Hírek Elszakított területi hirek A jó, a rossz és a csúf – íme az új román ortodox-sovén párt és vezérei

A jó, a rossz és a csúf – íme az új román ortodox-sovén párt és vezérei

Mi történik, ha egy úzvölgyi sírgyalázó ultravezér, két, sortűzközeli, volt kommunista vértábornok és egy magyarellenes feljelentőgép találkoznak? Hát pártot alapítanak! Így született meg az AUR nevű szélsőséges formáció, amely legalább annyira maszk-, mint magyarellenes, és legalább annyira ortodox, mint soviniszta. Részletes elemzés Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet, és Ionut Codreanu, a bukaresti Active Watch civil szervezet projektvezetője segítségével.

Leginkább a korai Jobbikhoz lehetne hasonlítani – mondja kérdésünkre Illyés Gergely, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nevű román pártról, amely meglepetésre csaknem 10 százalékos támogatottsággal került be a bukaresti törvényhozásba a december 6-án tartott választások eredményeképpen. Az is izgalmas kérdés, hogy pontosan kik vezetik ezt a zavaros ideológiájú formációt: nézzük csak, kikből áll a vezérkar!

A főnök: az úzvölgyi kamuáldozat

George Simion Románia és Moldva egyesüléséért küzdő, 34 éves fociultra, akit a szomszédos államból ötször tiltottak ki e téren kifejtett propagandatevékenysége miatt. Két szélsőséges szurkolócsoport alapítása is az egyébként Bukarestben csendőrökre is támadó ultra nevéhez fűződik: a Honor et Patria és Uniți Sub Tricolor. Utóbbi feszített gigantikus zászlót Mátyás király kolozsvári szobra elé, illetve heccelte a magyar szurkolókat az 1919-es román megszállással;kedvenc rigmusuk a „ki a magyarokkal az országból!”,

ami ellen az UEFA nem emelt kifogást korábban. De emlékezetes, ez a rigmus csendült fel az úzvölgyi temetőnél is (s ezzel kapcsolatban döntött úgy előbb az illetékes román ügyészség, hogy a rigmus nem magyarellenes, de végül a napokban egy bíróság újraindíttatta az ügyet.

Semmi sem véletlen: George Simion ugyanis személy szerint is kiemelt szerepet játszott az említett első világháborús osztrák-magyar katonatemető meggyalázásában, ellopva a showt a dormánfalvi sovén román polgármestertől, az újabb és újabb területfoglalás eredeti értelmi szerzőjétől. Simion igazából csak ráült erre az ügyre, kiváló politikai érzékkel – mondja lapunknak Illyés.

Emlékezetes, Simion volt az, akit a konfliktus kezdeti szakaszában állítólag a temetőben tartózkodó magyarok megvertek – erről maga a politikus-ultra töltött fel nem túl meggyőző videót (ez azóta eltávolították), a dolog szépséghibája csak az volt, hogy szintén állítólag ekkor megvert cimborájának ezen a bal karját kötötték fel, míg a másnap posztolt képeken a jobbat. 

Úzvölgye, 2019. június 6. Csendőrökkel dulakodnak román résztvevők, akik majd ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án. MTI/Veres Nándor

Úzvölgye, 2019. június 6. Csendőrökkel dulakodnak román résztvevők, akik majd ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án. MTI/Veres Nándor

Ez nem akadályozta meg természetesen őket abban, hogy megkezdjék a „sérelem” megtorlására a bukaresti fociultrák megszervezését az Úz völgyébe, a történet folytatása pedig közismert:a szervezett ultrák a magyarok imaláncát áttörve behatoltak a temetőbe, törtek-zúztak,

a csendőrség teljes tétlensége mellett, magyar sírkereszteket téptek ki, és így tovább (bővebben ennek történetéről itt olvashat).

Mindenesetre az AUR megalapítása és vezetése is elsősorban Simion nevéhez fűződik, aki Kelemen Hunor újságírói kérdésre adott válaszára, miszerint ilyen szélsőséges pártnak nincs helye a parlamentben, közölte: az RMDSZ-t kellene betiltani, meg úgy általában az etnikai alapon szerveződő pártokat, ennek kapcsán pedig alkotmánymódosítást is kezdeményeznek.

’89 antihősei, Sortűz és Puskatus Tábornok

Emlékezetes, már Úzvölgyében, éppen a temetőrongálás idején feltűnt egy furcsa alak: a vandál tömeg egy részét irányító, köpcös figurában többen felismerték Mircea Chelarut, a román hadsereg vezérkarának egykori főnökét, aki az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idejéna magyarok agyonverését tétlenül végigasszisztáló román hadsereg helyi parancsnoka volt,

utóbb pedig a Securitate utódjakként alakult polgári titkosszolgálat, a SRI „irredenta tevékenységet megfigyelő” 3. ügyosztályának vezetője volt (a SRI elképzelhető érintettségéről majd később). Simion úzvölgyi szövetségesének múltja azonban éppen csak hogy vérpecsétesnek tűnhet,ha mellé tesszük Nicolae Roman vagy Francisc Tobă egykori tábornoki sráfos zubbonyát.

Ahogy számlálták a szavazatokat, és kúszott fölfelé az AUR százaléka, a román sajtón végigfutott a hír: az AUR színeiben induló Nicolae Roman egykori tábornok is mandátumot kaphat.

Nicolae Roman

Nicolae Roman

Roman nem akárki: egyenesen az 1989. decemberi temesvári sortüzek kapcsán érintett. A Nethuszár összefoglalója szerint a 01185 Gépesített Dandár parancsnoka december 16 és december között, 200 katona élénépp azokban a városrészekben irányította a hadsereget, ahol a forradalmárok elleni gyilkosságok jókora része történt.

Exkollégája, Francisc Tobă szintén a forradalom ellen fellépő tábornokok közé tartozik, ő a 100 körüli halálos áldozatot követelő nagyszebeni vérengzésekben érintett, s 2010-ben sikertelenül emeltek ellene vádat amiatt, hogy a Ceaușescu bukása utáni napona kórházból hurcolt el és veretett meg puskatussal sebesült forradalmárokat

– a sors fintora, hogy számos párt színeiben politizálhatott később, a parlamentet is megjárta, tehát számára nem az AUR a nagy visszatérés, a párt inkább csak újrahasznosította a vértábornokot, mint egy vintázsra koptatott Varia-bútort.

Az ortodox keresztesvezér és a feljelentőgép

A fenti nehézfiúk mellett, akadnak még kisebb-közepesebb halak is: például Ioan Mihal Lasca, a párt Bihar megyei listavezetője, aki ellen most emeltek vádat bankautomaták feltörése miatt. A volt újságíró, Claudiu Tarziu érdekesebb figura: a párt társelnöke, egyszersmind erős kapocs az ortodox egyházhoz – erről a kölcsönösen gyümölcsözőnek tűnő együttműködésről később még szó lesz.

Aztán itt van még a magyarellenes joghézag-hadjáratáról ismert blogger, Dan Tanasa, az általa 2014-ben létrehozott Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) vezetője, aki olyan horderejű ügyekből képes jogi eseteket kreálni, mint a székely szimbólumos maszkok. Tanasa munkássága jól ismert az erdélyi magyarság előtt, a kétnyelvű feliratok ádáz ellensége, de a zászlók, s különösen a székely zászló, illetve egyes faluzászlók iránt is erőteljes ellenszenvvel viseltetik. Papírfejléceken és magyar feliratú bélyegzőn is szokása háborogni.

Dan Tanasa

Dan Tanasa

Száznál is több feljelentés fűződik a nevéhez, amelyeket elsősorban székelyföldi települések és településvezetők ellen indított, azonban az, hogy miből él meg, nem tudni, mert hivatalosan semmilyen keresete nincsen. Csakúgy, mint egyébként Simionnak, akinek egy középkorú Ford Fiestán kívül hivatalosan se vagyona, se bevétele nem volt például idén.

A médiában és a közösségi médiában is igen aktív provokátorral jelen sorok szerzője sikertelenül próbált meg interjút készíteni: a megkeresést azzal hárította el, hogy nem tud angolul, a továbbiakban pedig nem reagált, holott angol nyelven is vezette egy ideig blogját, és egy videóban is megszólalt angolul. 

Összefújta a szél

A titkosszolgálati szálat a sokféle SRI-személyi érintettség miatt többen pedzegették már, például Barabás T. János, a KKI szakértője az Indexnek; a bukaresti Active Watch szervezet projektvezetője, Ionut Codreanu kérdésünkre úgy vélekedik, bár sok ezzel kapcsolatos spekuláció napvilágot látott már, de mindenképpen szükséges lenne egy átfogó vizsgálat, amihez átlátható állami intézményi kommunikációra lenne szükség.

A finanszírozás kérdése kapcsán felmerült Bobby Păunescu hollywoodi producer neve is, aki egyébként a B1 hírtévét is birtokló konszern tulajdonosa – erre Illyés hívta fel a figyelmünket, azt viszont az Indexnek mondta el Barabás, hogyPăunescu édesapja mellesleg a Securitatéban szolgált.

Illyés és Codreanu azonban általánosságban a mainstream pártokkal szembeni elégedetlenséget, előbbi pedig emellett az ortodox egyház szerepét emelik ki a párt előretörése kapcsán.A magyarellenesség csak egy része a brandnek,

ebben egyetértenek, Illyés pedig óva int attól, hogy erre a kérdésre egyszerűsítsük a párt programját. Hiszen a legtöbb román párt táplálja vagy legalábbis nem fékezi a magyarellenes indulatokat, pusztán ez kevés lett volna ahhoz, hogy Simionék kitűnjenek a többi párt tömegéből. Korábban Pászkán Zsolt politológus lapunknak úgy fogalmazott, az AUR-nál csak „kapudrog” volt a magyarellenesség.

Illyés hozzáteszi: a félmillió szavazó egy jó része talán el is csodálkozna, ha megtudná, hogy az AUR magyarellenes, ugyanisa párt elsősorban rendszerellenes, s mindenekelőtt erősen ortodox.

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések ellen tüntetnek Bukarestben 2020. szeptember 19-én. MTI/EPA/Bogdan Cristel

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések ellen tüntetnek Bukarestben 2020. szeptember 19-én. MTI/EPA/Bogdan Cristel

Csalódottak csődülete

Illyés szerint Simionék nagyon ügyesen használták ki a járvány miatti lezárások nyomán kialakult elégedetlenséget, amit a PSD csak szőrmentén tett; az AUR konkrétan lázadásra szólította fel az embereket, közben abszolút megkerülte a mainstream sajtót, a közösségi médiában kommunikált,szimpatizánsai beépültek a százezres maszk- és vírustagadó csoportokba és népszerűsítették a pártot,

amelyik olyan radikálisan fogalmazott a járványellenes intézkedések kapcsán, ahogy az sokan hallani szerették volna, de beleálltak olyan ügyekbe, mint az úzvölgyi konfliktus, vagy éppen a PSG-Basaksehir meccs rasszizmusvádja, s kiálltak Sebastian Colțescu játékvezető mellett. Retorikájuk része még, fűzi hozzá Illyés, hogy a többi párt korrupt, 30 éve semmi nem változott; kicsit olyanok, mint az USR volt, de a Mentsétek meg Romániát párt az értelmiségnek szólt. 

Ortodox offenzíva

Éppen ezért a szavazótábor roppant heterogén. Mint arra Condreanu is felhívja a figyelmünket, sokféle konzervatív és radikális csoport szimpátiáját sikerült megszereznie az AUR-nak, csalódottságuk elsősorban a fősodratú politika szociálpolitikai érzéketlenségének és a kisebbségi jogokról való párbeszéd hiányának is köszönhető, ahogy kibeszéletlen az állam és egyház kapcsolata vagy az európai identitás. Az AUR beszél ezekről a kérdésekről, félmillió román szavazó szerint hitelesen – teszi hozzá.

Illyés emellett a párt nyugatellenességét emeli ki, ami szintén friss hang a harminc éve demonstratíve Európa-barát román politikában, és a csökkenő befolyású, kétségbeesett ortodox egyház is ezt a szekeret hajtja, amely az AUR-ban meglátta azt az erőt, amelyre támaszkodhat; e furcsa szimbiózis keretein belül pópák csapata szólította fel egyszerű, főleg vidéki híveit az AUR-ra való szavazásra.

Persze mindezzel (az ortodoxiával vagy a futballhuliganizmussal) jól megfér a magyarellenesség – fűzi hozzá Illyés. Condreanu szerint is jogos az RMDSZ és a magyarok félelme a párt kapcsán, hiszen valóban radikális narratívát visznek a parlamentbe, az azonban a mainstream pártokon múlik majd, mennyire követik ezt, vagy mennyire szállnak szembe vele. Az alkalmilag magyarellenes szólamokat visszhangzó PNL vagy PSD élhet a lehetőséggel, hogy mérsékeltnek és européernek mutassa magát, és akár még a közbeszédre is elrettentő (tehát magyar szempontból pozitív) hatással lehet – véli.Ugyanakkor hozzáteszi: az Etnobarometer szerint a románok több mint fele negatívan látja a magyarokat. 

Illyés viszont pont attól a jelenségtől tart, hogy az AUR a felszínen mérséklődik, és közben csatolt termékként elfogadottabbá teszi a látens magyarellenességet. Jelenleg is céljuk szerinte egy, az olasz Legához hasonló, kevésbé szélsőségesnek tartott radikális pártnak mutatni magukat. Egyébként az AUR célkeresztjében inkább az RMDSZ áll, mint a teljes magyarság, és ha már hasonlítani kellene az egész társulatot, akkor a korai Jobbikot hozza fel kérdésünkre példának Illyés; hiszen

  • ugyanúgy tagadják, hogy szélsőségesek lennének, inkább a radikális jelzőt használják magukra;
  • állításuk szerint nincs bajuk a magyarokkal, csak a vezetőikkel, ahogy a Jobbik is a cigánybűnözést és nem a cigányokat jelölte meg ellenségként
  • ugyanúgy a gazdaságilag elmaradottabb térségekben, és
  • ugyanúgy válságidőszakban nyerték el sok ember szimpátiáját.

Ami miatt kipukkadhat az AUR-lufi, az Illyés szerint részben éppen az, aminek felemelkedésüket köszönhetik: hogy eddig a sajtó nem fordított rájuk figyelmet, így nem kerültek ki a zűrös ügyeik a nyilvánosság elé, most azonban ez változni fog; illetve még ott a káderhiány, hiszensokszor annyira nem volt indítható jelöltjük, hogy számos térségben komplett családokat kellett felrakni a listákra.

Jelöltjeik zöme így Bukarestben a kezdődő ülésszakon találkozik először, a humán erőforrás hiánya pedig később is visszaüthet. Egyszóval már az első vonalat is csak olyan alakokkal tudták feltölteni, akik ’89-es szerepe problémás, vagy egyenesen bankautomatákat törtek fel korábban – véli Illyés; egyszóval nem lesz könnyű megőrizniük a jelentős részben szerencsével megszerzett pozícióikat.

(Nyitókép: George Simion (j) és Claudiu Tarziu, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnökei sajtótájékoztatót tartanak pártjuk bukaresti székházában 2020. december 7-én, egy nappal a romániai parlamenti választások után. MTI/AP/Vadim Ghirda)