1956-os meg­em­lé­ke­zés Cleve­land­ban + Videó

Nem­ze­ti ünne­pünk alkal­má­ból 2020. Októ­ber 23-án, pén­te­ken a cleve­landi Egye­sült Magyar Egy­le­tek szer­ve­zé­sé­ben a Mind­szen­thy téren, az 1956-os sza­bad­ság­har­co­sok szob­rá­nál meg­em­lé­ke­zést tartottak. 

Szűk kör­ben zaj­lott az ese­mény, de a cleve­landi magyar szer­ve­ze­tek majd­nem mind­egyi­ke kül­dött egy-egy kép­vi­se­lőt erre a meg­em­lé­ke­zés­re. Ünne­pi meg­hí­vott­ként vett részt nem­ze­ti ünne­pün­kön, Magyar­or­szá­gi Chi­ca­gói Főkon­zu­lá­tu­sá­nak első-beosz­tott dip­lo­ma­tá­ja, dr. Virá­nyi Erika. 

Dr. Szent­ki­rá­lyi End­re az Egye­sült Magyar Egy­le­tek elnö­ke köszön­töt­te az egy­be­gyűl­te­ket, Dr. Krasz­nai Csa­ba refor­má­tus püs­pö­köt kér­te fel egy közös imára. 

Dr. Szent­ki­rá­lyi End­re az ame­ri­kai him­nusz közös elének­lé­se után, mon­dott pár szót a hely­szí­nen lévő két szoborról. 

Az egyik Mind­szenty József bíbo­rost ábrá­zol­ja, ame­lyet Hol­lósy György művész készí­tett 1977-ben, aki a Cleve­landi Művé­sze­ti Egye­tem­re járt, nap­ja­ink­ban pedig New Jer­sey­ben lakik. 

A másik alko­tás az isme­ret­len pes­ti srá­cot jel­ké­pe­zi, kezé­ben a lyu­kas zász­ló­val, arcán a szen­ve­dés­sel, tér­de-rogy­va. A Time maga­zin 1957. janu­ár. 7. szá­má­nak borí­tó­ján sze­re­pelt, kezé­ben fegy­ver mögöt­te két har­cos társa.

A két szo­bor ter­mé­sze­te­sen szo­ro­san össze­tar­to­zik, amellyel pél­dát mutat­nak a követ­ke­ző nem­ze­dé­kek­nek, fel­hí­va a figyel­met a zsar­nok­ság és az elnyo­más hatal­mas fenyegetésére.

A beve­ze­tő után K. Zol­tán Requ­e­im 56 ver­sét Csi­bi Lóránd, a Cleve­landi Magya­ro­kért Ala­pít­vány elnö­ke olvas­ta fel.

Követ­ke­zett Dr. Virá­nyi Eri­ka, Magyar­or­szág Chi­ca­gói Főkon­zu­lá­tu­sá­nak első beosz­tott­ja, aki ünne­pi beszé­dé­ben az 1956-os for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc hőse­i­nek tet­te­it mél­tat­ta, akik pél­da­ként kell hogy áll­ja­nak a követ­ke­ző nem­ze­dé­kek előtt.

A kon­zul­asszony úgy­szin­tén fel­ol­vas­ta Magyar­or­szág minisz­ter­el­nö­ké­nek, Orbán Vik­tor­nak ünne­pi beszé­dé­nek azt a részét, amely­ben a for­ra­da­lom ide­jén és utá­na mene­kül­ni kény­sze­rült hon­fi­tár­sa­in­kat köszön­ti, szer­te a nagy­vi­lág­ban, érté­kes és hasz­nos tag­ja­i­nak tart­va őket, az egye­te­mes magyar­ság részé­nek tekint­ve őket.

Mind­ezek után meg­ko­szo­rúz­ták min­két emlék­mű­vet, a záró imát Tamássy Éva evan­gé­li­kus lel­kész mond­ta el, majd a magyar him­nusz elének­lé­sé­vel ért véget a megemlékezés.

Egy közös fotó­val örö­kí­tet­ték meg az utol­só moz­za­na­tát a 2020-as év, 1956-os sza­bad­ság­har­cunk­ra való megemlékezésnek.

Csi­bi Lóránd