1903 szept 5‑én szü­le­tett Kemény János erdé­lyi író

Ősei között talál­juk Kemény Zsig­mond írót . A csa­lád­ban hagyo­mány volt az iro­da­lom­mal és a szín­ját­szás­sal való foglalatosság. 

1926 nya­rán hív­ta meg első alka­lom­mal maros­vé­csi ott­ho­ná­ba azo­kat az erdé­lyi magyar író­kat, akik­ből később a heli­ko­ni mun­ka­kö­zös­ség sza­bad par­la­ment­je kiala­kult. Mol­ter Károly vissza­em­lé­ke­zé­se szerint

„Kemény János elévül­he­tet­len és leg­na­gyobb alko­tá­sa a Heli­kon. Mert jó, ha tud­juk, akko­ri­ban nem­igen vol­tak »ember­lak­ta« vára­ink, ami­kor 1926 júli­u­sá­ban Kemény János hívá­sá­ra huszon­hat erdé­lyi író bevet­te ezt a négy­bás­tyás vár­kas­télyt a hava­sok lábá­nál. Maros­vécs­re egy bátor szel­lem és gon­do­lat fész­kel­te be magát, még­pe­dig Euró­pa-szer­te a leg­sa­já­to­sabb vál­lal­ko­zás, és egy kisebb­ség író­i­nak ala­ku­la­ta. Vol­tak közöt­tük jóba­rá­tok és elke­se­re­dett ellen­fe­lek, kon­zer­va­tí­vok és fana­ti­kus újí­tók, de ha az írói par­la­ment nem éppen egy rajon­gó­an lel­kes és impo­ná­ló­an fia­tal ember és annak meg­ér­tő, művelt ház­né­pé­nek kör­nye­ze­té­ben ül össze, bizony úgy szer­te­szé­le­dünk, hogy hírünk se marad, elszik­rá­zik az egész his­tó­ria, mint a tűzi­já­ték. Hogy ez nem így tör­tént, azt Kemény János gon­dos­ko­dá­sá­nak köszön­het­jük. Ez a gon­dos­ko­dás súlyos össze­ge­ket is jelen­tett, magunk­faj­ta pénz­te­len írók sze­mé­ben egye­ne­sen hor­ri­bi­lis sum­má­kat! Ki for­dí­tot­ta vagyo­ná­nak tete­mes részét a köz­jó­ra, a lené­zett vidé­ki iro­da­lom­ra vagy a szín­ház­ra? Sen­ki, csak Kemény János. A kivé­te­le­sen demok­ra­ti­kus heli­ko­ni szel­lem­ből, Kemény János gon­dol­ko­dás­mód­já­ból fakadt az az őszin­te kez­de­mé­nye­zés, hogy a vécsi asz­tal­nál ven­dé­gül lát­ta az erdé­lyi szász írók kép­vi­se­lő­it és a román iro­da­lom embe­re­it is.”

A zsi­dó­tör­vé­nyek ren­del­ke­zé­se­i­vel szem­be­száll­va, az Erdé­lyi Heli­kon maros­vé­csi író­ta­lál­ko­zó­i­ra tovább­ra is meg­hív­ta a moz­ga­lom zsi­dó szár­ma­zá­sú tag­ja­it, később több író­nak szer­zett men­tes­sé­get biz­to­sí­tó okmá­nyo­kat. Kádár Imrét és fele­sé­gét a Ges­ta­pó­tól, Kovács György szín­mű­vészt a mun­ka­szol­gá­la­tos menet­szá­zad­ból mene­kí­tet­te ki.

A Heli­kon ala­pí­tó tag­jai :
Áprily Lajos, Bán­ffy Mik­lós, Bárd Osz­kár, Bar­ta­lis János, Ber­de Mária, End­re Károly, Gulá­csy Irén, Gyal­lay Domo­kos, Hunyady Sán­dor, Kacsó Sán­dor, Kádár Imre, Kemény János, Kós Károly, Kovács Dezső, Kuncz Ala­dár, Lige­ti Ernő, Mak­kai Sán­dor, Mol­ter Károly, Nagy Dáni­el, Nyi­rő József, Olosz Lajos, Remé­nyik Sán­dor, Sipos Domo­kos, Sza­bó Mária, Szent­im­rei Jenő, Szom­ba­ti-Sza­bó Ist­ván, Tabéry Géza, Tamá­si Áron, Tom­pa László.

A későb­bi­ek­ben a heli­ko­ni közös­ség tag­ja lett töb­bek között ‚Dsi­da Jenő , Jékely Zol­tán, Kará­csony Benő, és Wass Albert.

Több­ször jár­tam Maros­vé­csen ‚a kas­tély­ban akkor még fogya­té­kos gyer­me­kek elme­gyógy­in­té­ze­te műkö­dött. Öröm­mel olvas­tam hogy a kas­télyt 2014-ben vissza­kap­ták a tulaj­do­no­sok . Gyö­nyö­rű rene­szánsz kas­tély remél­he­tő­leg sike­rül a helyreállítása.

A park­ban is meg­áll­tam néhány­szor Kós Károly asz­ta­lá­nál , elgon­dol­va hogy micso­da nagy­sze­rű embe­rek ülték körül.
Kemény János sír­ja mel­lett Wass Albert sír­ja is ott található.

A kas­tély jelen­leg ide­gen­ve­ze­tő­vel láto­gat­ha­tó, illet­ve ren­dez­vé­nyek meg­tar­tá­sá­ra kiadó.
2013-ban Nagy Kemény Géza meg­ala­pí­tot­ta a Kemény Augusz­ta kul­tu­rá­lis egye­sü­le­tet, amit a vár­kas­tély fenn­tar­tá­sá­ért hozott lét­re! AZ egye­sü­let sok kul­tu­rá­lis ren­dez­vényt szer­vez a kas­tély­ban. (nép­tánc­ta­lál­ko­zók, Heli­kon­nal kap­cso­la­tos meg­em­lé­ke­zé­sek, kiál­lí­tá­sok, jóté­kony­sá­gi bálok, alko­tó tábo­rok és koncertek)

A tör­té­net­nek nincs vége.

Hábo­rús bűn­vá­dak­kal mocs­kol­ta be a román állam Kemény János bárót , hogy meg­sze­rez­ze a csa­lád erdő bir­to­ka­it.
Ötven­hét hek­tár, egy­kor álla­mo­sí­tott erdő­bir­to­kot perel­tek vissza siker­rel Nagy Kemény Géza és uno­ka­test­vé­rei ‚örö­kö­sök a román állam­tól és sike­rült a hábo­rús bűn­vá­dak­kal bemocs­kolt néhai Kemény János báró ártat­lan­sá­gá­nak bizonyítása .

For­rás: édeserdély.hu