irodalmi riportra, nem a tényfeltáróra. Hasonló sorsra jutott a nagy­interjú is. Online felületeken találkozni manapság életút-beszélgetésekkel. Hogy a műfajról mit tart a szerző, az kiderül az előszavából:

„A szakirodalom szerint az a jó interjú, amelynek olvasásakor az olvasó már-már úgy érzi, harmadikként maga is ott ül a két beszélgető fél mellett.”

A 2015-től, a Háromszék hét végi lapszámaiban megjelent 150 interjújából válogatott ki mintegy negyvenet a szerzőjük. Csinta Samu beszélgetőtársai közül, a megannyi ismert személyiség mellett akadtak olyan erdélyiek, akiket csak hírből ismertem a kötet olvasása előtt. Örömteli, hogy ha pusztán végigolvassuk a névsort, porba hull a ballib – magát egyedülinek, kizárólagosnak tartó – értelmiség alantas állítása, miszerint a jobboldalon nincsenek valódi tehetségek, valódi szellemi óriások.
Az interjúkat ciklusokba foglalta szerzőjük.

Az Írott szó alatt az elszakított területek – esetünkben Erdély–Partium–Székelyföld – olyan írónagyságait mutatja be a riporter, mint Bogdán László, Farkas Árpád, Szilágyi István vagy Bodor Ádám.

A Kedvezőbb idők a román–magyar viszonyt vizsgálja, nem véletlenül Ablon­czy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével indítva, majd megszólaltatva Király Károlyt, Markó Bélát, Daniel Barbu politikus-politológust, Sabin Gherman, tévés újságírót, aki szerint a mostani román politikai elit kirabolja Erdélyt, lerombolja kultúráját.

A Lélektúra fejezetcím után, húsvét kapcsán, lelkészek, plébánosok – például Kató Béla, Gergely István – mellett szót kapott Csókay András vagy Tánczos Vilmos néprajzkutató, a hagyományos népi imádságok moldvai és gyimesi gyűjtője.

A Pókminta művészeket, sportolókat mutat be, példaértékű személyiségeket: Kányádi Sándort, Kallós Zoltánt, Berecz Andrást, Sebestyén Mártát, Kemény Dénest, Bölöni Lászlót.

A befejező ciklus, a Belső hallás szintén a művészeté, ám a végén, egyúttal a kötet végén már szűkebb hazája, Sepsiszentgyörgy nagyjait hívta beszélgetni Csinta Samu. Így Selmeczi György, Jankovics Marcell mellett Mátray Lászlót, Pálffy Tibort, Molnár Gizellát, a Tamási Áron Színház színművészeit. Tartalmas utazásra hív a szerző, amelynek végén kirajzolódik az elmúlt fél évtized Trianon aljasságával máig dacoló magyarsága, s az, miből fakad e dac ereje. Por alatt parázs. Hármas Alapítvány és a H–Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 2020.

Ditzendy Attila

Forrás: Magyar Nemzet