A fel­vi­dé­ki magyar­ság tovább­ra is szá­mít­hat a magyar kormányra

A fel­vi­dé­ki magyar­ság tovább­ra is szá­mít­hat a magyar kor­mány támo­ga­tá­sá­ra és segít­sé­gé­re – jelen­tet­te ki Szij­jár­tó Péter kül­gaz­da­sá­gi és kül­ügy­mi­nisz­ter, miu­tán csü­tör­tö­kön Pozsony­ban tár­gyalt For­ró Krisz­ti­án­nal, a fel­vi­dé­ki Magyar Közös­ség Párt­já­nak (MKP) elnökével.

„Magyar­or­szág kor­má­nya tovább­ra is azt vall­ja, hogy nem nekünk, Buda­pest­ről kell meg­mon­da­ni, hogy mi a jó a hatá­ron túli magyar közös­sé­gek­nek. Sok­kal cél­ra­ve­ze­tőbb az, ha meg­kér­dez­zük tőlük, hogy milyen segít­ség­re van szük­sé­gük. Az elmúlt tíz esz­ten­dő­ben ezt a nem­zet­po­li­ti­kai irány­vo­na­lat követ­tük, és hogy­ha végig­né­zünk a hatá­ra­in­kon túl, a szom­szé­dos orszá­gok terü­le­tén élő magyar nem­ze­ti közös­sé­gek jelen­le­gi álla­po­tán, akkor azt kell, hogy mond­jam, hogy ez a helyes politika”

– mond­ta a politikus.

Magyar­or­szág kap­cso­la­ta soha nem volt olyan jó Szlo­vá­ki­á­val, mint jelen­leg, ami­nek ter­mé­sze­tes haszon­él­ve­zői a fel­vi­dé­ki magya­rok is.

„Azon leszünk, hogy a két ország kap­cso­la­ta­it tovább­ra is leg­alább ezen a szin­ten tart­suk” – mond­ta Szij­jár­tó Péter. Rámu­ta­tott arra, hogy sok tar­tal­mi és szim­bo­li­kus siker is ünne­pel­he­tő, leg­utóbb ilyen volt a Monos­to­ri híd Komáromnál.

„Azt sze­ret­nénk, hogy­ha a Fel­vi­dék is közös siker­tör­té­net len­ne, hiszen itt él a magyar közös­ség, amely élet­szín­vo­ná­lá­nak és körül­mé­nye­i­nek javí­tá­sa fon­tos cél­ki­tű­zé­sünk akkor, ami­kor a fel­vi­dé­ki Gaz­da­ság­fej­lesz­té­si Prog­ram meg­in­dí­tá­sá­ról, illet­ve foly­ta­tá­sá­ról döntünk”

– mond­ta a tár­ca­ve­ze­tő. Meg­erő­sí­tet­te, hogy Magyar­or­szág foly­tat­ja a prog­ra­mot a világ­jár­vány köze­pet­te is, a hatá­ron túli közös­sé­gek támo­ga­tá­sa ebben hely­zet­ben is fon­tos cél­ki­tű­zé­se és pri­o­ri­tá­sa a kormánynak.

A tár­ca­ve­ze­tő fel­hív­ta a figyel­met arra, hogy a Fel­vi­dé­ki Gaz­da­ság­fej­lesz­té­si Prog­ram kere­té­ben a kor­mány eddig 3800 otta­ni vál­lal­ko­zás pályá­za­tát támo­gat­ta, 21 mil­li­árd forint­nyi költ­ség­ve­té­si for­rást kül­dött a Fel­vi­dék­re, ami­ből 41 mil­li­árd forint­nyi beru­há­zás jött lét­re. „Abban marad­tunk a szlo­vák part­ne­rek­kel, hogy a gaz­da­sá­gi vegyes­bi­zott­ság kere­te­in belül foly­tat­juk a Fel­vi­dé­ki Gaz­da­ság­fej­lesz­té­si Prog­ram­mal kap­cso­la­tos koor­di­ná­ci­ót” – mond­ta a tárcavezető.

Magyar­or­szág­nak az az érde­ke, hogy a határ két olda­lán élő közös­sé­gek minél könnyeb­ben, gyor­sab­ban és aka­dály­ta­la­nab­bul jus­sa­nak el egy­más­hoz, és ez akkor is álta­lá­nos cél­ki­tű­zés marad, ha most a világ­jár­vány „után­pót­lá­sá­nak” elvá­gá­sa érde­ké­ben kor­lá­to­zó intéz­ke­dé­se­ket kel­lett hoz­ni a határokon.

Szij­jár­tó Péter a biz­ton­ság­po­li­ti­kai fórum mel­lett a fel­vi­dé­ki magyar­ság párt­já­nak köz­pont­já­ba is ellá­to­ga­tott Pozsony­ban
Fotó: Face­book (kép­er­nyő­fo­tó)

Szij­jár­tó Péter tár­gyalt Pozsony­ban And­rej Dolez­al szlo­vák köz­le­ke­dé­si minisz­ter­rel is. Egyet­ér­tett abban, hogy 2023-ig befe­je­zik hat új határ­át­ke­lő épí­té­sét. Emel­lett fon­tos, hogy a határ men­ti közös­sé­gek minél sűrűbb közös­sé­gi menet­ren­det tud­ja­nak hasz­nál­ni. Szj­jár­tó Péter ezért java­sol­ta Dolez­al­nak, hogy indít­sák újra a vas­úti sze­mély­szál­lí­tást Győr és Pozsony, Szob és Pár­kány, Komá­rom és Rév­ko­má­rom között, vala­mit a Sal­gó­tar­já­ni vasútvonalon.

Dolez­al nyi­tott­sá­got muta­tott erre.

Egyet­ér­tet­tek abban, hogy Buda­pes­tet Pozso­nyon, illet­ve Cseh­or­szá­gon keresz­tül Var­só­val maj­dan össze­köt­ni hiva­tott gyors­vas­út magyar-szlo­vák határ­át­me­ne­te Győr és Duna­szer­da­hely között legyen, és bővít­sék ki köz­úti­val is.

A két ország nyu­ga­ti vége­in tör­té­nő autó­pá­lya­össze­köt­te­tés hama­ro­san kiegé­szül a kele­ti vége­ken is egy autó­pá­lya-össze­köt­te­tés­sel: a követ­ke­ző év har­ma­dik negyed­évé­ben befe­je­ződ­nek az épít­ke­zé­si mun­ká­la­tok a Mis­kol­cot Kas­sá­val össze­kö­tő autópályaszakaszon.

„A szlo­vák kor­mánnyal folya­ma­to­san kon­zul­tá­lunk a fel­vi­dé­ki magyar­sá­got ille­tő kér­dé­sek­ről, a szlo­vák kor­mány hoz­zá­ál­lá­sa konst­ruk­tív, a köl­csö­nös tisz­te­let­re ala­pu­ló együtt­mű­kö­dés lehe­tő­vé teszi, hogy szá­munk­ra is fon­tos kér­dé­sek­ben elő­re­lép­jünk” – mond­ta Szij­jár­tó Péter, és ezzel össze­füg­gés­ben emlí­tet­te a két­nyel­vű anya­könyv­ve­ze­tés első lépé­se­i­nek a meg­té­te­lét abban a 16 dél-szlo­vá­ki­ai járás­ban, ahol erre a magyar­ság szá­ma miatt lehe­tő­ség és szük­ség van.

A magyar fél sze­ret­ne tovább­men­ni, pél­dá­ul hogy a tömeg­köz­le­ke­dé­si esz­kö­zö­kön a bemon­dás magyar nyel­ven is elhan­goz­zon, és magya­rul is meg­je­len­jen a magyar tele­pü­lé­sek nevei a köz­úti jel­ző­táb­lá­kon a magyar­lak­ta területeken.

„A két ország veze­té­se között kiala­kult jó kap­cso­lat kel­lő bizal­mi ala­pot ad ahhoz, hogy eze­ket az intéz­ke­dé­se­ket – ame­lyek­re rég­óta vár a fel­vi­dé­ki magyar­ság – majd meg tud­juk ten­ni” – mond­ta Szij­jár­tó Péter, és hoz­zá­tet­te, hogy ebben a mun­ká­ba szá­mí­ta­nak a Magyar Közös­ség Pártjára.

For­rás: Magyar Nemzet