A jó, a rossz és a csúf – íme az új román orto­dox-sovén párt és vezérei

Mi tör­té­nik, ha egy úzvöl­gyi sír­gya­lá­zó ult­ra­ve­zér, két, sor­tűz­kö­ze­li, volt kom­mu­nis­ta vér­tá­bor­nok és egy magyar­el­le­nes fel­je­len­tő­gép talál­koz­nak? Hát pár­tot ala­pí­ta­nak! Így szü­le­tett meg az AUR nevű szél­ső­sé­ges for­má­ció, amely leg­alább annyi­ra maszk‑, mint magyar­el­le­nes, és leg­alább annyi­ra orto­dox, mint sovi­nisz­ta. Rész­le­tes elem­zés Illyés Ger­gely, a Nem­zet­po­li­ti­kai Kuta­tó­in­té­zet, és Ion­ut Cod­re­a­nu, a buka­res­ti Active Watch civil szer­ve­zet pro­jekt­ve­ze­tő­je segítségével.

Leg­in­kább a korai Job­bik­hoz lehet­ne hason­lí­ta­ni – mond­ja kér­dé­sünk­re Illyés Ger­gely, a Romá­nok Egye­sü­lé­sé­ért Szö­vet­ség (AUR) nevű román párt­ról, amely meg­le­pe­tés­re csak­nem 10 szá­za­lé­kos támo­ga­tott­ság­gal került be a buka­res­ti tör­vény­ho­zás­ba a decem­ber 6‑án tar­tott válasz­tá­sok ered­mé­nye­kép­pen. Az is izgal­mas kér­dés, hogy pon­to­san kik veze­tik ezt a zava­ros ideo­ló­gi­á­jú for­má­ci­ót: néz­zük csak, kik­ből áll a vezérkar!

A főnök: az úzvöl­gyi kamuáldozat

Geor­ge Simi­on Romá­nia és Mold­va egye­sü­lé­sé­ért küz­dő, 34 éves foci­ult­ra, akit a szom­szé­dos állam­ból ötször til­tot­tak ki e téren kifej­tett pro­pa­gan­da­te­vé­keny­sé­ge miatt. Két szél­ső­sé­ges szur­ko­ló­cso­port ala­pí­tá­sa is az egyéb­ként Buka­rest­ben csend­őrök­re is táma­dó ult­ra nevé­hez fűző­dik: a Honor et Pat­ria és Uniți Sub Tric­ol­or. Utób­bi feszí­tett gigan­ti­kus zász­lót Mátyás király kolozs­vá­ri szob­ra elé, illet­ve hec­cel­te a magyar szur­ko­ló­kat az 1919-es román megszállással;kedvenc rig­mu­suk a „ki a magya­rok­kal az országból!”,

ami ellen az UEFA nem emelt kifo­gást koráb­ban. De emlé­ke­ze­tes, ez a rig­mus csen­dült fel az úzvöl­gyi teme­tő­nél is (s ezzel kap­cso­lat­ban dön­tött úgy előbb az ille­té­kes román ügyész­ség, hogy a rig­mus nem magyar­el­le­nes, de végül a napok­ban egy bíró­ság újra­in­dít­tat­ta az ügyet.

Sem­mi sem vélet­len: Geor­ge Simi­on ugyan­is sze­mély sze­rint is kiemelt sze­re­pet ját­szott az emlí­tett első világ­há­bo­rús oszt­rák-magyar kato­na­te­me­tő meg­gya­lá­zá­sá­ban, ellop­va a showt a dor­mán­fal­vi sovén román pol­gár­mes­ter­től, az újabb és újabb terü­let­fog­la­lás ere­de­ti értel­mi szer­ző­jé­től. Simi­on iga­zá­ból csak ráült erre az ügy­re, kivá­ló poli­ti­kai érzék­kel – mond­ja lapunk­nak Illyés.

Emlé­ke­ze­tes, Simi­on volt az, akit a konf­lik­tus kez­de­ti sza­ka­szá­ban állí­tó­lag a teme­tő­ben tar­tóz­ko­dó magya­rok meg­ver­tek – erről maga a poli­ti­kus-ult­ra töl­tött fel nem túl meg­győ­ző vide­ót (ez azóta eltá­vo­lí­tot­ták), a dolog szép­ség­hi­bá­ja csak az volt, hogy szin­tén állí­tó­lag ekkor meg­vert cim­bo­rá­já­nak ezen a bal kar­ját kötöt­ték fel, míg a más­nap posz­tolt képe­ken a jobbat. 

Úzvöl­gye, 2019. júni­us 6. Csend­őrök­kel dula­kod­nak román részt­ve­vők, akik majd orto­dox szer­tar­tás kere­té­ben fel­szen­tel­ték a tör­vény­sér­tő­en léte­sí­tett román emlék­mű­vet és par­cel­lát 2019. júni­us 6‑án. MTI/Veres Nándor

Ez nem aka­dá­lyoz­ta meg ter­mé­sze­te­sen őket abban, hogy meg­kezd­jék a „sére­lem” meg­tor­lá­sá­ra a buka­res­ti foci­ult­rák meg­szer­ve­zé­sét az Úz völ­gyé­be, a tör­té­net foly­ta­tá­sa pedig közismert:a szer­ve­zett ult­rák a magya­rok ima­lán­cát áttör­ve beha­tol­tak a teme­tő­be, törtek-zúztak,

a csend­őr­ség tel­jes tét­len­sé­ge mel­lett, magyar sír­ke­resz­te­ket tép­tek ki, és így tovább (bőveb­ben ennek tör­té­ne­té­ről itt olvas­hat).

Min­den­eset­re az AUR meg­ala­pí­tá­sa és veze­té­se is első­sor­ban Simi­on nevé­hez fűző­dik, aki Kele­men Hunor újság­írói kér­dés­re adott vála­szá­ra, misze­rint ilyen szél­ső­sé­ges párt­nak nincs helye a par­la­ment­ben, közöl­te: az RMDSZ‑t kel­le­ne betil­ta­ni, meg úgy álta­lá­ban az etni­kai ala­pon szer­ve­ző­dő pár­to­kat, ennek kap­csán pedig alkot­mány­mó­do­sí­tást is kezdeményeznek.

’89 anti­hő­sei, Sor­tűz és Pus­ka­tus Tábornok

Emlé­ke­ze­tes, már Úzvöl­gyé­ben, éppen a teme­tő­ron­gá­lás ide­jén fel­tűnt egy fur­csa alak: a van­dál tömeg egy részét irá­nyí­tó, köp­cös figu­rá­ban töb­ben fel­is­mer­ték Mir­cea Che­larut, a román had­se­reg vezér­ka­rá­nak egy­ko­ri főnö­két, aki az 1990-es maros­vá­sár­he­lyi magyar­el­le­nes pog­rom ide­jé­na magya­rok agyon­ve­ré­sét tét­le­nül végig­asszisz­tá­ló román had­se­reg helyi parancs­no­ka volt,

utóbb pedig a Secu­ri­ta­te utód­jak­ként ala­kult pol­gá­ri tit­kos­szol­gá­lat, a SRI „irre­den­ta tevé­keny­sé­get meg­fi­gye­lő” 3. ügy­osz­tá­lyá­nak veze­tő­je volt (a SRI elkép­zel­he­tő érin­tett­sé­gé­ről majd később). Simi­on úzvöl­gyi szö­vet­sé­ge­sé­nek múlt­ja azon­ban éppen csak hogy vér­pe­csé­tes­nek tűnhet,ha mel­lé tesszük Nic­o­lae Roman vagy Fran­cisc Tobă egy­ko­ri tábor­no­ki srá­fos zubbonyát.

Ahogy szám­lál­ták a sza­va­za­to­kat, és kúszott föl­fe­lé az AUR szá­za­lé­ka, a román saj­tón végig­fu­tott a hír: az AUR szí­ne­i­ben indu­ló Nic­o­lae Roman egy­ko­ri tábor­nok is man­dá­tu­mot kaphat.

Nic­o­lae Roman

Roman nem akár­ki: egye­ne­sen az 1989. decem­be­ri temes­vá­ri sor­tü­zek kap­csán érin­tett. A Net­hu­szár össze­fog­la­ló­ja sze­rint a 01185 Gépe­sí­tett Dan­dár parancs­no­ka decem­ber 16 és decem­ber között, 200 kato­na élé­népp azok­ban a város­ré­szek­ben irá­nyí­tot­ta a had­se­re­get, ahol a for­ra­dal­má­rok elle­ni gyil­kos­sá­gok jóko­ra része történt.

Exkol­lé­gá­ja, Fran­cisc Tobă szin­tén a for­ra­da­lom ellen fel­lé­pő tábor­no­kok közé tar­to­zik, ő a 100 körü­li halá­los áldo­za­tot köve­te­lő nagy­sze­be­ni véreng­zé­sek­ben érin­tett, s 2010-ben siker­te­le­nül emel­tek elle­ne vádat ami­att, hogy a Cea­ușes­cu buká­sa utá­ni napona kór­ház­ból hur­colt el és vere­tett meg pus­ka­tus­sal sebe­sült forradalmárokat

– a sors fin­to­ra, hogy szá­mos párt szí­ne­i­ben poli­ti­zál­ha­tott később, a par­la­men­tet is meg­jár­ta, tehát szá­má­ra nem az AUR a nagy vissza­té­rés, a párt inkább csak újra­hasz­no­sí­tot­ta a vér­tá­bor­no­kot, mint egy vin­tázs­ra kop­ta­tott Varia-bútort.

Az orto­dox keresz­tes­ve­zér és a feljelentőgép

A fen­ti nehéz­fi­úk mel­lett, akad­nak még kisebb-köze­pe­sebb halak is: pél­dá­ul Ioan Mihal Las­ca, a párt Bihar megyei lis­ta­ve­ze­tő­je, aki ellen most emel­tek vádat bank­au­to­ma­ták fel­tö­ré­se miatt. A volt újság­író, Cla­u­diu Tar­ziu érde­ke­sebb figu­ra: a párt társ­el­nö­ke, egy­szer­s­mind erős kapocs az orto­dox egy­ház­hoz – erről a köl­csö­nö­sen gyü­möl­csö­ző­nek tűnő együtt­mű­kö­dés­ről később még szó lesz.

Aztán itt van még a magyar­el­le­nes jog­hé­zag-had­já­ra­tá­ról ismert blog­ger, Dan Tan­a­sa, az álta­la 2014-ben lét­re­ho­zott Mél­tó­sá­gért Euró­pá­ban Pol­gá­ri Egye­sü­let (ADEC) veze­tő­je, aki olyan hord­ere­jű ügyek­ből képes jogi ese­te­ket kre­ál­ni, mint a szé­kely szim­bó­lu­mos masz­kok. Tan­a­sa mun­kás­sá­ga jól ismert az erdé­lyi magyar­ság előtt, a két­nyel­vű fel­ira­tok ádáz ellen­sé­ge, de a zász­lók, s külö­nö­sen a szé­kely zász­ló, illet­ve egyes falu­zász­lók iránt is erő­tel­jes ellen­szenv­vel visel­te­tik. Papír­fej­lé­ce­ken és magyar fel­ira­tú bélyeg­zőn is szo­ká­sa hábo­rog­ni.

Dan Tan­a­sa

Száz­nál is több fel­je­len­tés fűző­dik a nevé­hez, ame­lye­ket első­sor­ban szé­kely­föl­di tele­pü­lé­sek és tele­pü­lés­ve­ze­tők ellen indí­tott, azon­ban az, hogy miből él meg, nem tud­ni, mert hiva­ta­lo­san sem­mi­lyen kere­se­te nin­csen. Csak­úgy, mint egyéb­ként Simi­on­nak, aki­nek egy közép­ko­rú Ford Fies­tán kívül hiva­ta­lo­san se vagyo­na, se bevé­te­le nem volt pél­dá­ul idén.

A médi­á­ban és a közös­sé­gi médi­á­ban is igen aktív pro­vo­ká­tor­ral jelen sorok szer­ző­je siker­te­le­nül pró­bált meg inter­jút készí­te­ni: a meg­ke­re­sést azzal hárí­tot­ta el, hogy nem tud ango­lul, a továb­bi­ak­ban pedig nem rea­gált, hol­ott angol nyel­ven is vezet­te egy ide­ig blog­ját, és egy vide­ó­ban is meg­szó­lalt angolul. 

Össze­fúj­ta a szél

A tit­kos­szol­gá­la­ti szá­lat a sok­fé­le SRI-sze­mé­lyi érin­tett­ség miatt töb­ben pedze­get­ték már, pél­dá­ul Bara­bás T. János, a KKI szak­ér­tő­je az Index­nek; a buka­res­ti Active Watch szer­ve­zet pro­jekt­ve­ze­tő­je, Ion­ut Cod­re­a­nu kér­dé­sünk­re úgy véle­ke­dik, bár sok ezzel kap­cso­la­tos spe­ku­lá­ció nap­vi­lá­got látott már, de min­den­kép­pen szük­sé­ges len­ne egy átfo­gó vizs­gá­lat, ami­hez átlát­ha­tó álla­mi intéz­mé­nyi kom­mu­ni­ká­ci­ó­ra len­ne szükség.

A finan­szí­ro­zás kér­dé­se kap­csán fel­me­rült Bobby Pău­nes­cu hol­ly­woo­di pro­du­cer neve is, aki egyéb­ként a B1 hír­té­vét is bir­tok­ló kon­szern tulaj­do­no­sa – erre Illyés hív­ta fel a figyel­mün­ket, azt viszont az Index­nek mond­ta el Bara­bás, hogyPău­nes­cu édes­ap­ja mel­les­leg a Secu­ri­ta­té­ban szolgált.

Illyés és Cod­re­a­nu azon­ban álta­lá­nos­ság­ban a mainst­ream pár­tok­kal szem­be­ni elé­ge­det­len­sé­get, előb­bi pedig emel­lett az orto­dox egy­ház sze­re­pét eme­lik ki a párt elő­re­tö­ré­se kapcsán.A magyar­el­le­nes­ség csak egy része a brandnek,

ebben egyet­ér­te­nek, Illyés pedig óva int attól, hogy erre a kér­dés­re egy­sze­rű­sít­sük a párt prog­ram­ját. Hiszen a leg­több román párt táp­lál­ja vagy leg­alább­is nem féke­zi a magyar­el­le­nes indu­la­to­kat, pusz­tán ez kevés lett vol­na ahhoz, hogy Simi­o­nék kitűn­je­nek a töb­bi párt töme­gé­ből. Koráb­ban Pász­kán Zsolt poli­to­ló­gus lapunk­nak úgy fogal­ma­zott, az AUR-nál csak „kapu­drog” volt a magyarellenesség.

Illyés hoz­zá­te­szi: a fél­mil­lió sza­va­zó egy jó része talán el is cso­dál­koz­na, ha meg­tud­ná, hogy az AUR magyar­el­le­nes, ugyan­i­sa párt első­sor­ban rend­szer­el­le­nes, s min­de­nek­előtt erő­sen ortodox.

A koro­na­ví­rus-jár­vány miatt beve­ze­tett kor­lá­to­zó intéz­ke­dé­sek ellen tün­tet­nek Buka­rest­ben 2020. szep­tem­ber 19-én. MTI/EPA/Bogdan Cristel

Csa­ló­dot­tak csődülete

Illyés sze­rint Simi­o­nék nagyon ügye­sen hasz­nál­ták ki a jár­vány miat­ti lezá­rá­sok nyo­mán kiala­kult elé­ge­det­len­sé­get, amit a PSD csak szőr­men­tén tett; az AUR konk­ré­tan láza­dás­ra szó­lí­tot­ta fel az embe­re­ket, köz­ben abszo­lút meg­ke­rül­te a mainst­ream saj­tót, a közös­sé­gi médi­á­ban kommunikált,szimpatizánsai beépül­tek a száz­ez­res maszk- és vírus­ta­ga­dó cso­por­tok­ba és nép­sze­rű­sí­tet­ték a pártot,

ame­lyik olyan radi­ká­li­san fogal­ma­zott a jár­vány­el­le­nes intéz­ke­dé­sek kap­csán, ahogy az sokan hal­la­ni sze­ret­ték vol­na, de bele­áll­tak olyan ügyek­be, mint az úzvöl­gyi konf­lik­tus, vagy éppen a PSG-Basak­se­hir meccs rassziz­mus­vád­ja, s kiáll­tak Sebas­ti­an Colțes­cu játék­ve­ze­tő mel­lett. Reto­ri­ká­juk része még, fűzi hoz­zá Illyés, hogy a töb­bi párt kor­rupt, 30 éve sem­mi nem vál­to­zott; kicsit olya­nok, mint az USR volt, de a Ment­sé­tek meg Romá­ni­át párt az értel­mi­ség­nek szólt. 

Orto­dox offenzíva

Éppen ezért a sza­va­zó­tá­bor rop­pant hete­ro­gén. Mint arra Cond­re­a­nu is fel­hív­ja a figyel­mün­ket, sok­fé­le kon­zer­va­tív és radi­ká­lis cso­port szim­pá­ti­á­ját sike­rült meg­sze­rez­nie az AUR-nak, csa­ló­dott­sá­guk első­sor­ban a fősod­ra­tú poli­ti­ka szo­ci­ál­po­li­ti­kai érzé­ket­len­sé­gé­nek és a kisebb­sé­gi jogok­ról való pár­be­széd hiá­nyá­nak is köszön­he­tő, ahogy kibe­szé­let­len az állam és egy­ház kap­cso­la­ta vagy az euró­pai iden­ti­tás. Az AUR beszél ezek­ről a kér­dé­sek­ről, fél­mil­lió román sza­va­zó sze­rint hite­le­sen – teszi hozzá.

Illyés emel­lett a párt nyu­gat­el­le­nes­sé­gét eme­li ki, ami szin­tén friss hang a har­minc éve demonst­ratí­ve Euró­pa-barát román poli­ti­ká­ban, és a csök­ke­nő befo­lyá­sú, két­ség­be­esett orto­dox egy­ház is ezt a sze­ke­ret hajt­ja, amely az AUR-ban meg­lát­ta azt az erőt, amely­re támasz­kod­hat; e fur­csa szim­bi­ó­zis kere­te­in belül pópák csa­pa­ta szó­lí­tot­ta fel egy­sze­rű, főleg vidé­ki híve­it az AUR-ra való szavazásra.

Per­sze mind­ez­zel (az orto­do­xi­á­val vagy a fut­ball­hu­li­ga­niz­mus­sal) jól meg­fér a magyar­el­le­nes­ség – fűzi hoz­zá Illyés. Cond­re­a­nu sze­rint is jogos az RMDSZ és a magya­rok félel­me a párt kap­csán, hiszen való­ban radi­ká­lis nar­ra­tí­vát visz­nek a par­la­ment­be, az azon­ban a mainst­ream pár­to­kon múlik majd, mennyi­re köve­tik ezt, vagy mennyi­re száll­nak szem­be vele. Az alkal­mi­lag magyar­el­le­nes szó­la­mo­kat vissz­hang­zó PNL vagy PSD élhet a lehe­tő­ség­gel, hogy mér­sé­kelt­nek és euro­pé­er­nek mutas­sa magát, és akár még a köz­be­széd­re is elret­ten­tő (tehát magyar szem­pont­ból pozi­tív) hatás­sal lehet – véli.Ugyanakkor hoz­zá­te­szi: az Etno­ba­ro­me­ter sze­rint a romá­nok több mint fele nega­tí­van lát­ja a magyarokat. 

Illyés viszont pont attól a jelen­ség­től tart, hogy az AUR a fel­szí­nen mér­sék­lő­dik, és köz­ben csa­tolt ter­mék­ként elfo­ga­dot­tab­bá teszi a látens magyar­el­le­nes­sé­get. Jelen­leg is cél­juk sze­rin­te egy, az olasz Leg­á­hoz hason­ló, kevés­bé szél­ső­sé­ges­nek tar­tott radi­ká­lis párt­nak mutat­ni magu­kat. Egyéb­ként az AUR cél­ke­reszt­jé­ben inkább az RMDSZ áll, mint a tel­jes magyar­ság, és ha már hason­lí­ta­ni kel­le­ne az egész tár­su­la­tot, akkor a korai Job­bi­kot hoz­za fel kér­dé­sünk­re pél­dá­nak Illyés; hiszen

• ugyan­úgy tagad­ják, hogy szél­ső­sé­ge­sek len­né­nek, inkább a radi­ká­lis jel­zőt hasz­nál­ják magukra;
• állí­tá­suk sze­rint nincs bajuk a magya­rok­kal, csak a veze­tő­ik­kel, ahogy a Job­bik is a cigány­bű­nö­zést és nem a cigá­nyo­kat jelöl­te meg ellenségként
• ugyan­úgy a gaz­da­sá­gi­lag elma­ra­dot­tabb tér­sé­gek­ben, és
• ugyan­úgy vál­ság­idő­szak­ban nyer­ték el sok ember szimpátiáját.

Ami miatt kipuk­kad­hat az AUR-lufi, az Illyés sze­rint rész­ben éppen az, ami­nek fel­emel­ke­dé­sü­ket köszön­he­tik: hogy eddig a saj­tó nem for­dí­tott rájuk figyel­met, így nem kerül­tek ki a zűrös ügye­ik a nyil­vá­nos­ság elé, most azon­ban ez vál­toz­ni fog; illet­ve még ott a káder­hi­ány, hiszen­sok­szor annyi­ra nem volt indít­ha­tó jelölt­jük, hogy szá­mos tér­ség­ben komp­lett csa­lá­do­kat kel­lett fel­rak­ni a listákra.

Jelölt­je­ik zöme így Buka­rest­ben a kez­dő­dő ülés­sza­kon talál­ko­zik elő­ször, a humán erő­for­rás hiá­nya pedig később is vissza­üt­het. Egy­szó­val már az első vona­lat is csak olyan ala­kok­kal tud­ták fel­töl­te­ni, akik ’89-es sze­re­pe prob­lé­más, vagy egye­ne­sen bank­au­to­ma­tá­kat tör­tek fel koráb­ban – véli Illyés; egy­szó­val nem lesz könnyű meg­őriz­ni­ük a jelen­tős rész­ben sze­ren­csé­vel meg­szer­zett pozícióikat.

(Nyi­tó­kép: Geor­ge Simi­on (j) és Cla­u­diu Tar­ziu, a Romá­nok Egye­sü­lé­sé­ért Szö­vet­ség (AUR) társ­el­nö­kei saj­tó­tá­jé­koz­ta­tót tar­ta­nak párt­juk buka­res­ti szék­há­zá­ban 2020. decem­ber 7‑én, egy nap­pal a romá­ni­ai par­la­men­ti válasz­tá­sok után. MTI/AP/Vadim Ghirda)