A jár­vány­hely­zet­ben még inkább figyel­met érde­mel a szórványmagyarság

Novem­ber 15-ét, Beth­len Gábor szü­le­tés­nap­ját, 2015-ben nyil­vá­ní­tot­ta a magyar szór­vány nap­já­vá az országgyűlés.

A Kár­pát-meden­cé­ben szór­vány­ban élő magya­rok a magyar­ság leg­ki­szol­gál­ta­tot­tabb hely­zet­ben lévő közös­sé­gei, akik az anya­or­szág­tól leg­tá­vo­labb eső és leg­ve­szé­lyez­te­tet­tebb terü­le­te­ken is őrzik a magyar iden­ti­tást és kul­tú­rát. A jár­vány­hely­zet­ben, ami­kor a tömb­ma­gyar­ság­tól és az anya­or­szág­tól még inkább el van­nak szi­ge­tel­ve, támo­ga­tá­suk és védel­mük külö­nö­sen fontos.

Az Ország­gyű­lés 2015-ben a hatá­ron túli magyar­ság iránt viselt, az alap­tör­vény­ben rög­zí­tett fele­lős­ség jegyé­ben novem­ber 15-ét, Beth­len Gábor (1580−1629) erdé­lyi feje­de­lem szü­le­té­sé­nek és halá­lá­nak nap­ját a magyar szór­vány nap­já­vá nyil­vá­ní­tot­ta. Ezen a napon azok­ra a nem­zet­tár­sa­ink­ra kell emlé­kez­nünk, akik a leg­ne­he­zebb tere­pen áll­nak helyt: az asszi­mi­lá­ció állan­dó fenye­ge­té­sé­nek ellen­áll­va, ide­gen nyel­vi közeg­ben élve őrzik a magyar nyel­vet és kul­tú­rát. Magyar­or­szág Kor­má­nya 2010 óta dol­go­zik azért, hogy a szór­vány­ban élő magyar­ság­nak ne kell­jen elhagy­nia szü­lő­föld­jét, hely­ben tud­jon boldogulni.

Iden­ti­tás­erő­sí­tő és ösz­tön­díj­prog­ra­mok­kal, a szór­vány­kol­lé­gi­u­mok­nak nyúj­tott támo­ga­tá­sok­kal, óvo­dák és böl­cső­dék épí­té­sé­vel igyek­szünk hoz­zá­já­rul­ni ahhoz, hogy évti­ze­dek, vagy akár évszá­za­dok múl­va is legyen magyar szó a magyar­ság vég­vá­ra­i­ban. A jár­vány­hely­zet ide­jén, ami­kor az amúgy is elszi­ge­tel­ten élő szór­vány­ma­gyar­ság még inkább el van vág­va a tömb­ben élő magya­rok­tól és az anya­or­szág­tól, támo­ga­tá­suk még inkább fon­tos, hisz kitar­tá­su­kért és helyt­ál­lá­su­kért mind­nyá­jan köszö­net­tel tartozunk.

(Potá­pi Árpád János nem­zet­po­li­ti­ká­ért fele­lős állam­tit­kár közleménye)

For­rás: Man​di​ner​.hu