A feke­te pol­gár­jo­gi moz­gal­mak miért nem a leg­több feke­te halá­lá­ért fele­lős feke­te bűn­ban­dá­kat támodják ?

A min­nea­po­li­si rend­őr­ség a napok­ban lelőtt egy húsz­éves feke­te fér­fit, Daun­te Wrigh­tot, akit egy apró köz­le­ke­dé­si vét­ség miatt állí­tot­tak meg.

Az iga­zol­ta­tás során kide­rült, hogy Wright ellen elfo­ga­tó­pa­rancs van érvény­ben, ezért a rend­őrök annak rend­je és mód­ja sze­rint elő akar­ták állí­ta­ni. A feke­te fér­fi­nak per­sze nem tet­szett a ható­sá­gok javas­la­ta, misze­rint a kapi­tány­sá­gon foly­tas­sák a beszél­ge­tést, ahol min­den körül­mény adott a jogi ter­mé­sze­tű viták meg­nyug­ta­tó ren­de­zé­sé­hez. Az alkot­mány­ban sza­va­tolt sza­bad aka­ra­tá­nak enge­del­mes­ked­ve Daun­te Wright úgy dön­tött, hogy inkább vissza­ül az autó­já­ba és elme­ne­kül a rend­őrök elől. Mikor hatá­ro­zott lépé­se­ket tett szán­dé­ka meg­va­ló­sí­tá­sá­ra, akkor az egyik rend­őr egy­szer rálőtt. A sebe­sü­lé­se elle­né­re Wright még el tudott haj­ta­ni, azon­ban nem jutott messzi­re, néhány sarok­kal arrébb egy sza­bá­lyo­san köz­le­ke­dő autó­val ütkö­zött. Az elő­ze­tes vizs­gá­la­tok sze­rint nem az ütkö­zés­be, hanem a lövés­be halt bele.

Az eset egy újabb szem­lé­le­tes pél­dá­ja annak, hogy az ame­ri­kai rend­őr­ség nem vat­ta­cu­kor­ral és hab­csók­kal dobál­ja meg azo­kat, akik fél­re­ért­he­tő moz­du­la­to­kat tesz­nek iga­zol­ta­tás közben.

Ame­ri­ká­ban ugyan­is az a szo­kás, hogy a ható­sá­gi ellen­őr­zés végé­ig enge­del­mes­ked­ni kell, majd követ­kez­het­nek a perek és a mil­li­ós sére­lem­dí­jak, ha az intéz­ke­dés alá vont pol­gár utó­lag kifo­gást emel.

Ellen­áll­ni és elme­ne­kül­ni botor dolog. Ezt pedig min­den­ki tud­ja Ame­ri­ká­ban, Daun­te Wright­nak is tud­nia kel­lett vol­na. Plá­ne, hogy már gaz­dag elő­is­me­re­tek­kel ren­del­ke­zett a rend­őri szer­vek­kel való inter­ak­ci­ók eti­kett­jét illetően.

Érde­kes­ség­kép­pen érde­mes meg­je­gyez­ni, hogy Geor­ge Floyd meg­gyil­ko­lá­sá­val gya­nú­sí­tott rend­őr tár­gya­lá­sa a mos­ta­ni halál­eset hely­szí­né­től nem messze zaj­lik. Min­nea­po­lis­ban halt meg az a Geor­ge Folyd is, aki a kábí­tó­sze­re­ket nagyon, a tör­vé­nyek merev­sé­gét egy­ál­ta­lán nem érez­te közel magához.

Wright halá­la miatt újabb tün­te­té­sek kez­dőd­tek a város­ban.A szo­kás hatal­ma arra kész­tet­te a majd­nem békés tün­te­tő­ket, hogy a rend­őri erő­szak elle­ni til­ta­ko­zás leg­hi­te­le­sebb for­má­já­hoz nyúl­ja­nak, misze­rint kifoszt­ják a kör­nyék üzle­te­it. Ebből min­den­ki tud­hat­ja, hogy fáj nekik a rassziz­mus. A bol­tok kirab­lá­sa ugyan­is min­den­nél job­ban kife­je­zi azt a fáj­dal­mat, amit a BLM zász­lós tün­te­tők a feke­te test­vé­rük halá­la miatt érez­nek. Egy új Nike cipő talán képes eny­hí­te­ni a gyászt, a Wright után kelet­ke­zett űrt betölt­he­ti egy szép feke­te plaz­ma tv.

Nem tudom, hogy mi áll a kés­le­ke­dés hát­te­ré­ben, de ide­je len­ne egy kife­je­ző nevet adni a faji elő­íté­le­tek elle­ni tün­te­té­se­ket kísé­rő „fosz­to­ga­tá­sok­nak”.

A fosz­to­ga­tás, rab­lás, lopás sza­vak, ugyan­is azt a hamis lát­sza­tot kel­tik, mint­ha a demonst­rá­lók bűn­cse­lek­ményt követ­né­nek el, miköz­ben nagy érté­kű hol­mik meg­szer­zé­sé­nek és bir­tok­lá­sá­nak jogát értel­me­zik újra prog­resszív szemszögből.

Olyan kife­je­zés­re van szük­sé­ge a világ­nak, ami meg­ér­te­ti min­den­ki­vel, hogy ami arcát­lan rab­lás­nak tűnik, az tulaj­don­kép­pen az önki­fe­je­zés egy mód­ja, mint bár­me­lyik lakás­szín­ház­ban elő­adott sza­bad szel­le­mi produkció.

Való­já­ban nem aka­rom elvic­cel­ni a feke­té­ket súj­tó diszk­ri­mi­ná­ció ügyét, elő­for­dul, hogy az ame­ri­kai rend­őrök indo­ko­lat­la­nul dur­vák a feke­ték­kel szem­ben. Jó pél­da erre annak a feke­te kato­ná­nak az ese­te, akit rend­őri iga­zol­ta­tás köz­ben bor­zal­ma­san meg­aláz­tak, bán­tal­ma­zá­sa jog­gal hábo­rít fel min­den jóér­zé­sű embert. Fel­há­bo­rít­hat­na, de nem nagyon hábo­ro­dott fel sen­ki, mivel egy egyen­ru­hás ‚feká­ról’ volt szó.

Azt is régen sej­tem, hogy az ame­ri­kai rend­őrök­kel sem stim­mel vala­mi. Egy ame­ri­kai isme­rő­söm néhány éve mesél­te, hogy ami­kor meg­sze­rez­te a jogo­sít­ványt, akkor a szü­lei a lel­ké­re kötöt­ték, hogy sem­mi­lyen körül­mé­nyek között ne áll­jon meg, ha egy rend­őr kiet­len helyen inti le. Tart­son egy biz­ton­sá­gos sebes­sé­get és jelez­ze, hogy hama­ro­san meg fog áll­ni, miu­tán talál olyan helyet, ahol mások is tanúi lehet­nek az iga­zol­ta­tás­nak. A szü­lői intés magya­rá­za­ta az, hogy Ame­ri­ká­ban nem lehet mara­dék­ta­la­nul meg­bíz­ni a rend­őrök­ben, nem lehet tud­ni, hogy mi jut eszé­be akkor, ha nem lát­ja sen­ki. Egy fehér ember szá­má­ra is van­nak koc­ká­za­tai a rend­őri igazoltatásnak.

Azt hiszem nem vagyok egye­dül azzal, hogy egy magyar rend­őr­rel kap­cso­lat­ban sosem merül­ne fel ben­nem, hogy bűn­cse­lek­ményt követ­ne el egy ártat­lan­nal szem­ben. Plá­ne szol­gá­lat­ban. Kivé­ve, ha éppen az a parancs, hogy lőjék ki embe­rek sze­mét, mert akkor mun­ka­kö­ri köte­les­ség­ként tel­je­sí­tik a tör­vény­sze­gést. Volt már ilyen. Ennek elle­né­re sehol nem fél­nék meg­áll­ni egy magyar zsa­ru­nak, de még egy román­nak sem. Nem olyan a vilá­got élünk errefelé.

Daun­te Wright halá­la miatt össze­gyűlt tün­te­tők sza­bad önki­fe­je­zé­sét figyel­ve eszem­be jutott, hogy a BLM egy újabb bűn­el­kö­ve­tőt emel vál­lá­ra, a feke­te pol­gár­jo­gi moz­gal­mak egy újabb bűnö­zőt avat­nak hős­sé. Azon is eltű­nőd­tem, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy a BLM és a töb­bi világ­job­bí­tó moz­ga­lom majd­nem kizá­ró­lag rovott múl­tú feke­ték halá­lát torol­ják meg a társadalmon?

AZOKNAK A FEKETÉKNEK A HALÁLÁT MIÉRT NEM BOSSZULJÁK MEG, AKIKET FEKETÉK GYILKOLNAK MEG, AKIK BANDAHÁBORÚK VÉTLEN ÁLDOZATAIVÁ VÁLTAK?

A külön­bö­ző feke­te bűn­ban­dák egy hét alatt több szen­ve­dést okoz­nak az afro­a­me­ri­kai tár­sa­da­lom­nak, mint az összes rend­őri ható­ság Ame­ri­ká­ban 100 év alatt. A külön­bö­ző feke­té­ket támo­ga­tó moz­gal­mak miért nem a nagy befo­lyás­sal és nega­tív hatás­sal bíró ban­dá­kat szo­rít­ják ki a get­tók­ból? Vadász­hat­ná­nak stri­cik­re, akik sze­ren­csét­len sor­sú feke­te lányo­kat kény­sze­rí­te­nek pros­ti­tú­ci­ó­ra, díle­rek­re, akik dro­got adnak fia­ta­lok­nak, és kihasz­nál­ják a legnyomorultabbakat.

A TÁRSADALMI HARAG MIÉRT NEM AZOKRA IRÁNYUL, AKIKET A LEGTÖBB FEKETE HALÁLA TERHEL?

Miért a fehé­re­ket von­ják kér­dő­re, az elő­íté­le­tek miatt? A feke­te öntu­dat miért nem veszi cél­pont­ba azo­kat, akik iszo­nya­tos kárt tesz­nek a feke­ték tár­sa­dal­mi meg­íté­lé­sé­ben?  De tény­leg, miért nem?

A magya­rá­zat talán az lehet, hogy egy ilyen pol­gár­jo­gi akció részt­ve­vői hul­la­zsák­ban tipeg­né­nek haza. És ez az oka annak is, hogy a rend­őrök miért hasz­nál­ják gyak­ran a fegy­ve­rü­ket, ha feke­te gya­nú­sí­tot­tat állí­ta­nak elő. A tapasz­ta­lat ugyan­is arra taní­tot­ta az ame­ri­kai rend­őrö­ket, hogy pél­dá­nak oká­ért egy autó­ba vissza­ug­ró ‚feka’ jó eséllyel a fegy­ve­re után kutat, amit a ren­del­te­tés­sze­rű hasz­ná­lat indo­ká­val kíván elő­ven­ni. És jobb lőni, mint lelő­ve lenni.

A fehér közép­osz­tály sem támo­gat­na olyan moz­gal­ma­kat, ame­lyek nem illeszt­he­tő­ek bele a modern tár­sa­da­lom­el­mé­le­ti fej­te­ge­té­sek rend­sze­ré­be. Nem utal­ná­nak pénzt a valós prob­lé­mák megoldására.

A pénz pedig kar­di­ná­lis kér­dés. Az biz­to­sít­ja ugyan­is azt, hogy a BLM moz­ga­lom egyik ala­pí­tó­ja más­fél mil­lió dol­lá­rért házat vehes­sen magá­nak egy hófe­hér kör­nyé­ken. Mert ugye a feke­ték egyen­jo­gú­sá­gá­ért való küz­del­met nem lehet bár­hon­nan végezni.

A leg­jobb, ha fehér gaz­da­gok vesz­nek körül, ők értik iga­zán, hogy mi fáj a feke­ték­nek. Illet­ve kell a pénz külön­bö­ző luxus­cik­kek­re, méreg­drá­ga öltö­nyök­re, par­tykra. Leg­alább­is erre eskü­szik a BLM egyik vörös hajú, albí­nó akti­vis­tá­ja, aki nagy­já­ból 200 ezer dol­lárt köl­tött el magá­ra. A fel­zár­kóz­ta­tás tehát ha las­san is, de halad.

For­rás: kont​ra​.hu