10 éve halt meg a „Hópár­duc” – Portré

Tíz éve, 2013. május 21-én tűnt el a hima­lá­jai Kancs­en­dzön­ga hegyen Erőss Zsolt, az első magyar hegy­má­szó, aki fel­ju­tott a világ leg­ma­ga­sabb csú­csá­ra, a Mount Everestre

A „Hópár­duc­nak” neve­zett alpi­nis­ta a világ tizen­négy nyol­cez­res csú­csa közül tízet hódí­tott meg, a halál az utol­só­ról lefe­lé tart­va érte.

Az MTVA Saj­tó­ar­chí­vu­má­nak port­ré­ja:

A szé­kely­föl­di Csík­sze­re­dá­ban szü­le­tett 1968. már­ci­us 7‑én. A gyer­gyói meden­cé­ben, Orot­ván, majd a Békás-patak völ­gyé­ben, a Gyil­kos-tó köze­lé­ben nőtt fel, közép­is­ko­lá­it Gyer­gyó­szent­mik­ló­son végez­te. A hegy­má­szás­sal tizen­há­rom éves korá­ban ismer­ke­dett meg, első túrái a Béká­si-szo­ros szik­lá­i­ra vezet­tek. Éle­te végé­ig az egy­sze­rű, „tisz­ta” stí­lus híve maradt, lehe­tő­ség sze­rint kerül­te a fej­lett esz­kö­zök, a kül­ső segít­ség igény­be véte­lét, min­den csúcs­ra tel­je­sen a maga ere­jé­ből akart fel­jut­ni. Húsz­éves volt, ami­kor édes­any­já­val és test­vé­ré­vel átte­le­pül­tek Magyar­or­szág­ra, az állam­pol­gár­sá­got 1992-ben kap­ta meg. Soká­ig ipa­ri alpi­nis­ta mun­kák­ból élt, és vissza-vissza­járt edze­ni a Gyer­gyói-hava­sok­ba. Első nagyobb túrá­ján, 1990-ben a Kau­ká­zus­ban, az 5642 méter magas Elbruszt hódí­tot­ta meg. Néhány éven belül már a volt Szov­jet­unió terü­le­tén talál­ha­tó mind az öt 7000 méter fölöt­ti hegy­csú­cson járt, így 1994-ben első és egyet­len magyar­ként kiér­de­mel­te a „Hópár­duc” címet. 2004 telén fel­ért Afri­ka leg­ma­ga­sabb csú­csá­ra, az 5895 méter magas Kili­man­dzsá­ró­ra is.
    
Tag­ja volt az első Magyar Mount Eve­rest Expe­dí­ci­ó­nak 1996-ban. Első nyol­cez­res csú­csát, a Hima­lá­já­ban talál­ha­tó, 8126 méter magas Nan­ga Par­ba­tot 1999 júli­u­sá­ban hódí­tot­ta meg új útvo­na­lon, ráadá­sul egye­dül. 2002. május 25-én, dél­előtt fél 11-kor első magyar­ként fel­ju­tott a világ tete­jé­re, a Mount Eve­rest 8848 (más méré­sek sze­rint 8850) méter magas csú­csá­ra, és kitűz­te a helyi­ek nyel­vén Cso­mo­lung­má­nak (Jósá­gos Isten­anyánk­nak) neve­zett hegy­csúcs­ra a magyar zász­lót. Tel­je­sít­mé­nyé­ért meg­kap­ta a Magyar Köz­tár­sa­sá­gi Érdem­rend tisz­ti­ke­reszt­jét, az év hegy­má­szó­ja lett, Az év spor­to­ló­ja díj­át­adón külön­dí­jat kapott.
    
A sike­res Eve­rest-mászás után Kol­lár Lajos­sal és Mécs Lász­ló­val meg­szer­vez­te a Magya­rok a világ nyol­cez­re­se­in elne­ve­zé­sű expe­dí­ció­so­ro­za­tot, cél­juk az volt, hogy a világ mind a 14 nyolc­ezer méter­nél maga­sabb hegy­csú­csá­ra jus­son fel magyar hegy­má­szó. Erőss Zsolt a 14 nyol­cez­res csúcs közül tízet mászott meg. A Nan­ga Par­bat és a Mount Eve­rest után 2003 júli­u­sá­ban a Gas­her­brum II 8035 méte­res hegy­csú­csát (Klein Dávid, Mécs Lász­ló, Nedecz­ky Júlia és Ugyan Ani­ta tár­sa­sá­gá­ban), 2006 máju­sá­ban a 8167 méte­res Dha­u­la­gi­rit, 2007 nya­rán a 8068 méter magas Gas­her­brum I csú­csot (Ugyan Ani­ta, Csol­lány Kata­lin, Sterczer Hil­da, Csiz­ma­dia Péter, Tar­já­nyi Ist­ván és a csúcs­ra néhány nap­pal koráb­ban első magyar­ként fel­érő Mécs Lász­ló tár­sa­sá­gá­ban) és a 8051 méter magas Broad Pea­ket (Csol­lány Kata­lin, Sterczer Hil­da, Ugyan Ani­ta tár­sa­sá­gá­ban).
    
2008 máju­sá­ban meg­hó­dí­tot­ta a 8463 méter magas Maka­lut, itt szer­zett láb­ujj­fa­gyá­sa miatt két ujj­per­cét ampu­tál­ni kel­lett. 2009 máju­sá­ban fel­ju­tott a 8156 (más for­rá­sok sze­rint 8163) méter magas Manasz­lu­ra Bar­na Dáni­el­lel és Sza­bó Leven­té­vel, utób­bi eresz­ke­dés köz­ben éle­tét vesz­tet­te. 2011 máju­sá­ban Gál Lász­ló­val elér­te a Föld negye­dik leg­ma­ga­sabb hegy­csú­csát, a 8516 méter magas Lho­cét, tel­je­sít­mé­nyé­nek érté­két növe­li, hogy a csúcs­nak már műláb­bal vágott neki.
    
Az alpi­nis­tát ugyan­is 2010 janu­ár­já­ban a szlo­vá­ki­ai Magas-Tát­rá­ban lavi­na­bal­eset érte, jobb lábát térd­től lefe­lé ampu­tál­ni kel­lett. A reha­bi­li­tá­ci­ón a meg­szo­kott­nál sok­kal gyor­sab­ban esett át, szep­tem­ber végén már újon­nan kifej­lesz­tett műlá­bá­val vett részt a Cso-Oju expe­dí­ci­ó­ban. A világ hato­dik leg­ma­ga­sabb hegyé­nek meg­má­szá­sát a rossz idő­já­rá­si viszo­nyok miatt végül nem kísé­rel­het­ték meg, Erőss Zsolt 7100 méte­rig jutott. 2012 tava­szán a világ leg­ve­szé­lye­sebb hegy­csú­csá­nak tar­tott, 8091 méter magas Anna­pur­na meg­hó­dí­tá­sá­ra indult, de a rossz körül­mé­nyek miatt 7400 méter­nél vissza kel­lett for­dul­nia, az expe­dí­ció egyik tag­ját, Hor­váth Tibort eresz­ke­dés köz­ben jég­la­vi­na sodor­ta el.
    
2013. május 20-án tár­sá­val, Kiss Péter­rel több mint 24 órás mene­te­lés után meg­hó­dí­tot­ta a világ har­ma­dik leg­ma­ga­sabb hegy­csú­csát, egy­ben saját tize­dik nyol­cez­re­sét, a Nepál és India hatá­rán álló 8586 méter magas Kancs­en­dzön­gát. A két hegy­má­szó, akik ekkor már három nap­ja tar­tóz­kod­tak a 8000 méter fölöt­ti „halál­zó­ná­ban”, eresz­ke­dés köz­ben eltűnt, tes­tük az örök jég biro­dal­má­ban pihen.
    
2016-ban Klein Dávid első magyar­ként fel­ju­tott az Anna­p­ur­ná­ra, a 8611 méte­res K2‑t 2019-ben mász­ta meg Suhaj­da Szi­lárd, így már csak a Sisapang­ma 8027 méte­res főcsú­csán nem járt magyar hegy­má­szó. A K2‑t 2005-ben Kol­lár Lajos veze­té­sé­vel Erőss Zsolt és csa­pa­ta is meg­kí­sé­rel­te elér­ni, de az idő­já­rá­si viszo­nyok miatt Erőss Zsolt 8350 méter­ről kény­te­len volt vissza­for­dul­ni.
    
Erőss Zsolt expe­dí­ció­fo­tó­i­ból több tár­la­tot ren­dez­tek, 2002-ben jelent meg A Békás-szo­ros­tól a Mount Ever­es­tig című önál­ló fotó­al­bu­ma, illet­ve egy róla szó­ló könyv. A bal­ese­te utá­ni fel­épü­lé­sét, majd az ezt köve­tő újabb csúcs­tá­ma­dá­so­kat A Hópár­duc talp­ra áll című doku­men­tum­film mutat­ja be. A hegy­má­szó több jóté­kony­sá­gi ese­mény­hez is nevét adta. 2008-ban Gyer­gyó­szent­mik­lós dísz­pol­gá­ra lett, emlé­két kop­ja­fa őrzi a töb­bi közt Pilis­vö­rös­vá­ron, ahol tíz évig élt. 2013-ban fel­avat­ták emlék­táb­lá­ját az erdé­lyi Békás-szo­ros­ban lévő Oltár-kő tete­jén, az ő nevét vet­te fel szü­lő­vá­ro­sa, Csík­sze­re­da sport­csar­no­ka. Tisz­te­le­té­re több emlék­he­lyet és emlék­táb­lát állí­tot­tak, ezek egyi­ke a Kancs­en­dzön­ga csúcs lábá­nál álló budd­his­ta kolos­tor­ban talál­ha­tó. Tavaly mutat­ták be a Magas­sá­gok és mély­sé­gek című játék­fil­met, amely Erőss Zsolt és fele­sé­ge, a szin­tén hegy­má­szó Sterczer Hil­da drá­má­ját dol­goz­za fel.

For­rás: sport​ha​ta​rok​nel​kul​.hu