A glo­bá­lis adó kor­lá­toz­ná a versenyt

NEM KEDVEZNE MAGYARORSZÁGNAK, HA RÁNK ERŐLTETNÉK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉNEK TERVÉT

Az Euró­pai Unió veze­tő­i­ről nem elkép­zel­he­tet­len, hogy a tár­sa­sá­gi adó ügyé­ben is nyo­mást pró­bál­ja­nak gya­ko­rol­ni az olyan tag­ál­la­mok­ra, mint pél­dá­ul Magyar­or­szág – mond­ta a Magyar Nem­zet­nek Boros Imre. A köz­gaz­dász mind­er­ről annak kap­csán beszélt, hogy az Egye­sült Álla­mok fel­ve­tet­te a glo­bá­lis adó ötletét.

– Az Egye­sült Álla­mok pénz­ügy­mi­nisz­te­re és a Fed elnö­ke kere­si a meg­ol­dá­so­kat, piac­ról ugyan­is nem nagyon lehet fedez­ni a ter­ve­zet költ­sé­ge­it. Az ame­ri­kai köt­vény­pi­ac leter­helt, és az összeg nagy­ság­rend­je is hatal­mas. Az biz­tos, hogy az egek­be emel­ked­né­nek a hoza­mok, így a köz­pon­ti bank kény­te­len len­ne kama­tot emel­ni. A Fed veze­tő­je azon­ban már beje­len­tet­te, hogy arról nem lehet szó – magya­ráz­ta a szak­ér­tő.
Boros Imre hang­sú­lyoz­ta: a meg­nö­velt adós­ság­nak van több­let­ka­ma­ta, annak költ­sé­gét a szö­vet­sé­gi vál­la­la­ti adó (cor­pora­te tax) bevé­te­lei álta­lá­ban fede­zik. Ez azon­ban most nem így van. A köz­gaz­dász sze­rint ezért talál­ták ki, hogy meg­eme­lik a köz­te­her kulcsát.

– Ne feled­jük, hogy a koráb­bi elnök, Donald Trump éppen adó­csök­ken­tés­sel pró­bál­ta vissza­csá­bí­ta­ni az ország­ba az ame­ri­kai cége­ket. A kez­de­mé­nye­zés nem is volt siker­te­len. Ha most újra emel­ked­ne az elvo­nás mér­té­ke, a vál­la­la­tok egy része ismét a távo­zás útjá­ra lépne.

Több ame­ri­kai mul­ti­na­ci­o­ná­lis tár­sa­ság pedig most sem ott fize­ti meg a ter­he­ket – mond­ta. Az Egye­sült Álla­mok ezért sze­ret­né, hogy világ­szer­te eltűn­je­nek a tár­sa­sá­gi adó­kul­csok köz­ti különbségek.

– A nagyobb euró­pai álla­mok­ban, így pél­dá­ul Német­or­szág­ban, Fran­cia­or­szág­ban, Nagy-Bri­tan­ni­á­ban, Spa­nyol­or­szág­ban és Olasz­or­szág­ban gya­kor­la­ti­lag az ame­ri­kai szin­ten van vagy annál is maga­sabb ez a köz­te­her. Nyil­ván itt továb­bi eme­lés­ről nem lehet szó. Íror­szág, Liech­tens­tein vagy éppen Luxem­burg viszont jóval kisebb elvo­nás­sal ter­he­li a vál­la­la­to­kat, nem is beszél­ve a világ mint­egy 25 olyan orszá­gá­ról, ahol nul­la a tár­sa­sá­gi adó­kulcs. Az olaj­mo­nar­chi­ák­ban is ez a hely­zet: vagy nagyon ala­csony az adó, vagy nincs is. Nyil­ván Orosz­or­szá­got sem lehet arra kény­sze­rí­te­ni, hogy az Egye­sült Álla­mok elkép­ze­lé­se­i­hez han­gol­ja az adó­rend­sze­rét – magya­ráz­ta Boros Imre. Rámutatott:

az adó­eme­lés­sel Ame­ri­ká­ban a kis- és köze­pes cége­ket hoz­nák a leg­ne­he­zebb hely­zet­be. Lénye­gé­ben Trump támo­ga­tói jár­ná­nak nagyon rosszul. A glo­bá­lis adó­eme­lés pedig kor­lá­toz­ná a nem­zet­kö­zi adóversenyt.

A köz­gaz­dász kitért Magyar­or­szág­ra is. – Hazánk­ban a tár­sa­sá­gi adó kilenc szá­za­lék, ami jelen­tős előny a befek­te­tő­kért folyó küz­de­lem­ben. A kül­föl­di cégek­nek érde­mes nálunk ter­mel­ni­ük és itt adóz­ni­uk. A pénz hoz­zánk jön, ami itt járul hoz­zá a növe­ke­dés­hez. Ebből több­let­jö­ve­de­lem lesz, amely a pénz­ügyi egyen­súly fenn­tar­tá­sát is segí­ti. Ennek a nagyobb uni­ós álla­mok egy­ál­ta­lán nem örül­nek. Már koráb­ban is hal­lat­szot­tak azok a han­gok, ame­lyek fel­szá­mol­nák azt a jogo­sult­sá­got, hogy a tag­ál­la­mok nem­ze­ti hatás­kör­ben dönt­se­nek a köz­te­her mér­té­ké­ről – hangsúlyozta.

– Az Euró­pai Unió veze­tő­i­ről nem elkép­zel­he­tet­len, hogy most is nyo­mást pró­bál­ja­nak gya­ko­rol­ni az olyan tag­ál­la­mok­ra, mint pél­dá­ul Magyar­or­szág. Erre érde­mes fel­ké­szül­ni. Érde­kes, hogy arról viszont szó sincs, hogy az off­shore para­di­cso­mok­ba mene­kí­tett pén­zek előtt vág­ják el az utat. Hol­ott az egé­szet ezzel kel­le­ne kez­de­ni – véle­ke­dett Boros Imre.

For­rás: Magyar Nemzet