Hírek Amerikai hirek A csa­ta­tér­ál­la­mok­ban dől el ma az ame­ri­kai elnökválasztás

A csa­ta­tér­ál­la­mok­ban dől el ma az ame­ri­kai elnökválasztás

Flo­ri­dá­ban és Penn­syl­va­ni­á­ban dől­het el az elnök­vá­lasz­tás, de tulaj­don­kép­pen, ha az előb­bi­ben veszít Donald Trump, akkor csak nagyon kevés esé­lye van a győ­ze­lem­re – így össze­gez­te a Magyar Nem­zet­nek a mai vok­so­lás tét­jét a John McCa­in-díjas Már­ton­ffy Balázs, a Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem okta­tó­ja. Az ame­ri­kai elnök­vá­lasz­tás­ról szó­ló cikk­so­ro­za­tunk tizen­egye­dik, és egy­ben utol­só részé­ben az úgy­ne­ve­zett csa­ta­tér­ál­la­mo­kat, illet­ve azok jelen­tő­sé­gét vesszük gór­cső alá, Flo­ri­da jelen­tő­sé­gé­ről pedig a repub­li­ká­nu­sok egyik stra­té­gá­ját is megkérdeztük.

Flo­ri­da, Penn­syl­va­nia, Michi­gan, Ohio, Geor­gia, Wis­con­sin, Észak-Karo­li­na, Arizona

– ez az a nyolc leg­fon­to­sabb bil­le­gő vagy más néven csa­ta­tér­ál­lam a mai elnök­vá­lasz­tá­son, ame­lyek­ben eldől­het, hogy maradhat‑e a Fehér Ház­ban a hiva­tal­ban lévő Donald Trump, vagy pedig a Demok­ra­ta Párt jelölt­je, Joe Biden lesz az Egye­sült Álla­mok 46. elnö­ke, aki az alkot­má­nyos tra­dí­ci­ó­kat követ­ve janu­ár 20-án, kele­ti par­ti idő sze­rint pont­ban déli tizen­ket­tő­kor lete­szi a hiva­ta­li eskü­jét Washing­ton­ban – aho­gyan azt Dwight D. Eisen­hower 1956-os beik­ta­tá­sa óta tet­te az összes ame­ri­kai elnök.

Flo­ri­dán a világ szeme

Az álla­mok nagy több­sé­gé­ben egyéb­ként már most meg lehet mon­da­ni, hogy kik nye­rik el az elek­to­ri sza­va­za­to­kat. Van­nak biz­to­san repub­li­ká­nus (pl. Mis­sis­sip­pi, Ala­ba­ma, vagy – ami idén meg­le­pő­en szo­ro­sabb a szo­ká­sos­nál – Texas) és biz­to­san demok­ra­ta (pl. Kali­for­nia, New York vagy Washing­ton) álla­mok, ahol a válasz­tók több­sé­ge évti­ze­dek óta ugyan­an­nak a párt­nak a jelölt­jét választ­ja. Bár idén nyolc­nál több állam tekint­he­tő bil­le­gő­nek, ami azt jelen­ti, hogy a fel­mé­ré­sek sze­rint mind­össze egy szám­je­gyű különb­ség van a jelöl­tek között, az elem­zők több­sé­ge még­is úgy véli, ez a nyolc lehet iga­zán sors­for­dí­tó a jelöl­tek számára.

Már­ton­ffy Balázs John McCa­in-díjas poli­to­ló­gus lapunk meg­ke­re­sé­sé­re elmondta:

ha Trump a 29 elek­to­ri vok­sot adó Flo­ri­dát elvesz­ti, akkor tulaj­don­kép­pen már csak három-négy szá­za­lék esé­lye marad a győ­ze­lem­re, ugyan­is gya­kor­la­ti­lag az összes töb­bi bil­le­gő állam­ban nyer­nie kel­le­ne a Fehér Ház kul­csá­nak megőrzéséhez.

A Nem­ze­ti Köz­szol­gá­la­ti Egye­tem adjunk­tu­sa emlé­kez­te­tett: 2016-ban Trump­nak sike­rült nyer­nie Hil­lary Clin­ton, akko­ri demok­ra­ta elnök­je­lölt­tel szem­ben a dél­ke­le­ti szö­vet­sé­gi állam­ban, és nyert továb­bi három­ban is, ami­ben min­den­ki arra szá­mí­tott, hogy a koráb­bi kül­ügy­mi­nisz­ter lesz a befu­tó. Ezek, Wis­con­sin, Michi­gan és Penn­syl­va­nia is a fent emlí­tett nyolc­ban van­nak, tehát szo­ros ver­senyt mutat­nak a közvélemény-kutatások.

For­rás: Magyar Nemzet

Négy éve is hason­ló volt a helyzet

A fel­mé­ré­sek sze­rint egyéb­ként Biden elő­nye több bil­le­gő állam­ban csak pár szá­za­lé­kos, tehát több helyen hiba­ha­tá­ron belü­li. Flo­ri­dá­ban pél­dá­ul rend­kí­vül szo­ros ver­senyt prog­nosz­ti­zál­nak, egy szá­za­lék­pon­ton belü­li most az elté­rés Trump és Biden között. Észak-Karo­li­ná­ban is hason­ló a hely­zet, az elő­sza­va­zás­ból pedig az is lát­szik, hogy mind­két állam­ban, illet­ve Ari­zo­ná­ban is rend­kí­vül magas a válasz­tá­si részvétel.

Négy évvel ezelőtt a köz­vé­le­mény-kuta­tá­sok az összes csa­ta­tér­ál­lam­ban Clin­ton elő­nyét jelez­ték elő­re, az egy­ko­ri first lady azon­ban végül töb­bet közü­lük meg­le­pe­tés­re elve­szí­tett, és ezál­tal az elnö­ki szé­ket is.

A poli­to­ló­gus sze­rint Ohi­ó­ra is érde­mes oda­fi­gyel­ni, az észak­ke­le­ti állam ugyan­is majd­nem min­dig meg­jó­sol­ja az elnök sze­mé­lyét, azaz: aki Ohi­ó­ban nyer, az megy a Fehér Ház­ba. 1944 óta mind­össze egy­szer „téve­dett,” az 1960-as Nixon kont­ra Ken­ne­dy válasz­tás­ban. Már­ton­ffy Balázs hoz­zá­fűz­te: Ohio nél­kül repub­li­ká­nus elnök­je­lölt még nem tud­ta meg­sze­rez­ni az elnö­ki szé­ket. A szak­ér­tő beszélt arról is: nagyon meg­le­pő, hogy idén Texas a bil­le­gő álla­mok között sze­re­pel, a 38 elek­to­ri sza­va­zat­tal ren­del­ke­ző állam ugyan­is 1980 óta min­dig a repub­li­ká­nus jelölt­re szavazott.

– A texa­si­ak alap­ve­tő­en nagyon közel áll­nak a repub­li­ká­nu­sok szel­le­mi­sé­gé­hez, elég csak a fegy­ver­vi­se­lés­re gon­dol­ni, az elmúlt négy évben azon­ban elin­dult a nagy­vá­ro­sok­ban egy fia­ta­lo­so­dás, akik pedig el tud­ják húz­ni az álla­mot a demok­ra­ták felé

– magya­ráz­ta.

Az ame­ri­kai kül­ügy­mi­nisz­té­ri­um vir­tu­á­lis riport­prog­ram­ján a Magyar Nem­zet­nek volt lehe­tő­sé­ge Flo­ri­da jelen­tő­sé­gé­ről kér­dez­ni Jon McHen­ryt, a Repub­li­ká­nus Párt­nak dol­go­zó Nor­th Star köz­vé­le­mény-kuta­tó cég alel­nö­két. Kér­dé­sünk­re vála­szol­va Jon McHen­ry elmond­ta, a dél­ke­le­ti szö­vet­sé­gi állam – ahol egyéb­ként maga Trump is lead­ta a vok­sát – rend­kí­vül nagy demog­rá­fi­ai vál­to­zá­son ment keresz­tül az elmúlt négy évben, ez pedig leg­in­kább a spa­nyol ajkú népes­ség jelen­tős növe­ke­dé­sét tekint­ve érhe­tő tet­ten. A his­pá­nok nem egy­for­mán sza­vaz­nak, a kuba­i­ak pél­dá­ul inkább a repub­li­ká­nu­sok­ra, a Puer­to Ricó-iak és a mexi­kó­i­ak pedig inkább a demok­ra­ták­ra voksolnak.

Noha a köz­vé­le­ke­dés elő­sze­re­tet­tel érvel azzal, hogy a szo­ros küz­de­lem elle­né­re a demok­ra­ták még min­dig erő­seb­bek Flo­ri­dá­ban, érde­mes azt is szem előtt tar­ta­ni, hogy 2018-ban a repub­li­ká­nus Ron DeS­an­tist válasz­tot­ták meg kor­mány­zó­nak és a szin­tén repub­li­ká­nus Rick Scot­tot szenátornak

– emlé­kez­te­tett McHen­ry. Hoz­zá­fűz­te: a fel­mé­ré­sek­ből az lát­szik, hogy Trump nagyon is ver­seny­ké­pes­nek tűnik a his­pá­nok között, ha pedig meg­nye­ri a spa­nyol ajkú­ak vok­sá­nak 40 – 45 szá­za­lé­kát, akkor a zse­bé­ben tud­hat­ja Floridát.

For­rás: Magyar Nemzet