A Bun­des­tag hatá­ro­zat­ban kéri az Euró­pai Bizott­ság­tól az ősho­nos kisebb­sé­gek védelmét

Hatá­ro­za­tot sza­va­zott meg pén­te­ken a Mino­rity Safe­Pack támo­ga­tá­sá­ról a német parlament.

Euró­pa leg­na­gyobb lakos­sá­gú és leg­be­fo­lyá­so­sabb orszá­gá­nak par­la­ment­je egy­han­gú­lag meg­sza­va­zott hatá­ro­za­ta fel­hí­vás­sal for­dul az Euró­pai Bizott­ság­hoz, hogy lép­tes­se élet­be a Mino­rity Safe­Pack euró­pai kisebb­ség­vé­del­mi kez­de­mé­nye­zés­ben fog­lal­ta­kat – írta meg a vin​c​ze​lor​ant​.eu. por­tál. A fel­hí­vást a kor­mány­zó ala­ku­la­tok, a keresz­tény­de­mok­ra­ta CDU/CSU és a szo­ci­ál­de­mok­ra­ta SPD kez­de­mé­nyez­te. Vin­c­ze Loránt euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő, a hatá­ro­zat ötle­tét meg­fo­gal­ma­zó FUEN elnö­ke sze­rint a Bun­des­tag dön­té­se a leg­jobb­kor érkezett.

Még min­dig nem magá­tól érte­tő­dő a kisebb­sé­gek védelme

A doku­men­tum kije­len­ti, hogy Euró­pá­ban saj­nos a kisebb­sé­gek védel­me és támo­ga­tá­sa még min­dig nem szá­mít magá­tól érte­tő­dő­nek, ezért tart­ják fon­tos­nak, hogy a Bun­des­tag és a német kor­mány támo­gas­sa az első olyan kez­de­mé­nye­zést, amely átfo­gó jogi kere­tet biz­to­sí­ta­na a nem­ze­ti kisebb­sé­gek védel­mé­re és meg­erő­sí­té­sé­re az Euró­pai Unió szint­jén. A hatá­ro­zat emlé­kez­tet, hogy az Euró­pa Tanács Kisebb­ség­vé­del­mi Keret­egyez­mé­nyét és Nyel­vi Char­tá­ját nem min­den uni­ós tag­ál­lam rati­fi­kál­ta és alkal­maz­za. A kop­pen­há­gai kri­té­ri­u­mok ket­tős mér­cé­jé­nek veszé­lyé­re is kitér: míg a csat­la­ko­zás előtt álló tag­ál­la­mok­nak szi­go­rú fel­té­te­lek­nek kell ele­get ten­ni­ük a kisebb­ség­vé­de­lem terén, a csat­la­ko­zás után sen­ki nem kéri eze­ket szá­mon – sem raj­tuk, sem a régeb­bi tagállamokon.

Ezért alap­ve­tő fon­tos­sá­gú, hogy az Euró­pai Bizott­ság, az Euró­pai Par­la­ment, vala­mint az Euró­pai Unió Taná­csa intéz­mé­nyi szin­ten fog­lal­koz­zon a kisebb­sé­gek védel­mé­vel, és hogy a nem­ze­ti kisebb­sé­gek joga­i­nak védel­mét rög­zít­sék az Euró­pai Unió jogi kere­te­i­ben – szö­ge­zi le a hatá­ro­zat, amely a Mino­rity Safe­Pac­ket az ősho­nos kisebb­sé­gek egyik leg­fon­to­sabb és hatá­ro­zot­tan a leg­si­ke­re­sebb kez­de­mé­nye­zé­sé­nek neve­zi az utób­bi években.

A leg­jobb­kor jött

A Bun­des­tag mél­tat­ja a FUEN, az Euró­pai Nem­ze­ti­sé­gek Föde­ra­tív Uni­ó­já­nak sike­rét a több mint egy­mil­lió alá­írás össze­gyűj­té­sé­ben és rámu­tat, hogy az euró­pai nyel­vi és kul­tu­rá­lis sok­fé­le­ség tisz­te­let­ben tar­tá­sa és támo­ga­tá­sa, az ősho­nos nem­ze­ti kisebb­sé­gek joga­i­nak haté­kony védel­me az Euró­pai Unió állan­dó és fon­tos feladata.

„Ez a támo­ga­tás a lehe­tő leg­jobb­kor jön, egy olyan idő­szak­ban, ami­kor Német­or­szág az Euró­pai Unió soros elnö­ke, az Euró­pai Bizott­ság elnö­ke pedig a német Ursu­la von der Leyen. Úgy gon­do­lom, az Euró­pai Par­la­ment decem­be­ri ple­ná­ris hatá­ro­za­ta és az Euró­pai Bizott­ság janu­á­ri hiva­ta­los dön­té­se előtt az eddi­gi leg­fon­to­sabb támo­ga­tást sike­rült most meg­sze­rez­ni” – fogal­ma­zott a Bun­des­tag-hatá­ro­zat elfo­ga­dá­sát köve­tő­en Vin­c­ze Loránt, az RMDSZ EP-kép­vi­se­lő­je, a FUEN elnöke.

For­rás: Man​di​ner​.hu