430 éve készült el a Vizso­lyi Biblia

Négy­száz­har­minc éve, 1590. júli­us 20-án fejez­ték be a Bor­sod-Aba­új-Zemp­lén megyei Vizso­lyon a Káro­lyi Gás­pár által for­dí­tott Bib­lia, a XVI. szá­za­di magyar nyelv párat­lan doku­men­tu­má­nak nyomtatását.

A Bib­li­át elő­ször a 15. szá­zad­ban, a huszi­ta fel­ke­lés ide­jén for­dí­tot­ták magyar­ra, de nyom­ta­tás­ban nem jelent meg, és csak korai máso­la­tai marad­tak fenn. Az első, nyom­dá­ba került for­dí­tás Kom­já­thy Bene­dek Az Szent Pál leve­lei magyar nyel­ven című mun­ká­ja volt 1533-ban. Ezt követ­te Syl­ves­ter János Újtes­ta­men­tuma 1541-ben, majd Hel­tai Gás­pár kísé­rel­te meg 1551 és 1565 között a tel­jes kiadást.

Káro­lyi (Káro­li) Gás­pár tudós refor­má­tor wit­ten­ber­gi és sváj­ci tanul­má­nyok után 1563-ban lett a gön­ci gyü­le­ke­zet lel­ki­pász­to­ra. Az apok­rif leve­le­ket is tar­tal­ma­zó tel­jes Bib­lia for­dí­tá­sá­nak 1586-ban látott hoz­zá, ekkor­ra már a pes­tis­jár­vá­nyok miatt elvesz­tet­te fele­sé­gét és gyer­me­ke­it. Mun­ka­tár­sai isme­ret­le­nek, az elté­rő nyel­ve­zet­ből arra lehet követ­kez­tet­ni, hogy hár­man lehet­tek és az Ószö­vet­ség for­dí­tá­sá­ban segí­tet­tek. Az Újszö­vet­séget maga Káro­lyi for­dí­tot­ta, első­sor­ban a latin Vul­ga­tá­ból, de vél­he­tő­leg fel­hasz­nál­ta a koráb­ban készült rész­le­ges magyar bib­lia­for­dí­tá­so­kat is.

Káro­lyi egy sze­mély­ben gon­do­zó­ja, szer­kesz­tő­je, saj­tó alá ren­de­ző­je és kiadó­ja is volt a Bib­li­á­nak. Lap­szé­li jegy­ze­te­ket írt a szö­ve­gek­hez és a feje­ze­tek elé tar­tal­mi össze­fog­la­lót készített.

A nyom­ta­tást Mant­sko­vits Bálint műhe­lye Német­al­föld­ről kapott új betűk­kel végez­te, a papírt Len­gyel­or­szág­ból hoz­ták. A mun­ka 1589. feb­ru­ár 18-án kez­dő­dött, ami­kor még nem végez­tek a tel­jes for­dí­tás­sal. A fris­sen elké­szült része­ket futár vit­te Gönc­ről Vizsoly­ba. A négy és fél mil­lió betűt négy betű­sze­dő 450 napon át szed­te. A nagy mun­ka 1590. júli­us 20-án feje­ző­dött be (a főcím­la­pon a meg­je­le­nés ide­je 1590. janu­ár 10.). A 2412 olda­las, mint­egy hat kilo­gramm súlyú könyv három kötet­ben jelent meg.

Az ere­de­ti kiadás 800 pél­dá­nyá­ból 52 darab maradt fenn, közü­lük 24 kül­föl­dön van. Egyet a 2017-ben tör­té­nel­mi emlék­hellyé nyil­vá­ní­tott vizso­lyi temp­lom­ban őriznek.

A Vizso­lyi Bib­lia hason­más kiadá­sa 1981-ben 28 ezer pél­dány­ban jelent meg, s a bor­sos ár elle­né­re újra kel­lett nyom­ni. 2002. feb­ru­ár 10-én a vizso­lyi temp­lom­ból ellop­ták az ott őrzött pél­dányt, ame­lyet végül Komá­rom­ban talál­tak meg, így vissza­ke­rült ere­de­ti helyére.

A Vizso­lyi Bib­lia nem­csak a magyar refor­má­ció meg­erő­sö­dé­sét és a könyv­nyom­ta­tás meg­ho­no­so­dá­sát, hanem az iro­dal­mi magyar nyelv töké­le­te­se­dé­sét is jelen­tet­te. Káro­lyi for­dí­tá­sát kisebb vál­toz­ta­tá­sok­kal közel három­száz kiadás­ban nyom­tat­ták újra. Hatá­sa a magyar iro­dal­mi nyelv ala­ku­lá­sá­ra szin­te fel­mér­he­tet­len. Ma is a leg­nép­sze­rűbb bib­lia­for­dí­tás magyar terü­le­ten, javí­tott kiadá­sa­i­val együtt ez a leg­több­ször meg­je­lent magyar könyv.

2007-ben meg­je­lent a Vizso­lyi Bib­lia DVD-vál­to­za­ta, ame­lyen az egyes olda­lak mel­lett a modern szö­veg is meg­je­le­nít­he­tő. 2017-re, a refor­má­ció 500. évfor­du­ló­ja tisz­te­le­té­re az ere­de­ti hely­szí­nen, kor­hű nyom­da­gé­pen és papír­ra 200 pél­dány­ban nyom­tat­ták újra a 2015 ele­jén a hun­ga­ri­ku­mok sorá­ba is beke­rült Vizso­lyi Bib­li­át. Mivel a facsi­mi­le kiadást egy­re töb­ben kere­sik, idén feb­ru­ár­ra újabb 800 pél­dányt készítettek.

For­rás: MTI